Egyedi igények
Semmi ne legyen egyforma, de minden legyen harmonikus. Legyen 365 ablaka, ahány nap van az évben, 52 szobája, ahány hét van az évben és négy bejárata, ahány évszak van egy évben – ez volt gróf Wenckheim Krisztina kívánsága az 1875-ben Ybl Miklós tervei alapján épített kastélyt illetően. A neoreneszánsz, eklektikus stílusú otthon hét évig épült. A kastély ugyan 1879-re elkészült, a belső terek kialakítása további három évet vett igénybe, és másfél millió forintba került, amellyel a XIX. század második felének nemcsak az egyik legszebb, de az egyik legdrágább kastélya is volt.
A Nemzeti kastély- és várprogram részeként a kastély felújítása 2019-ben kezdődhetett el, és három év elteltével lenyűgöző látvány tárul az látogatók elé.
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. közreműködésével elképzelt és megvalósított fejlesztés alapvető célja az évszázados múltra visszatekintő szabadkígyósi Wenckheim-kastély és kastélypark építészeti-műszaki megerősítése, a turistafogadás feltételeinek javítása, valamint egyedi turisztikai profiljának kialakítása volt, amely szinte maradéktalanul sikerült.
Megújult a kastély főépületének teljes földszintje, a pince egy része, a főlépcsőház és a kilátótorony, valamint a főépület közvetlen környezete. A jelenleg látogatható földszinti rész a Vendégségben Wenckheiméknél nevet kapta, mégpedig azzal a céllal, hogy betekintést nyerhessünk a család társadalmi, kulturális életébe.
Megmentett kincsek
Valdhütter Angéla tárlatvezető elsőként a könyvtárszobába vezet minket, ahol megmaradt az eredeti fakazettás mennyezet, a könyvesszekrények, a csillár és a parketta is. Ahogy végignézünk a csodálatos belsőn, nem is gondolnánk, hogy az épületben 1945 és 2011 között mezőgazdasági szakiskola volt.
– A könyvtár egykor nyolc-kilencezer kötetből állt, ma több ezer darabot számlál. A kötetek egy részét a pincében rejtették el a háború alatt, ott is találtak rá később. Békéscsabára vittek majdnem háromszáz darabot, de sokat vagonokban Szolnokra küldtek bezúzásra. Az ottani személyzet azonban megmentette ezeket is. Most a szolnoki könyvtárból kerültek vissza – mondta tárlatvezetőnk.
A kastély „szívkamrája” a szalon volt, ide vezettek be minden megérkező vendéget, látogatót.
– Ez a szalon központja volt a társasági eseményeknek. A szoba restaurálása egy 1882-ben készült kép alapján történt, így elmondhatjuk, hogy a grófnő és férje pontosan ilyennek rendezte be ezt a szobát– fogalmazott vezetőnk. Kiemelte, hogy a család 1879-ben nyitott vendégkönyvet, és mindenki írt bele, aki megfordult a kastélyban, egészen 1912-ig, Wenckheim Frigyes haláláig. A vendégkönyvet, mely olyan neveket rejt, mint maga Ybl Miklós, ma már interaktív módon lehet lapozgatni.
Modern megoldások
A kastély elrendezése szerint a déli, napos és melegebb szárny volt a hölgyeké, míg a sötétebb, északi oldalt a férfiak használták, a kettő között futott végig a cselédfolyosó. A grófnő lakosztálya társalkodó-, háló-, öltözködőszobából állt, továbbá itt volt a gyermekszoba és a nevelőnő szobája is.
– A fürdőszoba különlegessége, hogy egy süllyesztett „fürdőmedencécske” volt itt, amit ’45 után leparkettáztak, így szinte tökéletes állapotban maradt – mesélte vezetőnk, hozzátéve, az épületben vezetékes víz folyt, a vizet a pincéből egy gőzpumpával nyomták fel a toronyba, ahol két víztartály is volt. Ezekből a tartályokból látták el az egész kastélyt, így az abban a korban egyedinek számító angolvécé is volt már a kastélyban.
A gróf úr lakrésze jóval szerényebb berendezést kapott, mint Krisztináé, de így sem hagy kívánnivalót maga után. A szőnyegek korabeliek és gyönyörűek, ezek tovább emelik a szobák pompáját. Jelenleg az emelet nem látogatható, de a toronyba fel lehet sétálni egy igen hosszú, de annál szebb csigalépcsőn. A negyven méter magas toronyteraszon nemcsak a szabadkígyósi birtokot lehet megcsodálni, hanem a gyönyörűen felújított tetőszerkezetet is.
A kastélyparkban, ahol két méter mélységű úszómedence és teniszpálya is volt, valamint kifutópálya a grófi család sportrepülőgépének, még órákat lehet eltölteni, és a források, tavak, szökőkutak, erdei ösvények között sétálgatva az ember arra gondol, hogy megérte felkerekedni, és eljönni a Békés megyei Szabadkígyósra.
Kastélyriportok 
