A héten hétfőtől péntekig folytatja a munkáját az Országgyűlés, az ötnapos ülést pedig az indokolja, hogy megkezdődik Magyarország 2023-as költségvetésének a vitája. Varga Mihály pénzügyminiszter még két héttel ezelőtt adta át a törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A jövő évi költségvetés világos célja a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése; a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot
– nyilatkozta akkor a tárcavezető. Varga Mihály a tervezet benyújtása után jelezte, hogy a kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával. Mindez rámutat arra, hogy jelen helyzetben rendkívül kiszámíthatatlan a környezet a büdzsé készítésekor.
– A költségvetés meg fogja védeni a családokat, a támogatási rendszerüket és a rezsicsökkentést is
– erről már Orbán Viktor beszélt június 10-én a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A miniszterelnök akkor jelezte, hogy a kormány számításai szerint jövőre a háborús inflációt kezelni képes büdzsé kell. – A költségvetés meg fogja védeni a családokat, a támogatási rendszerüket és a rezsicsökkentést is – jelentette ki a kormányfő, majd jelezte: ezért hozták létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot, amivel a családok életszínvonalát kívánják megvédeni.
A jövő évi költségvetés mellett várhatóan kedden benyújtja a frakciófinanszírozási szabályok újratervezését tartalmazó törvényjavaslatot Kocsis Máté, a Fidesz, valamint Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőcsoportjainak a vezetője. Még a múlt héten Kocsis Máté egy háttérbeszélgetésen közölte: a jelenlegi frakciótámogatási szabályok mellett egy baloldali képviselő többe kerül, mint egy kormánypárti.
Utóbbi az előző ciklusban 2,2 millió forintjába került az államnak, míg előbbi 3,1 millióba. Ez az összeg az új ciklusban a kormánypárti politikusok esetén fejenként 2,6 millióra, míg a baloldali képviselőknél 4,6 millióra növekedne
– tudatta a frakcióvezető. Ez képviselőként 1,5 millió forinttal több pénzt jelentene a baloldali frakcióknak, miközben nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak a hat baloldali párt (Demokratikus Koalíció, MSZP, Jobbik, Momentum, Párbeszéd, LMP) közös listájára, mint amennyi voksot a hat formáció a 2018-as országgyűlési választáson szerzett. – Mindez tisztességtelen, és nem tükrözi a választói akaratot sem – jelezte Kocsis Máté. A frakcióvezető elmondta, hogy a jelenlegi ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnének a jelenlegi szabályok mellett a baloldali frakciók az államnak. Az új szabályozás értelmében a képviselők helyett a választási listákhoz kötnék a frakciókat megillető támogatásokat, így a baloldali képviselőcsoportok hárommilliárd forinttal kevesebb összegből gazdálkodhatnak majd a következő években.
Borítókép: Kocsis Máté (Fotó: Koszticsák Szilárd)
