A magyar baloldal megszorító politikája a globalista köröket szolgálja

2009. július 1-jén lépett hatályba a Bajnai-csomag, melynek következtében Magyarországon megszűnt a 13. havi nyugdíj és elkezdődött a nyugdíjkorhatár emelése; a táppénz 70 százalékról 60 százalékra csökkent; 2009. szeptember 1-jétől a családi pótlék beleszámított a személyi jövedelemadó alapjába; 20-ról 25 százalékra nőtt az áfa; 18 százalékra nőtt a tejtermékek és pékáruk, valamint a távfűtés forgalmi adója; 5-6 százalékkal nőtt a szesz, a dohányáru és az üzemanyag adója – hangzottak el az MSZP–SZDSZ-kormány megszorító intézkedései a Kossuth rádió archívumában.

Gyurcsány Ferenc pártja a brüsszeli véleményz osztja az LMBTQ propaganda kérdésében. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

A Gyurcsány-kormány 2006-ig a magyar gazdasági racionalitással összeegyeztethetetlen döntések tömkelegét hajtotta végre, ezért Magyarországon már a 2008-as világválság előtt nagy volt a baj. A 2006-os hazai gazdasági növekedési számok sokkal nagyobb mértékben este vissza, mint máshol – mutatott rá Boros Imre közgazdász a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

– Ez egy hazai gyártású válság volt, amit Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédében is elmondott – emlékeztetett a szakértő, aki hangsúlyozta: később ezt a világválságra próbálták rákenni.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök (jobbra) a 2006-ban kiszivárgott őszödi beszédben elismerte, hogy hazudtak a választásokon a magyar gazdaság állapotáról.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A baloldali kormányok és az Orbán-kormány válságkezelése közötti különbséget bemutatva a közgazdász kifejtette: míg az MSZP–SZDSZ-kormányok megszorításokat alkalmaztak, tehát a magyar emberek és cégek pénzét adók formájában átcsatornázták a nemzetközi hiteltartozásokba, addig az Orbán Viktor vezette kormány gyökeresen más felfogásban kezdte 1998-ban a Bokros-csomag, 2010-ben pedig a Bajnai-csomag utáni Magyarország vezetését.

– Az Orbán-kormány kimondta: amely cég Magyarországon szerez jövedelmet, fizessen adót. Külföldi bankok, kereskedelmi hálózatok és energetikai szolgáltatók is nagy pénzösszegek befizetésére lettek kötelezve – emlékeztetett.

A szakértő szerint a Fidesz nagyobb sikere abban rejlett, hogy 2013-tól sikerült megfordítani az addig a globalista köröket kiszolgáló Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris felfogását.

– Simor András akkori jegybankelnök nem akart engedni a hétszázalékos jegybanki alapkamatból, ami azt jelentette, hogy külföldi bankok 7-8 ezer milliárd forintnyi pénzt ültettek nulla százalék kockázattal az MNB-be, és csak annyi dolguk volt, hogy besöpörjék a kamatokat – mutatott rá a szakértő, majd hozzátette:

az Orbán-kormány által hozott szemléletváltással és a jegybanki alapkamat csökkentésével az MNB a forintot védte, és megnyílt az a pénzügyi tér, amely az ország gazdálkodását alapjaiban segítette – fejtette ki Boros Imre.

A szakértő a magyar baloldal és az Orbán-kormányok közötti jelentős különbségnek nevezte, hogy a jobboldali kormány nem a külföldi érdekeket szolgálja ki, hanem hazai érdekek alapján állapodik meg a külföldi faktorokkal. – Nem mentek el a bankok és nem mentek el a multik sem Magyarországról, mert megelégedtek azzal a továbbra is tisztességes haszonnal, amit a közös teherviselés után is elértek.