12°C Petra 2022. október 2. 
A Magyar Rendőrség is részt vesz az EUROPOL által – az Emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja alkalmából – meghirdetett figyelemfelhívó és megelőzési célú akcióban. Ennek részeként egy megrázó videóval hívják fel a figyelmet a nők szexuális kizsákmányolására.
Az emberkereskedelem minden áldozatának van egy története, amelyet meg kell hallgatnunk. Az áldozatok mondandója ugyanis kulcsfontosságú az emberkereskedelem megelőzésében, a túlélők támogatásában és az elkövetők bíróság elé állításában – jelentette ki Ghada Waly, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának ( UNODC) ügyvezető igazgatója az ENSZ emberkereskedelem elleni világnapja alkalmából.
Az ENSZ tapasztalatai szerint az emberkereskedők a sérülékeny embereket elkeseredettséget használják ki, mivel a megcélzottak többsége gazdasági rászoruló, akiket félrevezetnek. Emiatt a szervezet Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) kampányt indított Az áldozatok hangjai vezetik az utat címmel, hogy az elmondhatatlan történetekre és az emberkereskedelem elleni küzdelemre helyezzék a hangsúlyt. Továbbá az UNODC-nál segítik az országokat és minden érdekelt felet az emberkereskedelemről szóló jegyzőkönyv végrehajtásában, valamint az áldozatközpontú megközelítések kialakításában. A koronavírus-járvány elmélyítette az emberkereskedelem célpontjainak a sebezhetőségét, ám ennek ellenére a túlélők példák az erőre, a bátorságra és a rugalmasságra.
Szomorú adat, hogy az áldozatok majdnem kétharmada nő és lány, a gyermekek aránya pedig megháromszorozódott az elmúlt tizenöt évben.
A Belügyminisztérium az emberkereskedelem elleni világnap alkalmából kerekasztal-beszélgetésre hívta a közelmúltban a témában folytatott három kutatási projekt vezetőjét. Az esemény házigazdája a BM emberkereskedelem elleni és horizontális ügyek osztályának vezetője volt.
A konferencián Sebestyén Árpád a Traumaközpont, Héra Gábor a SIMPACT Nonprofit Kft., Mészáros Zoltán pedig a Családbarát Magyarország Központ képviseletében vett részt. A Traumaközpont tanulmánya 2020 őszén jelent meg Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói címmel. Ennek kapcsán Sebestyén Árpád részletesen beszélt a kizsákmányolás lélektanáról és az áldozathibáztatás jelenségéről, valamint hangsúlyozta a társas támogató közegek (például családtagok vagy sorstársak) szerepét a felépülés folyamatában.
A SIMPACT a Belügyminisztérium kutatási pályázatán került kiválasztásra, és tíz hónapos munka eredményeként készült el a munkacélú kizsákmányolást elszenvedő férfiak egyedi igényeit bemutató tanulmány. A szakértői és áldozati interjúk alapján Héra Gábor világos vonalat húzott a férfi áldozatok két csoportja között.
A házi rabszolgaság csapdájába esett férfiak döntően ötven évnél idősebbek, leromlott mentális és fizikai állapot jellemzi őket, ezzel összefüggésben fokozottan ki vannak téve az ismételt áldozattá válás veszélyének. A külföldi munkacélú kizsákmányolás ezzel szemben a fiatalabb korosztályokat érinti, akiket egy-egy megtévesztő álláshirdetés sodort bajba.
Nekik megkönnyíti az élet újrakezdését, hogy általában rendelkeznek szakképzettséggel, emiatt az emberkereskedelem áldozatai számára rendelkezésre álló segítő szolgáltatásokat is csak elenyésző mértékben szokták igénybe venni.
Az ismételt áldozattá válás elkerülése érdekében a Családbarát Magyarország Központ kutatása az ellátórendszer fejlesztési lehetőségeit vizsgálta. Ezen a téren Mészáros Zoltán az egységes irányítási és ellátási protokollok kidolgozására, továbbá az ellátórendszerből kikerülők szisztematikus utánkövetésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az Europol hatósági szervezete, az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) akcióterve az Európai Unió területén megvalósuló emberkereskedelem elleni küzdelemre fókuszál, a kizsákmányolás minden formájával szemben fellépve.
– Az egész világon emberek millióit tartják megalázó, lealacsonyító, embertelen körülmények között gyárakban, farmokon, lakásokban
– szögezi le a magyar rendőrség állásfoglalása.
Hozzáteszik: a fizikai kényszerítéstől a csapdát rejtő, hamis ígéretekig számtalan módon kerülhet bárki emberkereskedők hálójába. Nemcsak fenyegetéssel, erőszakkal vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával tudják áldozataikat rávenni a munkára, hanem sokszor szerelmet színlelve, könnyű pénzkeresetet ígérve, csalással, megtévesztéssel vagy az áldozat védekezésre képtelen állapotával visszaélve.
A tájékoztató felhívja a figyelmet arra is, hogy a bűncselekményt nemcsak határokon átívelően, szervezetten, hanem egy államon, sőt akár egy adott háztartáson belül is elkövethetik. Emiatt az emberkereskedelem áldozatai nemcsak a külföldön prostituáltként dolgoztatott nők, férfiak és gyermekek, hanem azok is, akiket kényszermunkára és rabszolgaságra fognak, sokszor megfosztanak papírjaiktól, pénzüktől és legtöbbször emberi méltóságuktól is.
– Az áldozatok sokszor vagy félnek, és nem mernek a hatóságokhoz fordulni, vagy nincsenek tisztában azzal, hogy ők maguk kizsákmányolás áldozatai, ezért fontos tudatosítani bennük, hogy merjék felvállalni a helyzetüket, bízzanak a hatóságok munkájában!
– hangsúlyozza a közlemény.
