A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mesterszállás hosszú évtizedekig a hazai kistelepülések szomorú útját járta. A mezőgazdaság átalakulásával már a Kádár-rendszerben megkezdődött a község leépülése, amelynek lélekszáma fokozatosan csökkent. A faluban 1960-ban még 1590-ben laktak, míg 2001-ben már csak 797-en. A lélekszám csökkenése azonban ezután sem állt meg, 2020-ban már csak 668 állandó lakosa volt a falunak. Ennek a drasztikus visszaesésnek szomorúak a következményei, 2008 óta már csak alsó tagozatos iskola működik a településen, akkoriban az önálló hivatalukat is elveszítették, sőt néhány évvel ezelőtt az óvoda működése is veszélybe került, mert az intézménybe már csak nyolc-tíz gyermek járt. Kiss Gábor polgármester húsz éve, 2002-ben került a falu élére, egy nehéz időszakban vette át a község vezetését.
– Fél évvel a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után lettem Mesterszállás polgármestere, akkor, amikor az új kabinet a száznapos program részeként ötven százalékkal megemelte a közalkalmazotti béreket. Addig az önkormányzat kijött a pénzéből, de 2002-ben már nyolcmillió forint volt a hiány, a Medgyessy-kormány intézkedése valóságos adósságspirálba vitt minket is. Az óvoda, az iskola, a hivatal és a művelődési ház működtetése is nagy terhet jelentett – idézte fel Kiss Gábor. Hozzátette: ez a helyzet oda vezetett, hogy a csőd elkerülése érdekében 2009-ben a felső tagozatos iskola akkor már üresen álló épületére húszmillió forint banki kölcsönt vettek fel, 2010-re pedig ötvenmillió forintra nőtt az adósságállomány.