Átadták a „cinkotai ferde tornyot”

A második kilátóját kapta meg a XVI. kerület. Az új látványosságnak a helyiek is nagyon örülnek, és mivel – a járványnak is köszönhetően – felértékelődött a szabadtéri attrakciók szerepe, sőt a korábbinál népszerűbb lett az erdőjárás, az egész főváros gazdagodott vele.

Az új látványosságnak a helyiek is nagyon örülnek. Fotó: Kurucz Árpád

Csaknem 28 méter magas a Naplás-tavi kilátó, amelyet Cinkotán, a tóval szemben emelkedő erdős dombon emelt a Pilisi Parkerdő Zrt. (PP) a XVI. kerületi önkormányzattal közösen, és ahonnan a Gödöllői-dombságra nyílik kilátás. Megéri tehát felkapaszkodni a 360 fokos panorámát nyújtó létesítmény nem kevés lépcsőjén és gyönyörködni a cinkotai erdő, a tó és a dombok nyújtotta képben.

Kovács Péter polgármester az átadóünnepségen úgy fogalmazott: a sashalmi piacon már úgy emlegetik a kilátót, mint „a cinkotai ferde tornyot”, ami szerinte azért jó, mert ami gúnynevet kap, az sokáig fennmarad.

A közel 28 méter magas kilátó 360 fokos panorámát nyújt
Fotó: Kurucz Árpád

Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő szerint igaz, hogy már két kilátó van a kerületben, de ez szebb. Megjelenése a felhőkarcolók világát idézi, de anyaga, a fa sokkal inkább megfelel a magyar ízlésnek. Szentpéteri Sándor erdőkért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt években alaposan megújult az erdei eszközök infrastruktúrája: az önkormányzatok, az állam és a PP Zrt. együttműködésének köszönhetően erdei iskolák, tanösvények, pihenőhelyek, szálláshelyek, kilátók épültek, amelyek létjogosultságát alátámasztja, hogy ezek látogatottsága a korábbiakhoz képest látványosan megugrott. A járványügyi helyzet a szabadtéri pihenés felé vezette az embereket, akik megkedvelték ezt, és most már kifejezetten keresik az itthoni kirándulási és nyaralási lehetőségeket.

Az új látványosságnak a helyiek is nagyon örülnek
Fotó: Kurucz Árpád

Reinitz Gábor, a PP Zrt. vezérigazgatója az államtitkárhoz csatlakozva kifejtette, hogy az erdők gondozása is sokkal fontosabb feladattá vált a korábbiaknál. A főváros területén egyenlőtlen a zöldfelületek, ezen belül az erdők eloszlása, az arány javítása az erdőgazdálkodás eszközeivel már régóta folyik, most azonban mindez a turisztikai igények figyelembevételével is zajlik.