Herczeg Ágnes szerint ahhoz azonban, hogy ez a munka programszerűen elindulhasson, több feltételnek is teljesülnie kell. – Az egyik ezek közül, s ebben az építész- és a tájépítész szakma is egyetért, hogy a beruházásoknál is minél hamarabb szét lehessen választani a forrásokban a kert-, a kastély- és a várfejlesztéseket. El kell érnünk, hogy a kertekre alanyi jogon jusson felújítási pénz. Ehhez máris létezik megfelelő dokumentáció, mivel a Magyarországon zajló kertfelújítások részletes kutatásokon alapulnak, szakmailag alaposan előkészített módszerek állnak rendelkezésre, még ha az vita tárgya is, hogy egyik-másik kert melyik korszakát érdemes rekonstruálni – tudatta az alapítvány elnöke, jelezve, az épületekkel ellentétben a kertek folyamatos, napi szintű fenntartást, ráfordítást igényelnek. Szükséges megteremteni ennek bevételi forrásait, a kertek fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges szakmák pályamodelljeit kidolgozni, hogy megbecsült és elismert hivatás legyen újra kertésznek lenni.
– Konferenciánkon tehát körbejárjuk a nagyvárosok, a történelmi központok vár- és palotakertjeinek kutatási, tervezési dilemmái mellett a fenntartás és üzemeltetés, az oktatás és önkéntesség, a kertész életpályamodell időszerű kérdéseit, valamint a kertprogramok tematikájának és gyakorlatának, ökológiai fenntarthatóságának legújabb trendjeit, a kertek turizmusban betöltött szerepét – zárta beszédét Herczeg Ágnes.
Borítókép: Dr. Herczeg Ágnes tájépítész, kerttörténész, az MKA kuratóriumának elnöke (Forrás: Eszterháza.hu)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!