Ahol a Szent Korona megpihent

Már az 1100-as években állhatott Füzér vára, mely méltóságteljesen magasodik a zempléni hegyek felett: A látványos erősség ezer éve vigyázza a rábízott vidéket, de a mohácsi vész után itt rejtették el a Szent Koronát is. A vár, amelyet I. Lipót császár katonái gyújtottak fel, pusztulásra ítélve az épületet, 2026-ra teljesen megújul.

Két évszázaddal később, 1420-tól a vár építését nagyban segítette egy tekerős felvonószerkezet, amely az alsó és a felső vár között működött. Ezzel nemcsak a nehezebb köveket tudták feljuttatni a várba, de az ellátást is nagyban megkönnyítette a szerkezet.

Családi viszály

A II. Andrást a trónon követő, második honalapítónak is nevezett IV. Béla Anna lányának adományozta a várat és a hozzá tartozó füzéri birtokállományt, ami akkoriban Pálházáig, Telkibányáig húzódott, vagyis igen nagy terület volt.

– Mindez testvérének, István hercegnek, a későbbi V. Istvánnak nem tetszett, ezért ő csellel elfoglalta a várat. Béla király próbált ugyan beszélni fiával, hogy adja vissza a várat Annának, még a pápát is felkérte, hogy hasson oda, de a herceg hajthatatlan volt. Odáig fajult a helyzet, hogy Béla a seregével megtámadta saját fiát és a várat – idézte fel Kovács Kornél a családi viszályt, mely István győzelmével végződött.

Mint mondta, a régészek megtalálták a több méter hosszú átégett gerendamaradványokat, szóval Béla serege minden bizonnyal elpusztította az alsó várat. A felső vár megmenekült, mivel a kőfalakkal nem tudtak mit kezdeni, így végül István megtarthatta a várat.

A rövid ideig uralkodó király a várat a Rozs nembeli Mihály várkapitánynak adományozta, aki 1285-ben meghalt.

– A későbbiekről kevés információnk van, annyit tudunk, hogy Abaúj megye főispánja szerezte meg a várat és a hozzá tartozó birtokokat. Ebben az időszakban építkezések nem nagyon történtek, majd 1312-ben a rozgonyi ütközetben Károly Róbert seregei legyőzték az Aba nemzetséget, így ismét királyi időszak következett. A király birtokállományba adta ki a várat ispánoknak, akik már nagyobb építkezésbe is belekezdtek. A várban van az öreg- és ebédlőpalota nevezetű helyiség, ezeket minden bizonnyal az Anjou-időszakban kezdték építeni – mondta a tárlatvezető.

Szavaiból kiderült, Luxemburgi Zsigmond idejében a török már kezdte veszélyeztetni az országot és a magyar királyságot, ezért a király elsősorban a déli végvárrendszer kiépítésével foglalkozott. – Füzér ebből kiesett, az északi régiót az akkor még kisnemesi családnak, a Perényieknek adományozta, akik 1567-ig, mintegy 180 éven át birtokolták a térséget, ami csak egy volt a sok birtok közül. Így Füzér vára nem lakóvárként funkcionált akkor – idézte fel.

A Szent Korona védelme

A Perényiek közül többen országos méltóságokat töltöttek be, volt köztük országbíró, nádor, Perényi Péter pedig koronaőr is volt egy időben, és részt vett az 1526-os mohácsi ütközetben.

– Sejtve, hogy ebből a magyarok már nem tudnak jól kijönni, otthagyta a csatát, de nem Visegrádra vitte vissza a koronát, hanem – ahogy megkoronázták Szapolyai Jánost – az írások szerint „Füzér várig futott vele”. Útba ugyan nem esett Füzér, de az egyik legbiztonságosabb vár volt, és messze esett a török seregektől – mondta Kovács Kornél. Hozzátette, Perényi 1526 novemberétől 1527 októberéig itt rejtegette a Szent Koronát.

– A történetírás szerint egy év elteltével Perényi Péter Kassa városától lovakat kért teherszállításra, ez a teher pedig feltehetően a korona volt. Levitte Budára, ahol sajnálatos módon Ferdinándnak adta át, akit ennek köszönhetően elismertek magyar királynak – fogalmazott.

Urak egymás ellen

– Ebben a korban  nem voltak támadások, nagy ütközetek, a török Egernél kifáradt, idáig már nem jutott el. Magyar magyar ellen harcolt inkább. Az urak folyamatosan vitáztak egymással, akár egy kis erdőrészen is képesek voltak egymásnak menni. 1600-ban például a füzéri várkapitány húsz-harminc darabontjával ment neki a regéci várnak, ami kétszer akkora erődítmény volt. Még hadifoglyokat is ejtettek, akiket aztán Pálházánál elengedtek. Elég büntetés volt nekik onnan visszasétálni Regécig – mesélte mosolyogva a régi történetet tárlatvezetőnk.

Perényi Gábor 1567-ben utód nélkül meghalt, a család nádori ága kihalt, a vár a Báthori családra szállt. Báthory Gábor erdélyi fejedelem portréját az egyik épületben meg is lehet nézni, bár ő feltehetően sosem járt itt.

– Viszont többször is megfordult a környéken Báthory Erzsébet, aki korábban Nádasdy Ferenccel, a „Fekete béggel” házasságot kötött. Így az utolsó várbirtokosok Füzéren a Nádasdyak lettek 1614-től. Bérlőknek, zálogbirtokosoknak adták ki a várat, akik leltárt, azaz inventáriumot vezettek, ezek nagy részét most megtalálták az Országos Levéltárban, illetve különböző magángyűjteményekben, ami hatalmas segítség volt a felújítás során. Minden helyiségben feljegyezték az ott fellelhető tárgyakat, még a zsindelyszeget is felírták. A mostani berendezést ez alapján készítették, mivel eredeti bútorok nincsenek – tette hozzá.

Amikor Nádasdy Ferencet kivégezték a Wesselényi-féle szervezkedés miatt I. Lipót császár ellen, a vár 1670-ben császári kézre került.

– A magyar katonákat elzavarták, helyükre császári zsoldosokat küldtek, akik megkapták a fenntartási költséget, ám inkább elitták, elszórakozták a pénzt, karbantartást nem nagyon végeztek a várban. Ezzel együtt nem volt felhőtlen az élete az itteni német katonáknak, meggyűlt a bajuk a környező erdőségekkel, melyek rebelliseket, lázadókat, ismertebb nevükön kurucokat rejtettek. Ezek a rebellisek rendszeres támadásokat hajtottak végre császári katonák ellen, a császár pedig végül maga adta parancsba, hogy fogják el a lázadókat. A németek ki is mentek az erdőbe, de mivel nem ismerték a terepet, általában üres kézzel tértek vissza a várba – mesélte Kovács Kornél.

Mint fogalmazott, a császári katonák tudták, ha a parancsot nem hajtják végre, büntetést kapnak. Ezért a kassai főkapitány beleegyezésével 1676. május 29-én – miként azt akkor feljegyezték – „elrontották”, azaz felgyújtották a várat. – Minden megsemmisült. A falak egy része megmaradt, de értéket nem képviseltek, így az egykori erődítményből egy lehetséges kőbánya lett. Elkezdték a falakat széthordani, így a vár tovább pusztult. Több száz év kihagyás után az 1930-as években más várakhoz hasonlóan kezdődtek mentési munkálatok, ám ezek hamar félbe is maradtak, hiszen a szocializmus időszaka nem a várépítésekről volt híres – mondta.

A romok megmentése

– A füzériek Wittich Béla füzéri erdőgondnok kezdeményezésére már 1910 óta törekedtek arra, hogy megmentsék a várat. A felújítást siettette, hogy a várkápolna egyes részei olyan rossz állapotban voltak, hogy a déli fal megindult a falu felé. Mivel félő volt, hogy a várkápolna falai kiomolnak a sziklákra, Lux Kálmán, a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa javasolta a várkápolna teljes renoválását – idézte fel a tárlat vezetője.

Mint mondta, a vár különleges szentélye a várkápolna – a református, a római és a görögkatolikus felekezet mint ökumenikus várkápolnát tartják számon –, melyet rekonstrukciója után 2020. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szenteltek fel. – Egyedi hangulatot varázsol a fény ezen a napon a kápolnában, mert a nyugati ablakból besütő nap fénye pontosan középen, a két padsor között fut végig az oltárig– árulta el Kovács Kornél.

Az első komolyabb régészeti feltárások 1977-ben kezdődtek. – Kiderült, hogy az omladék és törmelék olyan mennyiségű, hogy elszállítását csak teherfelvonóval lehet megoldani. Ez a teherfelvonó 1993-tól szolgálja a várat – tudtuk meg.

A várrekonstrukció építési engedélyes terve 2012-ben készült el, a felújítás alapjait a teljes közműhálózat 2014-re befejeződő kiépítése adta. Ekkor épült újjá az alsó vár a felvonóhídjával és a farkasvermével, a Sziklagyep látogatóösvény, és elkészült a várparkoló első bővítése is. A felső várban megépült a palotaszárny a pincéjével és az emeleti szintjeivel, az alsó bástya, és újjáépült a várkápolna. – A megnyitó 2016 húsvétján volt, azóta nevezik Füzér várát „reg-élő” várnak – emelte ki Kovács Kornél.

A Nemzeti kastély- és várprogramnak köszönhetően 2021-ben a várgondnokság újjáépítette a gazdasági épületszárnyat, és ma már napelempark szolgálja a vár áramellátását. Új turisztikai attrakcióként 2022-ben átadták a Fehérlófia függőkertet, melyet a vár tavainak partjain, egy csodálatos ősbükkösben alakítottak ki. A cél a vár teljes rekonstrukciója, amely 2026-ra fejeződhet be, méltó emléket állítva a magyar Szent Koronának, melyet akkor pont ötszáz éve őriztek a vár falai közt az 1526-os mohácsi vész után.

 Borítókép: Füzér vára (Fotó: Mirkó István)