Jókai Mór gazdag életműve szerencsére nem szorul bemutatásra, kultusza a mai napig élénken él az egész Kárpát-medencében, nevét számtalan utca, köztér, és intézmény viseli magán, műveit a mai napig olvassuk – ám mégsem olyan biztos, hogy valóban ismerjük is őt. A bicentenárium ideális apropót szolgáltat, hogy a Jókai-kultusz ne valamiféle merev, poros márványszoborként magasodjon fölénk a múltból, hanem továbbra is velünk élő és aktuális maradhasson, iránytűként szolgálva, különösen a felnövekvő nemzedék számára, akik mai mediatizált térben csak egyre körülményesebben találhatnak rá azokra a biztos kapaszkodókra, amelyeket Jókai Mór is képviselt, és amelyek csakugyan örökérvényűnek, ma is követendőnek bizonyultak. A Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából tartott emlékév keretében a Kertész Imre Intézet különböző pályázatokat hirdetett dráma- és színműíró, dokumentum- és fikciós televíziós sorozat, forgatókönyvírói, illetve képzőművészeti kategóriákban.
Jókai 200 – képzőművészeti pályázat
– Reményeink szerint a pályamunkák hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a különböző generációk, de főleg a fiatalok, újra felfedezzék Jókai személyét és munkásságát. A célunk az, hogy Jókai újra mindenkié legyen. A pályázati kiírások az író örökségét a képzőművészettel, a színművészettel és a filmművészettel is több módon összekötik, általuk egy nagyon széles közönséghez szólhatunk – árulta el Szabó Tamás programigazgató, a Kertész Imre Intézet által meghirdetett pályázatokról, akivel most kifejezetten a képzőművészeti pályázatra koncentrálva beszélgettünk.
– Jókai 1848 márciusának egyik hőse volt, aki hosszú élete során korának legnagyobb magyar írójává is vált. Ezért szükséges és inspiráló kezdeményezés a Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről az írógéniusz születésének bicentenáriumán indított Jókai 200 emlékév és a hozzá kapcsolódó egész éves programsorozat – folytatta a programigazgató, kiemelve Jókai Mór azon egyedi képességét, hogy örök érvényű történeteivel több emberöltő elteltével is képes megszólítani az olvasókat.
„A legszebben talán ő mesélt hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Ha sikerül maivá és fogyaszthatóvá tenni Jókai csodálatos történeteit, akkor reményeink szerint többen kapnak kedvet regényei olvasásához is. Az említett, más művészeti ágakat is bevonó pályázatok ezt a célt is szolgálják.“
– mondta Szabó Tamás, hozzátéve, hogy minél direktebben és több érzékszervre ható módon jelenik meg Jókai öröksége, annál közelebb kerülhetünk hozzá.
Ám különösen a képzőművészeti pályázat kapcsán nem árt felidézni, hogy a kiemelkedő irodalmi és politikai pályát befutó Jókainak komoly képzőművészeti kötődései is voltak: – Jókait fiatalon legalább annyira érdekelte a festészet, mint az irodalom. A sors úgy hozta, hogy végül az írás lett számára a fő kifejezési forma, ennek ellenére idős koráig rajzolt és festett is. Diákévei alatt a Pápai Református Kollégiumban barátkozott össze Orlai Petrich Somával és Petőfi Sándorral. Akkoriban még egyikük sem a későbbi pályájuk iránt érdeklődött leginkább. Orlai Petrich író, Petőfi színész, Jókai pedig festő szeretett volna lenni.
Ebből is látszik, hogy az igazi tehetség több mederben is megtalálhatja a folyásirányt. Ennek ellenére a későbbi remekművek bizonyítják, hogy a fókuszváltással azért mindhárman jól jártak
– mesélte a programigazgató. Ezt a pályázóknak sem árthat észben tartani, mivel a kiírás rendkívül nagy szabadságot hagy a művészeknek. Alkotás közben ugyanúgy támaszkodhatnak Jókai műveire, szellemi örökségére, mint az életrajzára.
Tulajdonképpen még az egyetlen fontosabb kikötés is nagyon szabadon értelmezhető, miszerint a pályaművek a kortárs képzőművészet nyelvén szólaljanak meg.
Szabó Tamás ezzel kapcsolatban elárulta: semmilyen módon nem szűkítenék az értelmezést, mivel fontos célkitűzésük volt az is, hogy mindenki a saját felfogása, elképzelése szerint tudjon elindulni a pályázaton.
– Műfaji megkötöttség sincs, a jelentkezők többek között grafikákkal, festményekkel és installációkkal is pályázhatnak. Remélhetőleg ez a fajta alkotói szabadság számos izgalmas és sokszínű megközelítést eredményez majd, és talán egy ilyen pályázat esetében ez a hozzáállás tehet a legtöbbet Jókai irodalmi örökségéért – mondta.
A pályázattal kapcsolatos minden információ megtalálható a 200jokai.hu honlapon, de a programigazgató azért kiemelt néhány fontosabb részletet: – Csak korábban még nem publikált művel lehet pályázni. Bárki jelentkezhet a kiírásra, de 18 év alatt egy törvényes képviselő hozzájárulását is mellékelni kell az anyaghoz.
A jelentkezéseket november 30-ig várjuk, ezeknek tartalmazniuk kell egy szakmai önéletrajzot, a pályamű bemutatását maximum kettő oldal terjedelemben és természetesen az elkészült pályaművet digitális formátumban. A beérkezett pályaműveket a Szépművészeti Múzeum szakértő munkatársaiból álló zsűri értékeli. A három legjobbnak ítélt pályamű alkotói komoly pénzdíjazásban részesülnek – mondta.
A díjazottak bruttó három-, kettő- és egymillió forintot nyerhetnek, de a zsűri fenntartja a jogot, hogy a beérkezett pályamunkák színvonala és műfaji sokszínűsége szerint további elismeréseket is megítéljen.
A szakmai önéletrajzra rákérdezve Szabó Tamás elárulta, hogy ez alapvetően nem is igazán meghatározó, sokkal inkább a mű, annak kivitelezése, ötletessége és eredetisége lesznek a fő szempontok. – A díjátadó rendezvényen és az arról készülő felvételeken keresztül természetesen mindenki találkozhat majd a legjobbnak ítélt alkotásokkal, addig pedig izgatottan várjuk a beérkező pályamunkákat. Jókai Mór munkái igazán megérdemlik, hogy újra feldolgozzák őket – zárta beszélgetésünket a Kertész Imre Intézet programigazgatója.
