Varga Judit: Az Európai Bizottság ismét kiválóan vizsgázott kettős mércéből

– A magyar demokráciát féltik, miközben itt Magyarországon a legalapvetőbb jogokat biztosítjuk és védjük nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is. A Magyarországról szóló fejezet nemcsak, hogy irányítottan torz képet ábrázol hazánkról, hanem mindenféle szakmai alap nélkül idézi az egy tőről fakadó NGO-k véleményét – mondta tegnap Varga Judit a Magyar Nemzetnek a jogállamisági jelentések margóján adott nyilatkozatában. Az igazságügyi miniszter szerint már a brüsszeli jelentéscsomag gyorselemzéséből kiderült, hogy az Európai Bizottság a magyar esetben tüzetesen elemzett olyan témákat, amik más országok esetében akár említés szintjén sem jelentek meg. – Az Európai Bizottság ismét kiválóan vizsgázott a „Kettős mérce” tantárgyból! – hangoztatta a tárcavezető.

Fékek és ellensúlyok

Mint arra rámutatott: a jogállamisági jelentés állítólag az Európai Bizottság értékelése, ám furcsa módon ez Magyarország esetében mégis nagymértékben egybeesik bizonyos NGO-k értékelésével. – Az NGO-k forrásaira hivatkozás aránya Magyarország esetében kirívóan magas; a vizsgált országok jelentéseinél háromszor (akár négyszer) magasabb a hivatkozott NGO-k és az ő észlelésüket közvetítő hivatkozások száma – vélekedett Varga Judit. Kérdésünkre az igazságügyi miniszter azt is szakmai képtelenségnek nevezte, hogy az EB a jelentésében a magyar hetes cikkely szerinti eljárásban ismételgetett aggályokat említi. –

Az nem bizonyíték az állításaik mellett, hogy bizonyos kérdések felvetődtek a hetes cikkely szerinti eljárásban. Számomra ez nem csak jogi szempontból nonszensz, de szakmai színvonaltalanságról is árulkodik

– mondta. – Magyarországon az egész államberendezkedés a fékek és ellensúlyok rendszerén alapul. A most tízéves Alaptörvény pedig nagyon erős közép-európai értékek mellett tesz hitet. Ebben sincs semmi jogszerűtlen, annak ellenére, hogy kritikát kap Nyugat-Európából: az Alaptörvényünk olyan hitvallást tükröz, ami a kereszténységet és a családot nevezi meg a nemzet-, illetve közösségépítés alapjaként. Más a koncepciónk a családról, mint a nyugati alaptörvényeknek, de ez sem szabályellenes – hozta fel újabb, a kettős mércét bemutató példaként.