időjárás 3°C Virgil 2022. november 27.
logo

Történeti kertjeink több száz éves örökség őrzői

Gabay Dorka
2022.04.21. 17:41 2022.04.21. 19:34
Történeti kertjeink több száz éves örökség őrzői

A Díszes haszonkertek – Várak, paloták, kastélyok, udvarházak, egyházi központok kertörökségének múltja és jövője című, szombatig tartó konferencia ideje alatt a nagyközönség számára is ingyenesen látogatható az a kiállítás, amely a magyar és nemzetközi vár- és kastélykertek jó példáit vonultatja fel. Emellett megtekinthetők Kesselyák Rita grafikusművész botanikai tematikájú alkotásai, valamint a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet (MATE) hallgatóinak e témában folytatott kutatásait bemutató tablók is.

A kiállításmegnyitóval egybekötött sajtótájékoztatón Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke úgy fogalmazott, ez az alapítvány első megmérettetése a nyilvánosság előtt, sok évtizedes munka gyümölcse látszik beérni, amelynek csak egy állomása volt az MKA megalakulása. – A hazai tájépítész szakemberek évtizedek óta fontosnak tartják a magyar kertörökség megmentését, fenntartását, az örökség közkinccsé tételén dolgoznak. Történeti, történeti értékű kertjeink azon túl, hogy természeti, művészeti, műemléki értékek együttes megtartó helyei, egyben kertkultúránk több száz éves örökségének őrzői – emelte ki Herczeg Ágnes. Emlékeztetett, a Kárpát-medencében egykor több száz történeti kert volt. – A XX. század második felében azonban a kertek egy része visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, némelyikük pedig végleg elpusztult. Más részük megmaradt ugyan, de elvadult vagy az átgondolatlan telepítések miatt elvesztette eredeti karakterét – mondta az alapítvány elnöke. Hozzátette, ugyanakkor az elmúlt évtizedben sok jó példa is született, illetve van születőben, ezért is szervezték a konferenciát a Budai Várban, ahol az épületek mellett az egykori kertek is megújulnak a történeti kontinuitás jegyében.

Mint fogalmazott, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a kertkultúrának nemcsak a művészeti kompozícióként is felfogható, a kastélyhoz kapcsolódó díszkertek voltak a részei, hanem a haszonkertek, a veteményesek, a gyümölcsösök, a méhesek is. – Így amikor visszaállítjuk történeti kertjeink állapotát, hogy megóvjuk azokat az utókornak, mindenképp az örökség tudományos kutatására, szakmai párbeszédre alapuló megújításra és fenntartásra van szükség. A munka dandárja azonban még előttünk áll, hiszen csaknem 1900 hazai kertről van szó, még akkor is, ha ebből mintegy négyszáz tekinthető nemzetközi vagy országos szempontból is kiemelt fontosságúnak – hangsúlyozta.

Herczeg Ágnes szerint ahhoz azonban, hogy ez a munka programszerűen elindulhasson, több feltételnek is teljesülnie kell. – Az egyik ezek közül, s ebben az építész- és a tájépítész szakma is egyetért, hogy a beruházásoknál is minél hamarabb szét lehessen választani a forrásokban a kert-, a kastély- és a várfejlesztéseket. El kell érnünk, hogy a kertekre alanyi jogon jusson felújítási pénz. Ehhez máris létezik megfelelő dokumentáció, mivel a Magyarországon zajló kertfelújítások részletes kutatásokon alapulnak, szakmailag alaposan előkészített módszerek állnak rendelkezésre, még ha az vita tárgya is, hogy egyik-másik kert melyik korszakát érdemes rekonstruálni – tudatta az alapítvány elnöke, jelezve, az épületekkel ellentétben a kertek folyamatos, napi szintű fenntartást, ráfordítást igényelnek. Szükséges megteremteni ennek bevételi forrásait, a kertek fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges szakmák pályamodelljeit kidolgozni, hogy megbecsült és elismert hivatás legyen újra kertésznek lenni.

– Konferenciánkon tehát körbejárjuk a nagyvárosok, a történelmi központok vár- és palotakertjeinek kutatási, tervezési dilemmái mellett a fenntartás és üzemeltetés, az oktatás és önkéntesség, a kertész életpályamodell időszerű kérdéseit, valamint a kertprogramok tematikájának és gyakorlatának, ökológiai fenntarthatóságának legújabb trendjeit, a kertek turizmusban betöltött szerepét – zárta beszédét Herczeg Ágnes.

Borítókép: Dr. Herczeg Ágnes tájépítész, kerttörténész, az MKA kuratóriumának elnöke  (Forrás: Eszterháza.hu)

Kertörökségünk múltja és jövője

A kastélyainkat körbeölelő természeti kincseinket bemutató konferenciát Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos nyitotta meg.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.