– A parlamenti frakciók működése egy ciklus alatt harmincmilliárd forint, ami így jelentős kiadás az állam részéről – derült ki Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének a keddi háttérbeszélgetésén. A kormánypárti politikus elmondta, hogy a jelenlegi frakció támogatási szabályok mellett egy baloldali képviselő többe kerül, mint egy kormánypárti.
A frakcióvezető jelezte, hogy egy kormánypárti képviselő az előző ciklusban 2,2 millió forintjába került az államnak, míg egy baloldali honatya 3,1 millióba, míg az új ciklusban ez egy kormánypárti politikus esetén 2,6 millióra, míg egy baloldali képviselőnél 4,6 millióra növekedne.
Tehát képviselőként 1,5 millió forinttal több pénzt jelentene a baloldali frakcióknak, miközben nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak a hat baloldali párt (Demokratikus Koalíció, MSZP, Jobbik, Momentum, Párbeszéd, LMP) közös listájára, mint amennyit a hat párt a 2018-as országgyűlési választáson szerzett.
– Mindez tisztességtelen és nem tükrözi a választói akaratot sem
– közölte Kocsis.
Az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnének a jelenlegi szabályok mellett a baloldali frakciók az államnak, ám az új szabályozás értelmében a képviselők helyett a választási listákhoz fogják kötni a frakciókat megillető támogatásokat.
A kormánypárti politikus elmondta, hogy az új szabályok értelmében a baloldali frakciók hárommilliárd, míg a kormánypárti képviselőcsoportok kétmilliárd forinttal kevesebb összegből gazdálkodhatnak majd a jelenlegi parlamenti ciklusban. A baloldali pártok számára havi bontásban ez azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció húszmillió forint helyett kilencmilliót, a Momentum, a Jobbik és az MSZP nem 18 milliót, hanem csak 7,6 milliót költhet el, míg a Párbeszéd 16 milliós havi bevétele hatmillióra, az LMP szintén 16 milliós kerete pedig 5,7 millióra apad. – A KDNP esetében 2,5 millióval csökken a támogatás, ami így 18,5 millió forint lesz, míg a Fidesz esetében egymillió forintos csökkenésről van szó – ismertette a frakcióvezető.
Kocsis Máté emlékeztetett, hogy a korábbi parlamenti ciklusban is történtek változások a frakciótámogatásokban, így a jelenlegi intézkedés nem számít példa nélkülinek. Továbbá jelezte, hogy a törvénytervezet parlamenti benyújtására a jövő kedden kerülhet sor, amit Simicskó Istvánnal, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetőjével közösen fog megtenni, az új szabályozás pedig várhatóan 2023. január 1-jén lép majd hatályba.
Emellett Kocsis közölte, hogy a változás egy nagy törvénymódosítási csomag része lesz, ami más, kisebb változtatásokat is tartalmaz. Eszerint változhat a frakciókat megillető beszédjog hossza, amivel nyolc óra helyett négy órára rövidülne egy törvény időkeretes vitája, illetve újra lehetővé válhat, hogy ciklus közben frakciót válthassanak a képviselők.
– Mostantól mindig egy időben tarthatják Magyarországon az európai parlamenti és az önkormányzati választást, így kilenc-tíz milliárd forinttal olcsóbb lesz a lebonyolítás
– jelentette be a másik változást Kocsis. Továbbá ismertette, hogy a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma így is 2024 októberéig tart majd, így 2024 májusában arról dönthetnek majd a választók, hogy 2024 októberétől kik vezessék az önkormányzatokat.
Borítókép: Kocsis Máté (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
