Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztosként számtalan bevándorláspárti nyilatkozatot tett, a kötelező betelepítési kvóták erőltetése miatt pedig szembekerült a magyar kormánnyal.
2017 legvégén, a Politicóban megjelent írásában arról értekezett, hogy a 2015-ben kezdődő migrációs hullámmal Európába érkező bevándorlók itt maradnak, a migráció az új valóság, amelyet nem lehet megállítani, ezért inkább menedzselni kell azt. Nagy visszhangot kiváltó írásában a magyar határkerítést is támadta, szó szerint ezt írva:
Naiv dolog azt gondolni, hogy a társadalmaink homogének és bevándorlómentesek maradhatnak, ha kerítéseket építünk. A nap végén mindannyiunknak el kell fogadni, hogy a migráció, a mobilitás és a sokszínűség az új norma, és a politikánkat is ehhez kell igazítanunk.
2017. július 26-án Avramopulosz egy hónapot adott hazánknak, Lengyelországnak és Csehországnak menekültügyi kötelezettségeinek teljesítésére. Ellenkező esetben a bizottsági szabálysértési eljárás új szakaszával fenyegetett. A Hír TV riportja szerint Dimitrisz Avramopulosz elégedetlenségét fejezte ki hazánk együttműködésével kapcsolatban. Az uniós dekrétum alapján ugyanis Magyarországnak 1295 menekült kérelmét kellett volna elbírálnia, ugyanakkor hazánk megtámadta a határozatot.
Simicska lapjában követelte Magyarországtól Avramopulosz, hogy hajtsa végre a migránskvótát
Avramopulosz már hosszú évek óta éles bírálója a magyar bevándorlásellenes kabinetnek. Éppen ezért nem volt véletlen az sem, hogy 2017. augusztus 19-én, az akkor még a baloldali Jobbikhoz közeli Magyar Nemzetben írt véleménycikket. Ahhoz, hogy a migrációt ellenőrzés alatt tarthassuk a Földközi-tenger keleti medencéjében, elengedhetetlen, hogy Magyarország hozzákezdjen a menekültek befogadásához – többek között erről írt Dimitrisz Avramopulosz egy nappal a magyar állam megalapításának ünnepe előtt.
A „remekül” időzített cikkben az Európai Unió migrációs ügyekért felelős biztosának még az is sikerült, hogy finoman megfenyegesse Magyarországot, amikor arról értekezett, hogy reményei szerint Magyarország be fogja tartani jogi kötelezettségvállalását, és az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekültek áttelepítése révén szolidaritást vállal az unió más tagállamaival. Már csak azért is, mert szerinte ha a szolidaritás elmarad, akkor nehéz lesz megőrizni a szabad mozgás jogát Európában.
Érdekes kérdés lehetne, hogy a görög bürokrata mégis mit ért szolidaritáson (a százmilliárdokból őrzött magyar–szerb és magyar–horvát schengeni határszakasz például minek számít?), és hogy mi alapján szabja feltételéül az unión belüli szabad mozgásnak a menekültek befogadását.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!