A tavalyihoz képest változnak a gólyatáborozás szabályai: akik ebben az évben vesznek részt ilyen rendezvényen, felszabadultabban, nyugodtabban élhetik meg a főiskolai vagy egyetemi évek emlékezetes kezdő eseményét. Az intézmények tavaly is megtartották a gólyatáborokat, de akkor számos járványügyi előírást kellett betartani, például a távolságtartás és a maszkhasználat bevezetése mellett arról sem lehetett szó, hogy ötszáz fősnél nagyobb közösség jöjjön össze. Ez idén másként lesz.
„A gólyatábor meghatározó időszak a főiskolai és egyetemi közösségek építésében, az új barátságok kialakításában és a zökkenőmentes beilleszkedésben. Azért, hogy a teszt negatív, a hangulat pedig pozitív lehessen, nagy hangsúlyt kell fektetni a tábor valamennyi résztvevője egészségének védelmére” – írta közösségi oldalán Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára Facebook-oldalán.
Schanda Tamás arról is tájékoztat, hogy a minisztérium összeállított egy javaslatcsomagot az egyetemeknek a gólyatáborok megszervezéséhez és lebonyolításához, az azonban alapszabály, hogy a rendezvényeken csak védettségi igazolvánnyal lehessen részt venni.
Korábban megírtuk, a rendes felvételi eljárásban csaknem 102 ezer fiatal szeretett volna bekerülni a felsőoktatásba, a tavalyinál 11 százalékkal többen mérették meg magukat. A jelentkezők háromnegyedét már az első körben fel is vették valamilyen képzésre,
összesen 75 748 leendő elsőéves köszöntheti az új tanévet, több mint nyolcvan százalékuk államilag finanszírozott képzésen tanulhat. Hozzájuk csatlakozhatnak hamarosan a pótfelvételin bekerülő hallgatók.
A pótfelvételi eredményeire augusztus 27-ig kell várni, s akik sikerrel járnak, augusztus 31-ig kapják meg levélben a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat.
Schanda Tamás értékelése szerint a jelentkezési adatokból egyébként jól látszik, hogy a magyar fiatalok nem dőltek be a baloldali propagandának, ugyanis a jelentkezők kétharmada olyan intézményt választott, amely a modellváltásnak köszönhetően már megújult struktúrában működik. Mint emlékezetes,
eddig 21 egyetem fenntartói jogait adta át az állam közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, annak érdekében, hogy az intézmények autonómiája növekedjen a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben és a közbeszerzésben is.
