Kövér László: A gonosz történelmi koronként újabb és újabb formát öltve tér vissza

Rajzfilmrajzoló akart lenni, megragadta a Titanic, de vonzották az indiános könyvek is, később azonban úgy döntött, „bármi lesz”. A Mandiner életútinterjút készített Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.

Budapest, 2022. május 16. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszél az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A Mandiner életútinterjút készített Kövér Lászlóval, amelyből kiderül, az Országgyűlés elnöke – Gyurcsány Ferenchez hasonlóan – Pápán született. A településnek állítása szerint történelmi levegője van, s ez belé is ivódott.

Amikor elmentünk a Március 15. téren Petőfi Sándor és Jókai Mór szobra előtt, még nem tudtam olvasni, de anyukám felolvasta, milyen idézetek állnak a szobrok talapzatán. Onnantól ösztönösen éreztem, hogy különleges helyen élünk

– mondta. Az Országgyűlés elnöke kitért rá, a település valaha mezőváros volt, és a központtól másfél kilométerre már falusi környezetben éltek az emberek, tehenet tartottak, disznókat, szárnyas jószágot. Apai nagyszülei is ott laktak, a Malom utcában, ami az akkor már a bauxitbányászat miatt kiapadóban lévő Tapolca fölötti fahídban végződött. Három utcára a rét kezdődött, ahol gyermekként fociztak.

– Édesapám 1956-ban, a forradalom idején Újpesten volt katona, teherautóvezetőként szolgált. Két évre hívták be, de menet közben felemelték a szolgálati időt három évre, és még erre is rá kellett húznia. 

Sokat mesélt azokról a napokról. Nem keveredtek bele a harcokba, de egy alkalommal, amikor ellátmányt vételeztek, arra értek vissza, hogy az oroszok félig szétlőtték a laktanyát. Ekkor öntevékenyen leszerelték magukat, és elindultak haza. Amikor a felnőttek egymás közt erről beszéltek, az ellenforradalom szó sosem hangzott el

– mesélte. A politikusban csak később, egyetemistaként tudatosult, hogy amikor megszületett 1959-ben, abban az évben végezték ki 18 éves korában Mansfeld Pétert, a pesti srácok egyikét. – Nyomasztó felismerés volt – mondta. Az interjúból kiderül, hozzá hasonlóan Gyurcsány Ferenc is pápai születésű. Kövér László tudott róla hogy létezik egy ilyen nevű gyermek, mivel a szomszéd kislánynak osztálytársa volt, ám az alsóbb osztályos fiúk érdektelenek voltak, így Gyurcsány Ferenc is.

Gyermekkori ambíciók

Gyermekként először rajzfilmrajzoló akart lenni. Mint mondta, talán amiatt, mert kisgyerekként vasárnaponként mindig várta a Foxi Maxit. Később hajómérnök akart lenni, miután látta a Titanic című filmet, és nagyon megragadta. – Aztán jött az indiános könyvek korszaka, ettől kezdve pedig néprajzkutatónak készültem. Később tudtam, hogy nem így lesz, de azért, hogy békén hagyjanak a felnőttek a kérdéseikkel, hogy mi leszek, ha nagy leszek, mindig azt válaszoltam: néprajzkutató – tette hozzá. A magyar történelem különösen érdekelte, a tanári pálya viszont akkoriban nem vonzotta.

Végül az anyukám munkatársa, látva a tanácstalanságomat, azt mondta, jelentkezzem jogra, még akármi is lehetek. Akármi is lettem...

– mondta. 

Közélet

Az interjúból kiderül, 1988-ban több újság is megírta, hogy fiatal értelmiségiek és egyetemi hallgatók egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte. Ekkor öt nevet említettek, köztük Kövér Lászlóét és Orbán Viktorét is. Kövér László elmondta, amikor a közlemény megjelent, ő már bent járt a csepeli rendőrségen.

Ott közölték velem, velünk, hogy rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítenek bennünket. Emlékszem, apósom azonnal indult Zalából Pestre, hogy elmondja a feleségemnek, ha szökni kell, a jugoszláv határnál át tud segíteni bennünket. Régi reflex 1988-ban… Amúgy ő szintén gépkocsivezetőként szolgált a fővárosban a forradalom alatt

– magyarázta. Mint részletezte, rá néhány hétre az ügyészségre is behívtak hét embert, köztük őt és Orbán Viktort is. Hozzátette, benne volt a levegőben, hogy a sorsuk össze van kötve a reformok kimenetelével. – Az egyetemi oktatóink, akik párttagként rendelkeztek információkkal, azt mondták, a májusi pártértekezlet dönti el a sorsunkat. Ha a reformerek nyernek, akármi is történhet, ellenben ha a régi vonal marad, akkor valószínűleg börtönbe kerülünk. Ezt úgy mondták, mint eldöntött tényt. Én pedig ott álltam a feleségemmel és az egy hónapos kisfiammal… De mivel jogot végeztünk, átnéztük a büntető törvénykönyvet, és arra jutottunk, ha betartják a törvényeket, akkor egy „kedélyes” tényállás, az egyesülési joggal való visszaélés alapján maximum egy évet kaphatunk – magyarázta.

A Kádár-rendszer majdnem végzetesen megtörte a magyar társadalmat

Kövér László szerint Kádár János legnagyobb bűne, hogy hazaáruló volt.  – A Kádár-rendszer legnagyobb bűne pedig az, hogy morálisan és mentálisan csaknem végzetesen megtörték a magyar társadalmat az 1956-os forradalom után. Mindenkiből prolit akartak csinálni, ami – a félreértést elkerülendő – nem szociális státusz, hanem mentális állapot – tette hozzá.

A világ látszólag óriásit változott, de akik totális hatalomra törnek benne, azoknak ma is a tulajdon nélküli, önértékelési képességétől és önbecsülésétől megfosztott, kulturálisan lefelé nivellált tömeg az eszményük

– mondta. Arra a kérdésre, hogy kit tart a legnagyobb formátumú magyar történelmi személyiségnek, a következőt válaszolta: „A történelmi személyiségeink tárháza olyan gazdag, hogy érdemes megállni Szent Istvánnál, hiszen ő az origó, a mérce, és hozzá lehet mérni mások teljesítményét. De például II. Rákóczi Ferencnél tisztább államférfit nehéz lenne találni.” A legkárosabb személyiségnek pedig Károlyi Mihályt tartja: „Ha a tehetségtelenség, a nemzetárulás és a jellemtelenség találkozik, akkor az pusztító tud lenni. Mint az ő esetében is. Szétverte a magyar államot, amelynek aztán Trianon lett a következménye. Aggasztó, hogy manapság milyen sok »kis Károlyi Mihály« rohangászik Európában” – indokolta vélekedését.

 

Háború

Kövér László szerint ma leginkább az hozhatja el a békét, ha annak lehetőségeiről kezdenénk beszélni, nem pedig arról, hogy ki hogyan nyerheti meg a háborút. – Egyesek már az atomfegyverek esetleges bevetéséről is úgy beszélnek, mint akik most lógtak ki a zárt intézet kerítésén. A mostani helyzet egyenes következménye annak, hogy sem az első, sem a második világháborút, sem pedig a hidegháborút nem sikerült igazi békekötéssel lezárni – a béke ugyanis valójában több, mint a fegyverszünet – magyarázta.

Család

Kövér László elárulta, egy kétéves és egy tizenegy hónapos leányunokája van, s őszre várják az első fiút. – Csak az tudja, milyen érzés nagyszülőnek lenni, aki már átélte – mondta. Arra a kérdésre, hogy a mai világ olyan lett-e, mint amit elképzeltek a nyolcvanas évek végén, a következőt válaszolta: „Ami rajtunk, magyar embereken múlott, az – jót s rosszat egybevetve – vállalható. Amivé viszont rajtunk kívül álló erők tenni készülnek a világot, attól egyre jobban féltem az unokáinkat.”

A teljes interjút ITT olvashatja. 

Borítókép: Kövér László (Fotó: Koszticsák Szilárd)