Baloldali képmutatás a Várban

Az I. kerület polgármestere egyszerre megy szembe választási ígéretével és személyes vagyoni helyzetével, amikor támadja a bérlakástörvény módosítását. V. Naszályi Márta el akarja lehetetleníteni, hogy a Várban élő, a kommunista diktatúra miatt máig hátrányban lévő bérlők tulajdoni helyzetét rendezzék. Sőt sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhet a vári lakosok jelentős része.

Fotó: Teknos

A bérlakásokról szóló törvény módosítását, a bérlők tulajdonhoz jutását támadó

V. Naszályi Márta, az I. kerület párbeszédes polgármestere és családja azon kiváltságosok közé tartozik, akiknek a lakását nem államosították a kommunista hatalomátvételt követően.

A nyilvános földhivatali adatok szerint a Naszályi család már 1949-ben tulajdonosa volt annak a Győző utcai lakásnak, ahol a polgármester és húga felnőtt, és ez a tulajdonviszony gyakorlatilag a mai napig nem változott meg. A szülők halála után a Naszályi testvérek a tulajdoni lapokon rögzített adatok tanúsága szerint elosztották egymás közt a megörökölt lakásokat; V. Naszályi Mártáé lett az édesanyja által 1995-ben megvásárolt Batthyány utcai ingatlan, míg a húga a Győző utcában maradt.

Fontos megjegyezni, hogy – az országban egyedülálló módon – a budai Várban található műemlék épületekben élő családokat kizárták a ’90-es évek eleji lakásprivatizációból, így ők akaratuktól függetlenül maradtak kényszerbérlők.

Így fordulhat elő az a rendkívül abszurd helyzet, hogy sok olyan család, amelyek már a II. világháború előtt is a Várban éltek, majd a kommunista hatalomátvétel után a tulajdonjoguktól megfosztották őket, ingatlanukat államosították, a rendszerváltás után 31 évvel is az önkormányzattól bérlik azt a lakást, amit felmenőik annak idején a sajátjukként birtokoltak.

Az sem mellékes, hogy a 2019-es önkormányzati választás előtt V. Naszályi Márta, a Párbeszéd polgármester-jelöltjeként még a bérlakások megvásárolhatóvá tételével kampányolt, most, hogy a Fidesz felkarolta a többször letagadott ígéretet, a Spirit FM Partvonal című műsorában már egész másként nyilatkozott.

A törvénytervezet V. Naszályi szerint egyenlő az önkormányzatok kifosztásával, sőt a jogszabállyal a budai Vár vagy egy nyolcszáz lakásos Airbnb hotel lesz, vagy kormányközeli emberek skanzenjává válik. A Párbeszéd politikusa a rádióinterjúban ismételten összemosta a Várban többségben lévő, sajátos történelmi előzménnyel bíró, határozatlan idejű bérleti konstrukciót a magánlakásbérleti piaccal, kijelentve, hogy a Fidesz közpénzből juttatna ingatlantulajdont a bérlőknek.

V. Naszályi Márta a Párbeszéd színeiben lett 2019-ben az I. kerület polgármestere
Fotó: MTI/Illyés Tibor

V. Naszályi és családja vagyoni helyzete ellentétben áll polgármesterként hirdetett lakáspolitikai elképzeléseivel, melynek kialakulásában – az I. kerületi kabinet működésére rálátó források szerint – Karácsony Gergely főtanácsadójának, Misetics Bálintnak igen nagy szerepe volt.

Misetics Bálint jogvédő (k), Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője (j) és Szabó Szabolcs független képviselő (b) sajtótájékoztatót tart a Város Mindenkié csoport demonstrációján, az Országgyűlés rendkívüli ülése előtt a Kossuth téren 2019. május 17-én
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Magyar Nemzet is megírta, hogy

az I. kerületi polgármester tavaly ősszel állt elő új lakásrendelet-tervezetével, mely egyrészt hatalmas lakbéremelést jelentene az itt élő „kényszerbérlőknek”, másrészt a lakáscseréket és a bérleti jogok örökölhetőségét érintő szigorúbb szabályozásnak köszönhetően jelentősen csorbítaná a bérlők szerzett jogait.

A cél egyértelműnek látszik: a határozatlan idejű bérleti jogok beszántásával a polgármester az általa preferált, szociálisan nehéz helyzetű bérlőkre cserélné a Vár és a kerület jelenlegi bérlőit. V. Naszályi Márta a korábbi kerületi vezetéssel ellentétben egyszerűen nem hajlandó figyelembe venni – többek között – azokat a történelmi folyamatokat, melyek során az általa vezetett önkormányzat lakásvagyona kialakult. Továbbá

egyszerűen átsiklik azon tény felett, hogy milyen privilégiumot jelentett neki, hogy a családja lakását annak idején nem államosították, így ő egy saját tulajdonú ingatlant megörökölve kezdhette meg az önálló életét, nem pedig mint „kényszerbérlő”, egy kerületi önkormányzati lakás lakójaként.

Ebből következően a polgármester azt sem hajlandó elfogadni, hogy amíg az elmaradt privatizáció miatti sérelmeket nem orvosolják a kerületben, addig minden „bérlőegyenlősítésre” irányuló törekvés felháborodást és ellenállást fog kiváltani az érintettekből.

A kerületi baloldali koalícióban sem mindenki osztja V. Naszályi álláspontját. Bár a momentumos Gelencsér Ferenc számos kritikát fogalmazott meg a Böröcz László jegyezte törvényjavaslattal kapcsolatban, azt elismerte, hogy az I. kerületi bérlők szempontjából a lakások megvásárlása időszerű lenne, megvalósulása egy történelmi sérelmet orvosolna, és sokakat juttatna végre magántulajdonhoz.

Veszélyben a magántulajdon

A Karácsony Gergely vezette Párbeszéd hosszú távú célja egy újracsomagolt tanácsi lakásrendszer kialakítása, amihez a főpolgármester főtanácsadója, Misetics Bálint nyújt ideológiai támaszt és útmutatást. Az I. kerületben – mintegy kísérleti telepként – már működik az úgynevezett lakásügynökség, amelyhez a terv szerint magántulajdonú lakásokat fognak kiadni önkéntes alapon. Az önkéntességet azonban kényszer is felválthatja egy 2022-es baloldali győzelem esetén, mivel Misetics már több ízben kifejtette, hogy egyrészt listázni kellene az üres magántulajdonú lakásokat, másrészt hosszú távon azokat is be kellene vonni az önkormányzatok által felügyelt lakásbérleti piacba, és ha a tulajdonos erre nem hajlandó, rájuk jelentős ingatlan- vagy vagyonadót kellene kivetni. Innen már csak egy lépés a lakások és ingatlantulajdonosok ellenőrzése, a „lakásrendőrség” razziázása.