Hazudott a baloldal a gyermekvédelmi törvényről

Hiába hangoztatta hónapokon keresztül a hazai baloldal, hogy a gyermekvédelmi törvénynek nincs köze a hazánknak járó EU-s forrásokról szóló megállapodáshoz. Most az Európai Bizottság maga ismerte el, hogy aggályai vannak a jogszabállyal kapcsolatban.

20220620 Zánka Több ezer állami gondoskodásban, gyermekotthonokban, valamint nevelőszülői családoknál élő gyermek és kísérőik érkeztek meg a zánkai Erzsébet Táborba. Fotó: Nagy Lajos NL Veszprém Megyei Napló Fotó: Nagy Lajos/Veszprém Megyei Napló

„A magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes célkitűzéseinek végrehajtásakor. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi chartájában foglalt feltételeket” – olvasható az Európai

Bizottság tájékoztatásában, miután elfogadták a Magyarországgal kötött, a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, 2021 és 2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó – partnerségi megállapodást. Továbbá közölték, a kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak a chartával összhangban megfogalmazott feltételeknek kell megfelelniük.

Mindez éles ellentétben áll azzal a baloldali álhírrel, hogy a gyermekvédelmi törvénynek nincs köze a brüsszeli zsaroláshoz. 

Korábban baloldali politikusok kitartóan tagadták, hogy összefüggés lenne a gyermekvédelmi törvény és az uniós források befagyasztása között. Nemrég Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője hívta fel a figyelmet a Facebook-oldalán, hogy egy vitaműsorban Mesterházy Attila, az MSZP korábbi elnöke nem hitte el, hogy a gyermekvédelmi törvénynek bármi köze lenne ahhoz, hogy visszatartják az uniós forrásokat. 

A műsor másik vendégéhez, Antal Attilához hasonlóan mindezt fideszes propagandahazugságnak gondolták. Még tavaly októberben maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Ujhelyi István szocialista EP-képviselő kérdésére válaszolva írta azt, hogy „Az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos jogi vita és a magyar helyreállítási terv értékelése két különböző és párhuzamosan alakuló eljárás”. 

A brüsszeli politikus úgy fogalmazott, hogy a magyar törvény nem befolyásolja a magyar tervet érintő intézkedéseiket. Az utóbbi hónapokban pedig a baloldali sajtó rendre arról cikkezett, hogy a gyermekvédelmi törvénynek nincs köze az EU-s források ügyéhez. A Szabad Európa júliusban egyenesen azzal címmel közölt cikket, hogy A gyermekvédelmi törvénynek soha nem volt köze az uniós forrásokhoz.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága közölte: a bizottság a keresetben a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépést biztosító jogszabályt, valamint azokat a tilalmakat és korlátozásokat kifogásolja, amelyek egyes törvénymódosításokban a gyermekek védelme érdekében a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésre, a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére, megjelenítésére vonatkoznak. 

Korábban Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Kossuth rádiónak elmondta: „a gyermekvédelmi törvény módosításának kérdése olyan elvi kérdés, amivel kapcsolatban Magyarország semmilyen politikai nyomásgyakorlásnak nem fog engedni”. Hozzátette: nem is engedhetnek, mert a 2022-es országgyűlési választással egy időben tartott népszavazáson majdnem négymillió magyar döntött úgy, hogy támogatja a gyermekek védelmét a genderideológia ártalmas hatásaival szemben.