– Ha őszre elkészül a sorozat mind az öt kötete, olyan látleletet tudnak felmutatni, ami alapján meghatározható, hol kell és hol lehet javítani a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében
– jelentette ki Szili Katalin, aki a kötet kezdeményezőjeként fontosnak tarja, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes uniós tagállamok, társult országok – mint 2017 óta Ukrajna – kisebbségvédelmi joganyagát az Európai Unió elvárásaival. A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott szerint fontos üzenete van annak, hogy egy ország mennyire tartja be a kisebbségvédelmi joganyagot akkor is, ha nem kikényszeríthetők ezek a szabályok. Emellett beszélt a könyvsorozat céljáról is, ami 2021-es pillanatfelvételek készítése a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban.
„Itt a legérzékenyebb terület a kárpátaljai magyarság helyzete, valamint az ukrán jogszabályi előírások, amik számtalan esetben szűkítették a kisebbségi jogokat Ukrajnában az utóbbi években, amit Magyarország sajnálatosnak tart”
– tette hozzá. A miniszterelnöki megbízott reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz az 1990-es években elindult kisebbségvédelmi politikához, majd kiemelte: továbbra is fontos a kiállás egymásért, Magyarország pedig „jószomszédsággal és kooperációval” törekszik arra, hogy a közösségeket érintő kérdésekben párbeszéd legyen a két ország között.
Előadásában szó esett még arról is, hogy az elmúlt tizenkét évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében. Ez része az alaptörvénynek és az állampolgársági törvénynek, illetve megjelenik a határon túliak szavazati jogának biztosításában. Elmondta, hogy emellett gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élőknek, most pedig lehetőség van a „finomhangolásra” a nemzetpolitikában.
Április 3-án „az urnáknál is meg kell védenünk, amit a nemzetpolitikában elértünk”.
