A PDC-világbajnokság mellett a Premier League és a World Matchplay tartozik bele a darts Triple Crown-állomásai (magyarul: Hármas Korona) közé, és joggal mondhatja magát a sportág koronázott királyának, aki mindhárom versenyt megnyerte. Idáig ez négy játékosnak sikerült: Phil Taylor, Michael van Gerwen és Gary Anderson után Luke Humphries idén májusban vált negyedik taggá, miután karrierje során először ő lett a PL győztese. Mindössze két olyan ember van, akinek a három közül csak a 16-szoros bajnok Taylor nevét viselő World Matchplay-trófea hiányzik, és még mindketten aktívak, idén pedig lehetőségük lesz megszerezni a hiányzó címet: a 18 éves Luke Littler és a nála negyven évvel idősebb Raymond van Barneveld.
Sokesélyes az egyik legrangosabb dartsverseny
Ha megnézzük a 2025-ös versenyek eredményeit, akkor nem túlzás azt állítani, hogy megjósolhatatlan, ki lesz a World Matchplay végső, 200 ezer fontot is bezsebelő bajnoka.
Idén az eddigi kilenc European Tour-fordulónak nyolc, az eddigi huszonegy Players Championship-állomásnak tizenhét, az eddigi öt World Series-eseménynek pedig négy különböző győztese volt.
A kiemelt versenyek közül a Masterst és a Premier League-et Humphries, a UK Opent Littler, a World Cup of Dartsot pedig Észak-Írország (Daryl Gurney és Josh Rock) nyerte. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a legutóbbi nyolc évben nyolc különböző játékos (Phil Taylor, Gary Anderson, Rob Cross, Dimitri Van den Bergh, Peter Wright, Michael van Gerwen, Nathan Aspinall és Luke Humphries) ünnepelhetett a World Matchplayen, akkor tényleg sokesélyesnek mondhatjuk az idei tornát a blackpooli Winter Gardensben.
A világranglista első tizenhat helyezettje mellett a Pro Tour-ranglistáról került további tizenhat dartsos a mezőnybe, amelynek Van den Bergh mellett a 2019-es döntős, két éve világbajnok Michael Smith a legnagyobb hiányzója. A 32 játékos közül pedig mindössze ketten (Cameron Menzies és Wessel Nijman) újoncai a szombaton este rajtoló versenynek. Így is ki lehet emelni azonban néhány esélyest – már csak a kiemelések alapján is.
Littler, Price, Humphries vagy Van Gerwen?
A címvédő és világelső Humphries tavaly Van Gerwen 18-15-ös döntőbeli legyőzésével lett először World Matchplay-bajnok, és az idei szereplését jól mutatja, hogy május közepe óta csak egy játékos ellen kapott ki.
Igaz, Gerwyn Price kétszer is felülmúlta őt ebben az időszakban, és a walesi játékos egyébként is a legjobb formában van: az elmúlt egy hónapban 25 mérkőzésből 22-t megnyert, és két tornagyőzelemmel zárt
– pedig az egyik előtt James Wade későbbi esetéhez hasonlóan elveszítette a csomagjait. A Blackpoolban hatszoros finalista Wade 20. alkalommal indul el a versenyen, és éppen az ő (szintén angol Joe Cullen elleni) mérkőzésével startol el az idei torna szombaton este.
Nem Humphries ágán van a legutóbbi vb két döntőse, Littler és Van Gerwen, akik a 2. és 3. kiemelést viselik, és akik egyaránt nehéz időszakon vannak túl.
Van Gerwennek magánéleti gondjai voltak, elvált a feleségétől, és azóta sem találja a formáját.
A tavalyi nyitókörben éppen a holland ellen veszítő Littler pedig az elmúlt négy hónapban két Premier League-állomás kivételével semmit nem nyert, váratlan vereségeket szenvedett, a csapat-világbajnokságon gyakorlatilag meggyűlölte az általa egyébként sem kedvelt német közönséget, és még a KRESZ-vizsgával is jócskán meggyűlik a baja. Littler vasárnap, Price és a háromszoros bajnok Van Gerwen pedig hétfőn este mutatkozik be a World Matchplayen – utóbbi a honfitárs Van Barneveld ellen a legpikánsabb első fordulós mérkőzést vívja.
A nem is annyira titkos favoritok
A fogadóirodáknál Price és az első három kiemelt a négy legnagyobb esélyes, de őket nem sokkal követi Gary Anderson, Stephen Bunting, Josh Rock és a két évvel ezelőtti sikere miatt a legtöbb veszítenivalóval (megvédendő ponttal) érkezett Nathan Aspinall. Bunting és Anderson az elmúlt évek talán legjobb egyéni formáját mutatják, de a negyeddöntőig csak egyikük juthat el. Az említett neveket is figyelembe véve Littlernek van a legkönnyebb sorsolása, ugyanis az elődöntőig közülük senkivel sem kell játszania – a színvonalat jól mutatja, hogy két világbajnokkal, Peter Wrighttal és Rob Cross-szal így is összecsaphat az úton. (Cross első ellenfele az a Dirk van Duijvenbode, aki a tervek szerint a jövő hét elején néz apai örömök elé, ez pedig befolyásolhatja a blackpooli szereplését.)
Van Gerwen ellenben Van Barneveld után Rockkal, majd Price-szal találkozhat, hogy aztán a legjobb négy között a papírforma szerint Littler jöjjön. A sorsolást végrehajtó Russ Bray tehát nem éppen a holland kedvében járt – az első két fordulót illetően, hiszen a kiemeltek helye az ágrajz miatt adott volt.
Mindez azonban még odébb van, hiszen az első kör meccsei is három napon át tartanak, majd kedden és szerdán jönnek a nyolcaddöntők, csütörtökön és pénteken a negyeddöntők, szombaton az elődöntők, jövő vasárnap pedig a 18 nyert legig tartó finálé. Legkésőbb annak végén pedig kiderül: Luke Littler már 18 évesen eljut a csúcsra és Triple Crown-bajnokká válik, vagy még legalább egy évet várnia kell a megkoronázására.
World Matchplay, az első forduló párosítása:
(a lista ágrajz szerint értendő, a nyolcaddöntőbe jutásért 10 nyert legig tartanak a mérkőzések)
- Luke Humphries (angol, 1. kiemelt)–Gian van Veen (holland)
- Danny Noppert (holland, 16.)–Cameron Menzies (skót)
- Nathan Aspinall (angol, 8.)–Wessel Nijman (holland)
- James Wade (angol, 9.)–Joe Cullen (angol)
- Stephen Bunting (angol, 4.)–Ryan Joyce (angol)
- Gary Anderson (skót, 13.)–Luke Woodhouse (angol)
- Jonny Clayton (walesi, 5.)–Martin Schindler (német)
- Dave Chisnall (angol, 12.)–Mike De Decker (belga)
- Luke Littler (angol, 2.)–Ryan Searle (angol)
- Peter Wright (skót, 15.)–Jermaine Wattimena (holland)
- Damon Heta (ausztrál, 7.)–Andrew Gilding (angol)
- Rob Cross (angol, 10.)–Dirk van Duijvenbode (holland)
- Michael van Gerwen (holland, 3.)–Raymond van Barneveld (holland)
- Ross Smith (angol, 14.)–Josh Rock (északír)
- Chris Dobey (angol, 6.)–Ricardo Pietreczko (német)
- Gerwyn Price (walesi, 11.)–Daryl Gurney (északír)
