időjárás 26°C Ottó 2022. július 2.
logo

Háborús szituációt szült a határunkon a migránshullám

A Jobbik a gyurcsányi-úton halad a nemzetpolitikai kérdésekben is

Jakab reformja elveheti a határon túli magyarok szavazati jogát

Kincses Krisztina, Pataky István
Forrás: Inforádió
2021.12.29. 15:53 2021.12.29. 21:25
Jakab reformja elveheti a határon túli magyarok szavazati jogát

Akár el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát Jakab Péter. A Jobbik elnöke kedden este az InfoRádió Aréna című műsorában ismerte el, hogy a külhoni magyarok jogait illetően még vannak viták, nincs egységes összellenzéki álláspont, de a Jobbik megreformálná a szavazati jogot, mert – szerinte – a határon túliaknak nem az az érdekük, hogy pártlistákra adják le a voksaikat.

A majdnem ötvenperces műsorban Jakab Pétert arról is kérdezték, hogyan vélekedik a kettős állampolgárságról és a határon túli magyarok szavazati jogáról, hiszen ebben a kérdésben nagyon éles ellentét volt annak idején a Demokratikus Koalíció és a Jobbik között. 

ITT meghallgathatja a teljes interjút.

– Én azt gondolom, hogy szerzett jogot elvenni nem lehet. Ez egy olyan kérdés, ahol még vannak viták, éppen ezért itt még egységes összellenzéki álláspontot nem tudok mondani – fejtette ki a pártelnök. Úgy folytatta: az én álláspontom, a Jobbik álláspontja az, hogy a szavazati jogot meg kell reformálni. Szerintem a határon túli magyaroknak sem az az érdekük, hogy magyarországi pártlistákra adják le a voksukat. 

Én azt szeretném, ha a határon túli magyarok nem a magyarországi pártok hangját erősítenék fel a magyar parlamentben, hanem a saját hangjukat 

– magyarázta Jakab Péter. Hozzátette: tehát, mondjuk, egy székely a saját közösségéből küldjön egy szószólót a magyar parlamentbe, aki aztán véleményezheti a törvényjavaslatokat, elmondhatja, hogy egy adott törvény milyen hatást gyakorolhat a határon túl élő nemzettestvéreink életére. 

– De a szószóló nem szavaz – jelentette ki a műsorvezető, amire Jakab Péter elmondta, ez még egy vita kérdése, lehet, hogy szavazhat vagy nem szavazhat, de az fontos, hogy a saját közösségét képviselje az adott politikus, és ne a Fideszt vagy akár ne is a Jobbikot. Ne magyarországi pártokat erősítsenek a határon túli magyarok, hanem saját magukat.

Ezután arról kérdezték Jakab Pétert, hogy a külhoni magyarok ügyében nem a magyar parlamentben ülő pártok döntenek-e, ennek fényében nincs-e logika abban, hogy a külhoni magyarok pártokra szavazzanak? 

– Ha a határon túli magyarokat képviselné a Fidesz, akkor az autonómia kérdését naponta harsogná, hogy miért fontos az, hogy a határon túli magyarok önrendelkezési jogát ki tudjuk vívni – válaszolta Jakab, aki szerint a Fidesznek nem ez az érdeke, a nagyobbik kormánypártnak mindig az az ellensége, aki önálló gondolkodásra, önrendelkezésre képes. 

– Aki képes önrendelkezni, aki anyagilag szabad, nem függ a kormánytól, ezért teszi azt a Fidesz, hogy Magyarországon leépítette a középosztályt, hiszen aki anyagilag kiszolgáltatott helyzetben van, könnyű befolyásolni a választások előtt 

– véli a pártelnök. Mint elmondta, az önrendelkezést kell megteremteni társadalmi szinten is meg a magyarság szintjén is, éljenek határon innen vagy túl.

Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, nem tartják időszerűnek a szavazati jog megreformálását.  

– Az országos listára leadott szavazatok lehetővé teszik azt, hogy az erdélyi magyarok súlyt adjanak a véleményüknek – fogalmazott a politikus, aki az RMDSZ szóvivői tisztségét is betölti.

Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke, erdélyi politológus lapunk megkeresésére azt mondta, a Jobbik nemcsak taktikai egyezséget kötött Gyurcsány Ferenccel, hanem átvette annak következetes nemzetellenességét is. – A magyar politikai elitet sokféle törésvonal szabdalja, melyek nem ritkán egymást erősítik, ha is nem esnek pontosan egybe. Ezek között a legfontosabb a nemzetérdekhez, a tudatos nemzetépítéshez való viszony, ami egyébként nyilvánvaló módon államfilozófiai kérdéseket is érint. A liberális „éjjeliőrállam-felfogás” összeegyeztethetetlen azzal az alapállással, hogy az állam egy adott nemzet első számú intézményesült érdekérvényesítő eszköze. Utóbbi államfelfogás a konzervatív jobboldalra jellemző, míg az ideológiai baloldal, legyen az liberális vagy szociáldemokrata színezetű más-más alapon, de tagadja ezt. Az utóbbi időben előtérbe került a globalista/szuverenista ellentét, lényegében ráépült a nemzeti/nemzetsemleges-nemzetellenes ellentétre. A Jobbik 2016-ban azzal a már akkor is hiteltelen ígérettel fordult szembe több kérdésben is a primér nemzeti érdekkel (kvótaügyi népszavazás, alkotmánymódosítás, CEU-ügy stb), hogy a baloldalról áthoznak szavazókat a jobboldalra. Ehhez képest az történt, hogy a Jobbik a jobboldalról vitt át szavazókat a nyíltan magyarellenes, nem ritkán magyargyűlölő oldalra. Aki túlzásnak gondolja e megfogalmazást, gondoljon bele, hogy ugyanazok riogattak az erdélyi magyarok tömeges áttelepedésével 2004-ben, akik most szélesre tárnák az ország kapuit a beilleszkedni, dolgozni nem akaró, idomulást a befogadóktól váró, az európai értékrenddel összeegyeztethetetlen világnézetet képviselő muszlim betolakodók előtt – mondta Borbély Zsolt Attila.

Az elemző szerint Jakab Péter azzal a kijelentésével, hogy a Jobbik megvonná a határon kívül rekedt magyarok szavazati jogát, e metamorfózist zárta le szimbolikusan. 

Ezzel nemcsak taktikai egyezséget kötöttek Gyurcsány Ferenccel, hanem átvették annak következetes nemzetellenességét is.

 Persze nincs mit csodálkozni ezen, azok után, hogy a Jobbik együtt vonult 2018 végén a magát „antifasisztának” nevező vandál, gyújtogató, magyar- és keresztényellenes csürhével. Az akkori akcióegységet mára már nemzetellenes programegység váltotta fel – fogalmazott Borbély Zsolt Attila.

Borítókép: Jakab Péter az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: Kovács Tamás)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.