Erdő Péter a családi napon a főegyházmegye papságával közösen bemutatott szentmisén szólt arról is: „A máriaremetei kegyhelyen 1994-ben tartották meg először a karizmák ünnepét. A rendszerváltozás, az egyházmegye határainak 1993-as módosítása után számot kellett vetni a helyzetünkkel”.
Akkor rádöbbentünk, hogy milyen gazdag valóság főegyházmegyénk hívő közösségének élete.
Azóta évről évre minden pünkösdhétfőn megjelennek és bemutatkoznak Máriaremetén az egyházmegyében működő közösségek, mozgalmak, katolikus intézmények és hivatások, a papság és a szerzetesség – tette hozzá.
Mindannyian a boldogságot keressük és ezt akarjuk sugározni magunk körül a világban
– mondta Erdő Péter.
A bíboros a mise előtti beszélgetésen a 2023 októberében záruló, egyházmegyei szinten és földrészenként is megtartott, az egyházról szóló szinódusról szólva rámutatott: „A szinodális folyamat azt is jelenti, hogy az egyház olyan közösség, nép, amely együtt járja a történelem útját.”
Erdő Pétert kérdezték a 2021 szeptemberben Budapesten tartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) hosszú távú hatásairól is. A bíboros értékelése szerint a kongresszus megerősítette a „katolikus hitünkbe és közösségünkbe vetett bizalmat”.
Fontos nemcsak tudni, hanem meg is élni azt, hogy sokan vagyunk
– mondta, hozzátéve, ez a tapasztalat megerősíti a katolikus intézmények, iskolák identitását is.
Megjegyezte: a kongresszus és az ott elhangzó sokféle stílusú zene elindította a magyar egyház zenei megújulását.
Erdő Péter kitért arra is: ősszel hálaadó nemzeti zarándoklatot tartanak Fatimába, hiszen a NEK-et előzetesen felajánlották a fatimai Szűzanyának, és most illik visszamenni megköszönni.
Elmondta, jövő tavaszra ismét meghívták Ferenc pápát Magyarországra a püspöki karral.
Meglátjuk, mi lesz a válasza, de mi készülünk és várjuk
– tette hozzá Erdő Péter.
