Új trükkel próbálkoznak az embercsempészek a magyar határnál

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon tapasztalható visszaesés ellenére a szerb–magyar határon továbbra is tömegesen próbálkoznak átkeléssel az illegális bevándorlók. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok stratégiát váltottak: rejtőzködve, kis létszámú csoportokban közlekednek, miközben az embercsempész-hálózatok is újraéledtek a térségben. A hatóságok tapasztalatai helyenként szervezetlenségről, másutt fokozódó aktivitásról árulkodnak.

Az illegális migránsok viselkedésében szintén jól érzékelhető változások történtek. Az újabb tapasztalatok szerint a hatóságok fellépése és a megnövekedett kockázatok hatására óvatosabbá váltak: elsősorban éjjel mozognak, a korábbiakhoz képest rövidebb ideig tartózkodnak a pihenőhelyeken, és a korábban gyakori tucatnyi vagy akár néhány száz fős csoportok helyett jellemzően néhány fős egységekben mozognak. A létszám általában a határátlépésre kiszemelt időpontban és helyen nő meg, amikor az embercsempészek egy nagyobb csoportot próbálnak átjuttatni a határon – írja a Magyar Nemzethez eljuttatott elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Migránsok az erdőben. Az embercsempészek között korábban gyakori volt a fegyveres leszámolás (Fotó: Mirkó István)

Mint arról korábban beszámoltunk, a szerb–magyar országhatáron 2023 októberétől kezdődően drasztikusan visszaesett az illegális határsértések száma. Amellett, hogy csökkent az Európát sújtó globális migrációs nyomás, a visszaesés annak is köszönhető, hogy a műszaki határzárnak a magyar hatóságok – a határrendészek és határvadászok – részéről történő folyamatos és intenzív védelme mellett immár a szerb hatóságok is kivették a részüket az érdemi határvédelemből.

Napi szintű próbálkozások a magyar határnál

Miután jelentősen megnehezült az illegális határátlépés a szerb–magyar országhatáron, felértékelődtek a nyugat-balkáni főcsapáson fellelhető alternatív útvonalak. Szerbiából az északi irányvonal helyett egyre inkább nyugati irányba, Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak a bevándorlók bejutni az Európai Unió területére.

A szerb rendőrök migránsokat fognak el a Drina folyónál Ljubovija város közelében (Fotó: Szerb belügyminisztérium)

Jellemzően a Szerbiát Bosznia-Hercegovinától elválasztó, vízállástól függően akár átgázolható Drina határfolyón kelnek át, majd Horvátországot átszelve, szinte kivétel nélkül Szlovénián keresztül folytatják útjukat Ausztriába vagy Olaszországba. 

A Migrációkutató Intézet most azt írja: a nyugat-balkáni útvonalon tapasztalt általános visszaesés ellenére az illegális bevándorlók schengeni övezetbe történő belépése − vagy legalábbis annak kísérlete − a szerb−magyar országhatáron továbbra is napi szintű.

Ellentmondások, embercsempészek

Mint kifejtik: a terepen dolgozó, az illegális bevándorlás alakulását figyelemmel kísérők beszámolói időnként egymásnak ellentmondó tapasztalatokat tükröznek. A magyar határrendészek és határvadászok munkáját segítő, az illegális bevándorlás által egyik leginkább érintett térségben működő, a kiterjedt tanyavilággal rendelkező Ásotthalom Tanyasi Polgárőrségének egyik tagja szerint az embercsempészkörök tevékenységében érzékelhető változás történt. 

Legutóbbi tapasztalataik alapján a migránsok a korábbiaknál szervezetlenebb módon érkeznek, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok több csoportot elfogjanak. Emellett változások történtek a belépési pontok vonatkozásában is, valamint 

módosultak a mélységi mozgásirányok a magyarországi oldalon.

A 2015-ös migrációs válság kezdete óta a régió eseményeit szorosan nyomon követi egy szabadkai magyar újságíró, akinek legfrissebb beszámolója szerint csupán elvétve lehet látni migránsokat Szabadkán vagy más, a határsáv szerb oldalán található településeken. Tapasztalatai alapján az irreguláris bevándorlókat ma már jellemzően Belgrádból vagy Szerbia délebbi részeiből szállítják közvetlenül a határtérségbe, elkerülve a korábban megszokott,

napokig vagy akár hetekig tartó csoportos vonulást Szabadkán és környékén. 

A 2025 tavaszi terepbejárás során számos egykori tábort ellenőrzött, amelyek mind üresen, elhagyatottan álltak. Csupán néhány ideiglenes pihenőhely jelezte a migránsok friss jelenlétét – ezekről az eldobott okmányok, repülőjegyek kibocsátási dátumai és friss hulladék árulkodott. Az embercsempészet szempontjából megfigyelhető változásként említette, hogy az afgán szervezői csoportok gyakorlatilag eltűntek a térségből.

Mozgás az erdőkben

A helyi erdész, aki a szerb–magyar határ menti erdősávban dolgozik – egy olyan övezetben, amely rendszeresen érintett illegális határátlépési kísérletekben – ugyanakkor továbbra is jelentős illegális migrációról és az embercsempészek jelenlétéről számolt be. 

Június elején három különálló migráns- és embercsempészcsoport jelenlétét észlelte az erdőben. 

A határerdő középső részén a „313-asok” tevékenykednek, míg a Tőzegbánya nevű, elhagyatott bányaterület környékét egy másik csoport használja. Ettől nyugatabbra, a szerb–magyar határ szerb oldalán marokkói migránsok vertek tábort. Június közepén az erdész fokozott migrációs aktivitást tapasztalt, valamint egy kisebb tűzeset is történt, feltehetően az ott hagyott parázs miatt, amelyet a szél felélesztett.

Továbbá az országhatár szerbiai oldalán a korábban gócpontként számontartott, elhagyatott, romos vám- és mezőgazdasági épületek, illetve lakatlan családi házak újra ideiglenes menedékhelyül szolgálnak a migránsok számára. Mindezt egy 2025. június eleji The Telegraph-cikk is megerősíti, amely terepen gyűjtött információkra hivatkozva számolt be a jelenségről.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nur Photo/Guillaume Pinon)