Ilja Illarinovics Sevcsenko a Keszthelyre 1945-ben bevonuló szovjet csapatok parancsnoka volt. Amikor az eredetileg történész végzettségű, művelt katona csapatával megszállta a Festetics család által már elhagyott kastélyt, az alkalmazottak visszahívták a könyvtárost, tárgyaljon ő az oroszokkal az épületben hagyott műkincsekről. Így végül Klempa Károly premontrei szerzetes tárgyalt Sevcsenkóval, aki – talán a fejvesztés kockázatát is vállalva – lezáratta a déli szárnyban található több tízezer kötetet magába foglaló bibliotékát és a teljes déli szárnyat. Bútorokat, szobrokat, dísztárgyakat vittek be a kastély ezen részébe.
Először őrt állíttatott, majd be is falaztatta ezt a szárnyat, mind a földszinten, mind az emeleten.
Sevcsenko mindössze három napot töltött Keszthelyen, de ez alatt a pár nap alatt megmentette a Festetics család által hátrahagyott kincsek jelentős részét. A háború után Harkovban tanárként dolgozó parancsnok 1981 áprilisában visszatért Keszthelyre, majd egy levelet írt a kastély vezetésének, amelyben felfedte kilétét. Keszthely 1985-ben díszpolgári címmel ismerte el Sevcsenko örökségvédelem terén tett pótolhatatlan érdemeit.
Tasziló és a hercegnő
A keszthelyi birtokot, amely a város egy részét magába foglalva Fenékpusztától Hévízen át egészen a balatonedericsi földekig terjedt, Festetics Kristóf a XVIII. század első felében vette meg a gelsei Pethő családtól. A kastély építésével Keszthely lett a családi birtok központja. Az 1745-ben megkezdett építkezésen túl a nagybirtokos kórházat hozott létre, támogatta a gyógyszertárat és templomokat is építtetett.
A kastély Festetics II. Tasziló korában élte második fénykorát, az északi szárny megépítésével ekkor nyerte el a kastély a mai formáját
– mondta el lapunknak Pálinkás Róbert, a kastély ügyvezető igazgatója.
– Tasziló beleszeretett Albert monacói herceg feleségébe, aki akkor már nemcsak házas volt, de a trónörökösnek is életet adott. A válás akkoriban nem volt olyan egyszerű, mint manapság, pápai jóváhagyásra volt hozzá szükség, amit az ifjú trónörökös léte csak nehezített. Mindezek ellenére a házasságot végül érvénytelenítették