Kertörökségünk múltja és jövője

A kastélyainkat körbeölelő természeti kincseinket bemutató konferenciát Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos nyitotta meg.

Gyula, 2021. október 13. A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont 2021. október 13-án. Uniós forrásból nettó 705, hazai támogatásból további 250 millió forintot költöttek a kastély Stefánia-szárnyának felújítására. MTI/MTI Fotószerkesztõség/Rosta Tibor Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Rosta Tibor

– Nemcsak épületeket valósítunk meg és teremtünk újjá, hanem újjávarázsoljuk a történelmi kerteket, parkokat, sétányokat, azt a virágzó kertkultúrát, ami egykor a városrész sajátja volt – fogalmazott Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos a Díszes haszonkertek – Várak, paloták, kastélyok, udvarházak, egyházi központok kertörökségének múltja és jövője című nemzetközi konferencia megnyitóján. A neves hazai és nemzetközi tájépítészek közreműködésével megrendezett konferencia csütörtöktől szombatig tart a Várkert Bazárban. Fodor Gergely a beszédében hangsúlyozta:

a Budavári Palotanegyed megújításának eddigi eredményei is tanúsítják, a magyar építészek világszínvonalú alkotások kivitelezésére ugyanúgy képesek, mint kerttervezőink, kertépítőink és kertészeink.

Kormányzati háttér

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról beszélt, a településképet alapvetően meghatározza a minőségi környezet, amelynek fontos részét képezi az épített mellett a tájképi környezet. – Ennek érdekében kéz a kézben kell járnia az építészetnek a kertépítészettel – hangsúlyozta Füleky Zsolt, aki emlékeztetett, 

a kormányzat megteremtette az informatikai infrastruktúrát az egységes nyilvántartási rendszerhez, amely lehetővé teszi a történeti kertek eddig elkészült kutatási anyagainak feltöltését, amely alapját képezheti kulturális örökségünk e fontos területe megóvásának.

Turizmusfejlesztés

A turizmust is érintő nemzetközi konferencián a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai igazgatója elmondta, a történeti kertek, arborétumok látogatását magába foglaló utazások szinte minden esetben kapcsolódnak valamilyen egyéb programokhoz, az utak közel ötödénél nemcsak a fő, hanem valójában az egyetlen fontos úti cél. Juhász Szabolcs rámutatott, a kertturizmus olyan turisztikai termék, amely fontos része lehet egy élményláncnak, meghosszabbítja a tartózkodást, és újabb utazásra inspirál. – Kiemelt feladat a jövőben az együttműködés és a hálózatosodás erősítése az adott térség turisztikai szolgáltatóival, a szálláshelyekkel, az éttermekkel, az örökségvédelmi helyszínekkel, a múzeumokkal vagy a fürdőkkel.

A Magyar Turisztikai Ügynökség számára fontos, hogy ennek a turisztikai terméknek a szolgáltatási színvonala elérje a nyugat-európai történeti kertek vagy kastélyparkok színvonalát

 – hangsúlyozta Juhász Szabolcs.

A díszes haszonkertek örökségét és jövőjét bemutató konferenciát a Magyar Kertörökség Alapítvány a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős Várkapitánysággal együttműködésben szervezi. A szervezők megfogalmazása szerint az esemény célja, hogy 

körbejárja a nagyvárosok, a történelmi központok vár- és palotakertjeinek kutatási, tervezési dilemmái mellett a fenntartás és üzemeltetés, az oktatás és önkéntesség, a kertész életpályamodell időszerű kérdéseit,

 valamint a kertprogramok tematikájának és gyakorlatának, ökológiai fenntarthatóságának legújabb trendjeit. A konferencia szakmai partnere a Magyar Tájépítész Szövetség és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet. A fenntartható kertörökség érdekében a tervek szerint a résztvevők egy közös memorandumot is megfogalmaznak, amelyet alapdokumentumként használhatnak a kertörökséget nemzeti és uniós szinten szabályozó jogalkotók.

Borítókép: Gyula, Almásy-kastély (Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Rosta Tibor)