Varga Judit: Az Európai Bizottság ismét kiválóan vizsgázott kettős mércéből

– Az történt, amire számítottunk. Az Európai Bizottság elfogult, politikailag motivált, a kettős mércét bebetonozó jogállamisági jelentéscsomagot tett közzé. Mindemellett célba vették a magyar gyermekvédelmi törvényt is. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait. Az a bajuk, hogy nem engedünk LMBTQ-aktivistákat és semmilyen szexuális propagandát a magyar iskolákba és óvodákba.

A magyar demokráciát féltik, miközben itt Magyarországon a legalapvetőbb jogokat biztosítjuk és védjük nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is.

A Magyarországról szóló fejezet nemcsak, hogy irányítottan torz képet ábrázol hazánkról, hanem mindenféle szakmai alap nélkül idézi az egy tőről fakadó NGO-k véleményét – fogalmazott Varga Judit a Magyar Nemzetnek az Európai Bizottság tegnap közzétett jogállamisági jelentésével kapcsolatban. A brüsszeli testület akárcsak a tavalyi jelentésében, idén is a megszokott hamis mantrákat, többek között a hatékony antikorrupciós intézkedések hiányát, s a médiapluralizmus szerintük nem megfelelő helyzetét rótta fel a magyar kormánynak, kiegészülve a gyermekvédelmi törvény kritikájával.

Jogi elemzésnek szánták

– Az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése megerősítette, hogy egy politikai intézmény nem lehet alkalmas olyan összetett jogi feladatra, mint a tagállami jogrendszerek jogállamisági szempontú összehasonlítása. A magyar fejezetet áttekintve úgy tűnik, hogy a Bizottság ezzel az átfogó, jogi elemzésnek álcázott eljárással kívánt súlyt adni egyes tagállamok – így Magyarország – esetében felmerült, politikai aggályainak – mondta az igazságügyi miniszter, aki azt is hozzátette:„ Tavaly a Bizottság dokumentuma lehetőséget adott arra, hogy bemutassam, a jelentés nem más, mint kezdőknek és haladóknak szóló kézikönyv a kettős mércéről”. –

A frissen kiadott jelentés alapján az Európai Bizottság ismét kiválóan vizsgázott a „Kettős mérce” tantárgyból!

– hangoztatta a tárcavezető.

Az igazságügyi miniszter szerint Magyarország esetében tüzetesebben vizsgáltak sok kérdést Forrás: Facebook

Másokkal elnézőbbek

Varga Judit ismertette: a Benelux és észak-európai országokkal összevetve, gyors elemzés alapján több olyan kiemelt téma is található a jelentésekben, amelyek részletesen csak a magyar fejezetben jelennek meg – vagy a vizsgált országok közül legfeljebb egy-kettőben, csupán említésszerűen. A Bizottság nem látta szükségét, hogy olyan kérdéseket, mint az OLAF-vizsgálatokban való együttműködés minősége, egyedi strasbourgi döntések végrehajtása vagy az állami hirdetések témaköre, érdemben más országokban is vizsgáljon. – A Bizottság jelentése állítólag egységes európai standardokon alapul. Ennek alapján érdekes, hogy úgy kéri számon a médiatulajdoni viszonyokra vagy a lobbitevékenységre vonatkozó szabályozást, hogy ilyen a vizsgált (jogállamisági ügyekben egyébként élenjárónak tartott) országokban is csak elvétve található. De még az egységesnek tűnően vizsgált témakörökben is vannak sajátos megoldások: Magyarország esetében oldalakon át foglalkozik az előrelépés hiányával az Európa Tanács korrupcióellenes csoportjának ajánlásai kapcsán.

Annál az országnál, ahol valóban visszalépés történt az ajánlások teljesítésében, erről viszont valamiért nem emlékezik meg a jelentés

– emelte ki az igazságügyi miniszter.

Fékek és ellensúlyok

Mint arra rámutatott: a jogállamisági jelentés állítólag az Európai Bizottság értékelése, ám furcsa módon ez Magyarország esetében mégis nagymértékben egybeesik bizonyos NGO-k értékelésével. – Az NGO-k forrásaira hivatkozás aránya Magyarország esetében kirívóan magas; a vizsgált országok jelentéseinél háromszor (akár négyszer) magasabb a hivatkozott NGO-k és az ő észlelésüket közvetítő hivatkozások száma – vélekedett Varga Judit. Kérdésünkre az igazságügyi miniszter azt is szakmai képtelenségnek nevezte, hogy az EB a jelentésében a magyar hetes cikkely szerinti eljárásban ismételgetett aggályokat említi. –

Az nem bizonyíték az állításaik mellett, hogy bizonyos kérdések felvetődtek a hetes cikkely szerinti eljárásban. Számomra ez nem csak jogi szempontból nonszensz, de szakmai színvonaltalanságról is árulkodik

– mondta. – Magyarországon az egész államberendezkedés a fékek és ellensúlyok rendszerén alapul. A most tízéves Alaptörvény pedig nagyon erős közép-európai értékek mellett tesz hitet. Ebben sincs semmi jogszerűtlen, annak ellenére, hogy kritikát kap Nyugat-Európából: az Alaptörvényünk olyan hitvallást tükröz, ami a kereszténységet és a családot nevezi meg a nemzet-, illetve közösségépítés alapjaként. Más a koncepciónk a családról, mint a nyugati alaptörvényeknek, de ez sem szabályellenes – hozta fel újabb, a kettős mércét bemutató példaként.