– Az egész magyar társadalom áldozatává vált annak, hogy a kommunizmus ideje alatt egy szervezett, rendszerszintű visszaélés sorozat történt, amelyek a korabeli jogszabályok alapján is bűncselekmények lennének
– közölte Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet történésze a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által életre hívott Civil Igazságtételi Bizottság sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a történések is kellettek ahhoz, hogy Magyarország végzetesen eladósodjon a rendszerváltoztatás idejére.
Mint mondta, 2012-ben egy brit civil szervezet közre adott egy kutatási eredményt, ami megmutatta, hogy Magyarországról 242 milliárd dollár áramlott ki adóparadicsomokba 1980 és 2010 között.
– Maga a bolsevik birodalom létrejötte is olyan nyugati nagyvállalatok segítségével történt meg, ami a két világrendi közötti kollaborációt feltételezte
– rögzítette Borvendég Zsuzsanna.
Ahogy azt a történész kiemelte, a 20. század elején kezdett kialakulni egy pénzügyi-gazdasági hálózat, amiben Magyarország szerepvállalása az 1945 utáni időszakhoz köthető. Ennek a csoportnak a tagjai között számos magyar kommunistát is lehetett találni, akik tevékeny részt vállaltak annak működtetésében.
– 1945 után ezeknek az embereknek egy része visszatért Magyarországra, ők pedig ismerték az egész kapcsolatrendszer és azt, hogy miként kell működtetni egy ilyen gazdasági hálózatot
– húzta alá a szakértő.
– Amikor a Vörös Hadsereg átlépte a magyar határt, egy kommunista komisszárokból álló keménymag is velük érkezett, akiknek az volt a feladatuk, hogy még az államosítás előtt a kommunisták befolyása alá szervezzék a külkereskedelmet – jegyezte meg Borvendég Zsuzsanna. Kiemelve: ez a keménymag 1946 közepére – tehát bőven az államosítások elött – elvégezte a feladatát, amivel a külkereskedelem a kommunista párt felügyelete alá került, továbbá létrehozták a nyugati gazdasági kapcsolatokat is.
– Létrejött egy olyan kapcsolatrendszer, amiben az eladó és a vevő közé beékelődött egy közvetítő, ami többnyire egy magyar külkereskedelmi vállalat volt. Ennek lényege, hogy a magyar vállalatok olcsóbban adták tovább a megvásárolt árut, mint amennyiért megvette, a felmerülő veszteséget pedig a magyar gazdaságnak kellett állnia
– közölte a történész. Hozzátette: a vevőnél jelentkező extra profitból magán zsebekbe korrupciós pénzek, jutalékok kerültek vissza. Továbbá Borvendég Zsuzsanna azt is elmondta, hogy az 1960-as évekre Magyarországon kialakult egy másodlagos korrupciós hálózat, ami sokkal inkább a nyugati vállalatok felé volt elkötelezett.
– Ennek köszönhetően 1972-ben megszületett egy rendelet, ami egyedülálló volt a szovjet blokk országai között, hogy magyar vállalatok céget alapíthattak a kapitalista világban, amivel egy offshore hálózat jöhetett létre
– húzta alá a Magyarságkutató Intézet munkatársa.
– Hazug az a narratíva, hogy az ország eladósodásáért a magyar társadalom a felelős – vonta le a konklúziót Borvendég Zsuzsanna.
Rögzítve: az eladósodásért a folyamatos külkereskedelmi hiány a felelős, amit pedig az említett korrupciós hálózat tartott fenn.
Borítókép: Borvendég Zsuzsanna (Fotó: Havran Zoltán)
