Mégis ítélni lehet az Alstom-féle vesztegetés vádlottja felett

Az Alstom-féle vesztegetési ügy Izraelben élő vádlottja, Terner Géza vádbeli tetteit mégis megítélheti a magyar bíróság. A vádlott tevékenységének egy részét az osztrák hatóságok már vizsgálták, és nem állapítottak meg bűncselekményt. Ezen tett kivételével azonban a többit tárgyalni fogja a Fővárosi Törvényszék.

Mégis tárgyalhatja magyar bíróság az Izraelben élő Terner Géza vádbeli tetteit az Alstom-féle vesztegetési ügyben, miután a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sikeresen fellebbezett a megszüntető határozat ellen.

Aba Botond korábbi BKV-vezér többször is tárgyalt az Alstom francia céggel. Őt és Demszky Gábor (SZDSZ) volt főpolgármestert sem vonták felelősségre
Fotó: MTI/Soós Lajos

A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 során emelt vádat a 2. és 4. metró szerelvényei beszerzési tenderéhez kapcsolódó, a francia Alstom cégcsoport által „finanszírozott” vesztegetési cselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéknél.

Az eljáró törvényszék 2020. december 8-án hozott végzésével a vesztegetésben bűnsegédként részt vállaló egyik, külföldön életvitelszerűen tartózkodó, magyar állampolgár vádlottal, Terner Gézával szemben megszüntette a büntetőeljárást.

Az indoklás szerint hozzá kapcsolódóan

azonos gyanú és tényállás alapján az osztrák gazdasági bűncselekmények és korrupció elleni ügyészség nyomozott, illetve az ausztriai büntetőeljárást azért fejezték be gyanúsítás és vádemelés nélkül, mert nem állt rendelkezésre ellene elegendő bizonyíték.

A törvényszék döntése szerint az osztrák ügyészség ottani eljárást lezáró határozata miatt a magyarországi vádban előterjesztettek ítélt dolognak tekintendők, ezért az V. rendű vádlottal – Ternerrel – szemben a büntetőeljárás a magyar bíróság előtt már nem folytatható.

A törvényszéki végzés ellen az eljáró ügyész fellebbezést jelentett be a bíróság tettazonosságban téves álláspontja miatt. Ugyanis a magyarországi nyomozás és vád több „tanácsadói szerződés”, valamint a 2006 és 2010 közötti időszakot öleli fel, míg az osztrák bűnügyi vizsgálat csak egyetlen, 2007-es korrupciós ügylet feltárására irányult. Az azt követő mintegy három évnek a vádlott által elkövetett vesztegetését az ausztriai büntetőeljárás értelemszerűen nem érintette, annak magyar büntetőeljárásban történt releváns tényeinek feltárását az osztrák ügyészség határozata meghozatalakor nem vehette számba és értékelési körbe.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyész fellebbezését fenntartva indítványozta a törvényszéki végzés felülbírálatára jogosult Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy

az eljárás megszüntetését eredményező ok téves megállapítása miatt helyezze hatályon kívül a határozatot, és utasítsa a Fővárosi Törvényszéket az elsőfokú eljárása folytatására.

A Fővárosi Ítélőtábla június 15-én tanácsülésen hozott végzésével a Fővárosi Törvényszék ügyészi fellebbezéssel támadott eljárást megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot eljárása folytatására utasította.

A másodfokú bíróság végzése indokolásában rámutatott, hogy az osztrák büntetőhatóság által Magyarországra jogsegély keretében küldött okiratok alapján nem vonható le arról érdemi következtetés, hogy az ausztriai nyomozás olyan széles körű és alapos volt, amely szerint az osztrák nyomozást megszüntető határozat a „ne bis in idem” hatást kiváltó jogerős határozatnak lenne tekinthető, illetve az osztrák nyomozást megszüntető határozat azért sem tekinthető a büntetőeljárást véglegesen lezárónak, mivel az osztrák büntetőeljárás jog is biztosítja ahhoz kapcsolódóan a büntetőeljárás folytatásának törvényi feltételeit.

Mivel a büntetőügy adatai alapján az ausztriai és a magyarországi büntetőeljárásban az V. rendű vádlott cselekvősége vizsgálatában a tettazonosság egyértelműen nem mutatható ki, és az osztrák nyomozást megszüntető határozat – amely nem bírói döntés – tartalma a magyar büntetőbíróságot nem köti, így a magyar büntetőeljárás folytatásának van helye a Fővárosi Törvényszék előtt.