Az ukrán fronton térnek vissza korábban eltűntnek vélt fertőzések

Az orvosok szerint ismét megjelent a gázgangréna – az a súlyos fertőzés, amelyet korábban szinte kizárólag az első világháború lövészárkaihoz kötöttek, és amelyet Európában már eltűntnek gondoltak. A baktérium rendkívüli gyorsasággal pusztítja az izomszövetet, és a modern lövészárok-hadviselés körülményei miatt újra terjedni kezdett Ukrajnában.

Elhunyt ukrán katonák Fotó: ADRIEN FILLON Forrás: NurPhoto

Katonai orvosok a The Telegraphnak elmondták, hogy a drónháború szinte teljesen ellehetetlenítette a sebesültek kimentését – ennek következtében pedig olyan fertőzések terjednek, amelyekre évtizedek óta nem volt példa – számolt be az Origo.

Az ukrán fronton térnek vissza korábban eltűntnek vélt fertőzések (Fotó: DIEGO HERRERA CARCEDO / ANADOLU)

Olyan sérülésszövődményeket látunk, amelyekkel élő ember a modern háborúkban még nem találkozott

– fogalmazott Alex, egy külföldi önkéntes katonaorvos Zaporizzsja térségéből. Hozzátette: ilyen hosszú kimentési idők az elmúlt ötven évben nem fordultak elő –valószínűleg a második világháború óta sem, sőt talán még akkor sem. És olyan betegségekkel szembesülnek, amelyek korábban nem jelentkeztek a fronton.

A gázgangréna egy rendkívül súlyos izomfertőzés, amelyet elsősorban Clostridium baktériumok okoznak – a név a bőr alatt képződő gázbuborékokra utal. Ezek a baktériumok oxigénhiányos, elhalt szövetben szaporodnak, és heves fájdalmat, duzzanatot, elszíneződést, valamint jellegzetes, „ropogó” érzést idéznek elő, ahogy a gáz mozog a bőr alatt. A közönséges gangréna általában rossz vérellátás következtében alakul ki, nem képződik gáz, és jóval lassabban terjed, mint a gázgangréna – írja a The Telegraph.

A fertőzés jellemzően súlyos sérülések – mély lőtt sebek, repesz okozta roncsolások – után jelenik meg, különösen akkor, ha a sérültek nem jutnak időben ellátáshoz, ami Ukrajnában mindennapos problémát jelent. 

Olyan emberek kerülnek be a kórházba, akik hetek óta sebesülten hevernek valamelyik föld alatti stabilizációs ponton, ahol csak arra van lehetőségünk, hogy életben tartsuk őket

– mondta Alex. „A gázgangrénáról az ember az iskolában tanul… itt viszont látjuk is, mert ezek a sebek túl sokáig maradnak ellátatlanul.”

A betegség kezelése rendkívül nehéz, és még a legfejlettebb kórházakban sem garantálható a gyógyulás. Normális körülmények között a kezelés sebészi kimetszésből – az elhalt szövet eltávolításából – és erős intravénás antibiotikumokból áll – magyarázta Lindsey Edwards, a King’s College London mikrobiológusa. Ez egy életveszélyes fertőzés: kezelés nélkül gyakorlatilag minden eset halálos.

Ukrajnában azonban a sebkimetszés és a célzott antibiotikum-kezelés sokszor lehetetlen közvetlenül a sérülés után, mert nincs hozzáférés laboratóriumokhoz. 

„Normális esetben ilyenkor megvizsgálnánk a kórokozókat, tenyésztenénk, megnéznénk, van-e antibiotikum-rezisztencia” – mondta Edwards. „Azt is tesztelnénk, melyik gyógyszer hat a legjobban… egy frontvonal melletti rögtönzött tábori kórházban viszont erre semmi lehetőség nincs.”

In eastern Ukraine, Russian drones hit ambulances and block evacuation routes.

Wounded soldiers lie for days in flooded trenches and basements without medical help. Doctors now face gas gangrene - a deadly infection unseen in Europe since World War I, writes The Telegraph. 1/ pic.twitter.com/3s5ak1NGos

— Tymofiy Mylovanov (@Mylovanov) November 13, 2025

A gázgangrénát történelmileg az első világháborúhoz kötik: a sáros lövészárkok, a trágyával kezelt mezők, a mély sebek és az elmaradó sebészi ellátás tökéletes feltételeket teremtettek a fertőzés terjedéséhez. Antibiotikumok akkor még nem léteztek, és a sebkezelés is kezdetleges volt. 

Azóta azért vált ritkábbá, mert gyorsabban látjuk el a sérüléseket, korábban kerül sor műtétre, rendelkezésre állnak az antibiotikumok, és összességében jobb a sebkezelés

– magyarázta Alastair Beaven ortopéd orvos és a brit 202 Field Hospital tisztje, aki Afganisztánban is szolgált. „Csakhogy ehhez komoly orvosi háttér, logisztika és gyors kiürítési képesség kell.”

A második világháborúban az antibiotikumok elterjedése drámaian csökkentette a fertőzések okozta halálozást. 

Ma azonban Ukrajnában az evakuálási nehézségek és a gyógyszerellátás akadozása miatt olyan betegségek térnek vissza, amelyeket korábban már történelemnek hittek.

Ráadásul az antibiotikum-rezisztencia – részben a háborús sérülések, a késedelmes vagy befejezetlen kezelések, az egészségügyi rendszer szétesése és a széles spektrumú antibiotikumok túlzott használata miatt – Ukrajnában meredeken nő.

Borítókép: Elhunyt ukrán katonák keresztfái (Fotó: AFP)