Jókai Mór megérdemli, hogy újra felfedezzük és feldolgozzuk egyedülálló életművét

A Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából tartott emlékév keretében a Kertész Imre Intézet különböző pályázatokat hirdetett dráma- és színműíró, dokumentum- és fikciós televíziós sorozat, forgatókönyvírói, illetve képzőművészeti kategóriákban. Ez utóbbiról Szabó Tamást, az intézet programigazgatóját kérdeztük.

Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója. Fotó: Mirkó István

Ám különösen a képzőművészeti pályázat kapcsán nem árt felidézni, hogy a kiemelkedő irodalmi és politikai pályát befutó Jókainak komoly képzőművészeti kötődései is voltak: – Jókait fiatalon legalább annyira érdekelte a festészet, mint az irodalom. A sors úgy hozta, hogy végül az írás lett számára a fő kifejezési forma, ennek ellenére idős koráig rajzolt és festett is. Diákévei alatt a Pápai Református Kollégiumban barátkozott össze Orlai Petrich Somával és Petőfi Sándorral. Akkoriban még egyikük sem a későbbi pályájuk iránt érdeklődött leginkább. Orlai Petrich író, Petőfi színész, Jókai pedig festő szeretett volna lenni. 

Ebből is látszik, hogy az igazi tehetség több mederben is megtalálhatja a folyásirányt. Ennek ellenére a későbbi remekművek bizonyítják, hogy a fókuszváltással azért mindhárman jól jártak

– mesélte a programigazgató. Ezt a pályázóknak sem árthat észben tartani, mivel a kiírás rendkívül nagy szabadságot hagy a művészeknek. Alkotás közben ugyanúgy támaszkodhatnak Jókai műveire, szellemi örökségére, mint az életrajzára.

Tulajdonképpen még az egyetlen fontosabb kikötés is nagyon szabadon értelmezhető, miszerint a pályaművek a kortárs képzőművészet nyelvén szólaljanak meg. 

Szabó Tamás ezzel kapcsolatban elárulta: semmilyen módon nem szűkítenék az értelmezést, mivel fontos célkitűzésük volt az is, hogy mindenki a saját felfogása, elképzelése szerint tudjon elindulni a pályázaton. 

– Műfaji megkötöttség sincs, a jelentkezők többek között grafikákkal, festményekkel és installációkkal is pályázhatnak. Remélhetőleg ez a fajta alkotói szabadság számos izgalmas és sokszínű megközelítést eredményez majd, és talán egy ilyen pályázat esetében ez a hozzáállás tehet a legtöbbet Jókai irodalmi örökségéért – mondta.

A pályázattal kapcsolatos minden információ megtalálható a 200jokai.hu honlapon, de a programigazgató azért kiemelt néhány fontosabb részletet: – Csak korábban még nem publikált művel lehet pályázni. Bárki jelentkezhet a kiírásra, de 18 év alatt egy törvényes képviselő hozzájárulását is mellékelni kell az anyaghoz. 

A jelentkezéseket november 30-ig várjuk, ezeknek tartalmazniuk kell egy szakmai önéletrajzot, a pályamű bemutatását maximum kettő oldal terjedelemben és természetesen az elkészült pályaművet digitális formátumban. A beérkezett pályaműveket a Szépművészeti Múzeum szakértő munkatársaiból álló zsűri értékeli. A három legjobbnak ítélt pályamű alkotói komoly pénzdíjazásban részesülnek – mondta. 

A díjazottak bruttó három-, kettő- és egymillió forintot nyerhetnek, de a zsűri fenntartja a jogot, hogy a beérkezett pályamunkák színvonala és műfaji sokszínűsége szerint további elismeréseket is megítéljen. 

A szakmai önéletrajzra rákérdezve Szabó Tamás elárulta, hogy ez alapvetően nem is igazán meghatározó, sokkal inkább a mű, annak kivitelezése, ötletessége és eredetisége lesznek a fő szempontok. – A díjátadó rendezvényen és az arról készülő felvételeken keresztül természetesen mindenki találkozhat majd a legjobbnak ítélt alkotásokkal, addig pedig izgatottan várjuk a beérkező pályamunkákat. Jókai Mór munkái igazán megérdemlik, hogy újra feldolgozzák őket – zárta beszélgetésünket a Kertész Imre Intézet programigazgatója.