– Nemcsak épületeket valósítunk meg és teremtünk újjá, hanem újjávarázsoljuk a történelmi kerteket, parkokat, sétányokat, azt a virágzó kertkultúrát, ami egykor a városrész sajátja volt – fogalmazott Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos a Díszes haszonkertek – Várak, paloták, kastélyok, udvarházak, egyházi központok kertörökségének múltja és jövője című nemzetközi konferencia megnyitóján. A neves hazai és nemzetközi tájépítészek közreműködésével megrendezett konferencia csütörtöktől szombatig tart a Várkert Bazárban. Fodor Gergely a beszédében hangsúlyozta:
a Budavári Palotanegyed megújításának eddigi eredményei is tanúsítják, a magyar építészek világszínvonalú alkotások kivitelezésére ugyanúgy képesek, mint kerttervezőink, kertépítőink és kertészeink.
Kormányzati háttér
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról beszélt, a településképet alapvetően meghatározza a minőségi környezet, amelynek fontos részét képezi az épített mellett a tájképi környezet. – Ennek érdekében kéz a kézben kell járnia az építészetnek a kertépítészettel – hangsúlyozta Füleky Zsolt, aki emlékeztetett,
a kormányzat megteremtette az informatikai infrastruktúrát az egységes nyilvántartási rendszerhez, amely lehetővé teszi a történeti kertek eddig elkészült kutatási anyagainak feltöltését, amely alapját képezheti kulturális örökségünk e fontos területe megóvásának.
Turizmusfejlesztés
A turizmust is érintő nemzetközi konferencián a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai igazgatója elmondta, a történeti kertek, arborétumok látogatását magába foglaló utazások szinte minden esetben kapcsolódnak valamilyen egyéb programokhoz, az utak közel ötödénél nemcsak a fő, hanem valójában az egyetlen fontos úti cél. Juhász Szabolcs rámutatott, a kertturizmus olyan turisztikai termék, amely fontos része lehet egy élményláncnak, meghosszabbítja a tartózkodást, és újabb utazásra inspirál. – Kiemelt feladat a jövőben az együttműködés és a hálózatosodás erősítése az adott térség turisztikai szolgáltatóival, a szálláshelyekkel, az éttermekkel, az örökségvédelmi helyszínekkel, a múzeumokkal vagy a fürdőkkel.
A Magyar Turisztikai Ügynökség számára fontos, hogy ennek a turisztikai terméknek a szolgáltatási színvonala elérje a nyugat-európai történeti kertek vagy kastélyparkok színvonalát
– hangsúlyozta Juhász Szabolcs.
A díszes haszonkertek örökségét és jövőjét bemutató konferenciát a Magyar Kertörökség Alapítvány a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős Várkapitánysággal együttműködésben szervezi. A szervezők megfogalmazása szerint az esemény célja, hogy
körbejárja a nagyvárosok, a történelmi központok vár- és palotakertjeinek kutatási, tervezési dilemmái mellett a fenntartás és üzemeltetés, az oktatás és önkéntesség, a kertész életpályamodell időszerű kérdéseit,
valamint a kertprogramok tematikájának és gyakorlatának, ökológiai fenntarthatóságának legújabb trendjeit. A konferencia szakmai partnere a Magyar Tájépítész Szövetség és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet. A fenntartható kertörökség érdekében a tervek szerint a résztvevők egy közös memorandumot is megfogalmaznak, amelyet alapdokumentumként használhatnak a kertörökséget nemzeti és uniós szinten szabályozó jogalkotók.
Borítókép: Gyula, Almásy-kastély (Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Rosta Tibor)