Padányi Biró Márton és a néma prédikáció

A megújult sümegi püspöki palota méltó emléket állít Padányi Biró Mártonnak, aki jelenlétével és tevékenységével mind vallási, mind kulturális fellendülést vitt a Balaton-felvidéki településre. A veszprémi püspök, miután Mária Terézia megtiltotta neki, hogy írjon vagy publikáljon, néma prédikációval hirdette az igét.

Sümeg, Padányi püspök palotája, látogatóközpont Fotó: Teknős Miklós

Mária Terézia 1741-ben vonult be Pozsonyba, hogy a magyar rendek támogatását kérje trónja megtartásához. A pozsonyi Országgyűlésen Padányi Biró Márton veszprémi nagyprépost, a káptalan követe beszédében biztosította támogatásáról Mária Teréziát. Pár évvel később a királynő veszprémi püspökké nevezte ki Padányit, aki Sümegre költözött, a város pedig majd fél évszázad után ismét a fejlődés útjára lépett. A püspök eredetileg az osztrákok által lerombolt, felégetett sümegi várat szemelte ki székhelyéül, újjáépítve azt, de erről Mária Terézia által későn kiadott engedélye miatt végül lemondott. Padányi úgy döntött, hogy a vár lábánál akkor már meglévő, ferencesek melletti püspöki vendégház bővítésével alakítja ki palotáját, mely a magyar barokk építészet egyik kiemelkedő ékszerdoboza.

A sümegi püspöki palota 1775-ig adott szállást és otthont az egyház képviselőinek, sorsa ekkor szomorú fordulatot vett, az épület idejekorán hanyatlásnak indult, termei, könyvei, bútorai magára hagyottan várták sorsuk jobbra fordulását. 

Később katolikus leányiskola működött az épületben, egészen 1948-ig, az egyházi iskolák államosításáig. Az államosítás után kollégiumként, általános iskolaként, technikumként funkcionált. Ezekben az évtizedekben a faldíszítéseket, freskókat lefestették, termeit falakkal leválasztották, a nyolcvanas évektől pedig az üresen álló püspöki palota végleg a pusztulás útjára lépett.

Püspöki üzenet

A felújítás egészen a 2010-es évek elejéig váratott magára, és ma már méltó emléket állít Padányi Biró Mártonnak, aki jelenlétével és tevékenységével mind vallási, mind kulturális fellendülést vitt a Balaton-felvidéki településre. Szokoliné Kocsis Mária, a sümegi műemlék vezetője büszkén vezetett minket körbe a háromszáz éves épületben, ahol az egykori barokk pompát tökéletesen sikerült a XXI. század modern technikájával úgy visszaadni, hogy a harmónia nem vész el. 

– A kiállításon arra törekszünk, hogy Padányi életét és a palota építéstörténetét együtt mutassuk meg. Tudjuk, hogy a mai kor turistája új igényekkel érkezik, így lehetünk mi bájosan barokkok, az interaktív részt nem lehet kihagyni. Nem veszik el a téma és az üzenet, csak a módszer más

– fogalmazott a létesítmény vezetője, miközben a tárlat első helyszínére vezet, ahonnan a püspök egyik beszéde szűrődik ki. – Mivel a pozsonyi Országgyűlés Padányi életének is meghatározó része volt, ebben a szobában Mária Terézia pozsonyi látogatását ábrázoló festmény látható. A technika segítségével a látogató a képen szereplő alakokat is felfedezheti, így megtudhatjuk, hogy Benedek pápa követe is jelen volt a testőrkapitány és az esztergomi érsek mellett – mutatja a felvillanó fényeket, amivel megítélése szerint közelebb tudják hozni a történetet és a történelmet.

Tökéletes múltidézés

A palota termeiben tökéletesen sikerült felidézni a veszprémi püspök korát, a technikai lehetőségeket sikerült úgy felhasználni, hogy a vendég valódi időutazáson vehet részt. – A szobák falfestései koronként változtak. A felújításnál nehéz feladat volt, hogy melyiket hagyjuk meg, és persze a választott kort sem tudjuk teljesen felfedni. Ezért egy kivetítő segítségével mutatjuk be, mi is lehetett a falakon, levéltári leírások alapján igyekeztük visszaadni a Padányi korabeli falfestéseket – tudatta a létesítmény vezetője. Az eredmény önmagáért beszél: a zene és fényjáték lenyűgöző látványt nyújt, a látogató előtt egy több százéves fal elevenedik meg, a maga színvilágával, magával ragadó tájaival.

Botránykönyv és barokk avantgárd

– Padányi Biró Márton nagy műgonddal tervezte meg a palota, továbbá a városban, általa építtetett plébániatemplom freskóábrázolását. Utóbbi jelentősége a néma prédikációban rejlik, ekkor írta meg ugyanis a katolikus hit kézikönyvét (Enchiridion). A kötetben Padányi erős kirohanást intézett a protestánsok ellen, akkor, amikor Európában már a vallási megnyugvás, a béke kerekedett felül, és a felvilágosodás szele fújt – idézte fel Szokoliné Kocsis Mária. Elmondása szerint a könyv megítélése megrengette a püspök székét.

 – A porosz király levelezést folytatott Mária Teréziával, aki védte Padányit, amíg tudta, de maga a pápa is ellenezte a protestantizmusellenességet. Feltehetően ezért Mária Terézia felszólította Padányit, hogy zúzza be a könyvet, amit veszprémi főispánként neki magának kell megtennie. Ha ez még nem lett volna elég nagy törés Biró Márton életében, a királynő arra is parancsot adott, ne írjon, ne publikáljon többet. Ez volt a püspök életében a törés pillanata. 

Egy olyan kreatív, önkifejező, határozott, a katolicizmus iránt elhivatott ember életében, mint ő, ezek a parancsok a világ összeroskadását jelentették – fogalmazott a létesítmény vezetője. Mint kiderült, Padányi ekkor találta ki, hogy felújítja a sümegi plébániatemplomot, ami akkorra már nagyon rossz állapotban volt. – A püspök Maulbertschet, a barokk bécsi „avantgárd” zsenijét bízza meg a templom díszítésével. Padányi komoly előírásokat ad, felvázolja a képek sorrendiségét, pontos leírását. Ez a templom lesz a néma prédikáció az emberek felé, arra ösztönzi őket, hogy forduljanak a katolicizmus felé, és mindezt anélkül, hogy írna. A szigorú képi elrendezés mentén rendbe hozott templom falképtől falképig összerakhatóan a megváltás történetét ábrázolja, melynek jelentősége az volt, hogy akkoriban a sümegi lakosság többsége nem tudott írni-olvasni. A képek sokkal többet adtak, ez volt a valódi néma prédikáció – mesélte Szokoliné Kocsis Mária.

XXI. századi  értékmentés

A palota első felújítása 2011-ben volt, ekkor mindössze a külső vakolatot és a nyílászárókat hozták rendbe. Ezt még az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozta, majd az épület bekerült a Nemzeti Kastélyprogramba, a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztő Nonprofit Kft.-hez, ami Szokoliné Kocsis Mária szerint a legjobb, ami történhetett. Az épület eredeti berendezéséből egyetlen Padányit ábrázoló képen kívül szinte semmi nem maradt, viszont több helyen sikerült megmenteni az eredeti ajtókat, falburkolatot, padlózatot. Ezenkívül egy hatalmas kályhát is sikerült restaurálni. 

Az ódon falakon több évszázad művészete hagyott nyomot. Fotó: Teknős Miklós

– A kályha évszázadokon keresztül a padláson pihent, és a Nemzeti Kastélyprogramnak köszönhetjük, hogy előkerült, és most restaurálták. Ekkor derült ki, hogy eredetileg két kályha volt, de a darabokból egyet sikerült a szakembereknek rekonstruálniuk. A felújításnak hála az ajtók és a padló is gyönyörűen megújulhatott – sorolta Szokoliné Kocsis Mária. Jelenleg látható még pár olyan szoba, ami a felújítás előtti állapotot tükrözi, ebből látható igazán, mekkora munka volt az épület rekonstrukciója. – Miután a háború után itt kollégium volt, évente egészségügyi meszelés volt a szobákban. Évtizedek elteltével a stukkók nem bírták a súlyt, így sok helyen letörtek. A felújításnál a szakemberek három napig csak a meszet szedték le a mennyezetről. Napok elteltével derült ki, hogy kézi stukkók vannak alatta, vagyis a díszítés nem sablon alapján készült, ami még különlegesebb – idézte fel a vezető.

A püspöki palota egyik legimpozánsabb terme a könyvtárszoba, amely minden szegletében, a bútorzatát kivéve, úgy néz ki, mint Biró Márton idejében, és ahonnan rá lehet látni a kápolnára. 

– Az épület kápolnája sokáig nem volt látható, mivel a kollégium idejében az ablakok előtt szekrények voltak, vagy feketére lefestették az üvegeket. A Szent Márton-kápolna képeit, a plébániatemplomhoz hasonlóan, Padányi határozta meg. Érdekes Mária-ábrázolása, aki itt inkább egy földi nőre hasonlít, ami arra a párhuzamra utal, amit Padányi a pozsonyi országgyűlésen elmondott beszédében vont Mária Terézia és szűz Mária között – mondta.

Több mint látványosság

A tavaly október óta látogatható műemlék vezetője úgy látja, a püspöki palota látogatóközpont rendbetétele nem pusztán turisztikai látványosság. – Ez egyértelműen érték- és örökségmentés volt. Az épület az utolsó utáni pillanatban kapott lehetőséget a megújulásra. Ha műemlékről beszélünk, és meg tudjuk menteni a falakat, a padlót, az talán emléket állít a kőművesnek és az asztalosnak. De ha az épület szellemiségét is érzékeltetni lehet, és a XXI. században mindezt vissza tudjuk adni, közvetíteni tudjuk a Padányi Biró Márton üzenetét, az több mint turistalátványosság. Ez az épület Padányi életében egy kulturális és szellemi központ volt, nekünk ezt kell visszaadni a turisták mellett a helyieknek, és nem utolsósorban Padányinak – fogalmazott a létesítmény vezetője, aki mosolyogva hozzátette, szerinte a püspök elégedett lenne az eredménnyel.

Borítókép: A főpap először a várat akarta át-és újjáépíteni, de Mária Terézia késlekedése miatt a hegy lábánál lévő vendégházat bővíttette ki (fotó: Teknős Miklós)