Az idei országgyűlési választások után a köznevelés irányítása a Belügyminisztériumhoz (BM) került, a tárca pedig annak érdekében, hogy átfogó képet kapjon az ágazat fejlesztésével és megújításával kapcsolatos terveihez, digitális kérdőívek kitöltését kérte elsősorban a pedagógusoktól, akik válaszaikat név nélkül adhatták meg. Az Új Köznevelés című folyóirat legutóbbi számában megjelent összefoglaló szerint
június 13. és 26. között egyebek mellett a pedagógusok és a tanulók leterheltségéről, az ideális csoport- és osztálylétszámokról, a munkakörülményekről és a juttatásokról, a pedagógusok és a gyermekek biztonságáról, valamint az intézmények teljesítményének méréséről és értékeléséről várta a köznevelésben dolgozók válaszait a BM. Szeptember 1. és 20. között pedig elsősorban a pedagógusok teljesítményértékelésről kérdezték az érintettek véleményét.
A válaszadók a szöveges javaslatok megfogalmazásán túl egy 1-5-ig terjedő skálán értékelhették az egyes állításokat.
Az első kérdőívet 21 ezer pedagógus és háromezer, a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkatárs (noks-dolgozók) töltötte ki. Ez az arány a megkérdezett pedagógusok 15 százalékát jelenti, míg ősszel már a megkérdezett pedagógusok 24 százaléka válaszolt a kérdésekre. A kérdőívek elején a válaszadók megadták feladatkörüket, besorolásukat, szakmai tapasztalataikat, életkorukat, nemüket és munkahelyük földrajzi elhelyezkedését. Ezek alapján elmondható, hogy magasabb volt a kitöltési hajlandóság a vezetők, valamint a férfi pedagógusok körében, emellett látszik az az általános európai jelenség is, hogy a pedagógusok átlagéletkora fokozatosan növekszik.
Kisebb létszámok, rugalmasabb munkavégzés
A válaszadók több mint a fele a megtartott órák száma mellett nem látja biztosítottnak a megfelelő felkészülést és a színvonalas nevelő-oktató munkát. A kitöltők 81 százaléka szerint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók fokozottabb bevonása segítené a pedagógusokat munkaterheik csökkentésében, a válaszadók több mint 70 százaléka szerint pedig tovább növelné a hatékonyságot, ha a noks-munkatársak feladatkörét rugalmasabbá tennék. A résztvevőknek az a véleménye, hogy a 15 és a 20 fős óvodai csoportlétszám, általános iskolánál a 20 fős, középiskolánál pedig a 20 és a 25 fős osztálylétszám lenne az ideális. Az infrastrukturális feltételekkel kapcsolatban a válaszadók több feltöltődésre, pihenésre és megbeszélésekre alkalmas teret, illetve több személyes használatú digitális eszközt és irodaszert szeretnének.
A béremelés mellett a kitöltők 70 százaléka értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazásánál a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményt és a munka minőségét. A válaszadók 84 százaléka azt is támogatná, hogy a leginkább rászoruló diákokkal foglalkozó pedagógusokat többletjuttatásban részesítsék. A kitöltők 70 százaléka támogatta a jó minőségű, gyakorlatorientált, térítésmentes továbbképzések megszervezését, 77 százalékuk javasolta a meglévő hitelek törlesztéséhez való hozzájárulást, illetve 86 százalékukat motiválná egy esetleges szakkönyv-vásárlási támogatás.
Hasonló arányban támogatták a kitöltők egy tartós, jó minőségű pedagógusigazolvány kibocsátását, és a jogviszonyukhoz kapcsolódó kedvezmények bővítését a kulturális, sport- és rekreációs szolgáltatások, a könyv-, élelmiszer- és üzemanyag-vásárlás során.
Szabálykövető, biztonságos légkör
A válaszadók 91 százaléka értett egyet azzal, hogy a diákok teljesítményére jelentős hatással van a biztonságos iskolai légkör, de még többek szerint van szükség az eredményes nevelő-oktató munkához arra, hogy a tanulók betartsák az alapvető viselkedési szabályokat és kövessék a pedagógusok útmutatásait. Mindehhez jelentősen hozzájárulhat a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése a kitöltők 78 százaléka szerint, mintegy kétharmaduk pedig abban is egyetértett, hogy be kell vezetni az iskolaőrséget, ha arra egy intézményben igény van.
