Az idei érettségi még a régi rend szerint zajlik

Május 8-án kezdődnek az idei érettségi vizsgák, melyek idén még a régi rendszerben fognak zajlani, csak az előre hozott vizsgákat szervezik a 2020-as Nemzeti alaptantervben leírt követelmény- és értékelési rendszernek megfelelően. Az elmúlt évek eredményeit nézve a diákok zömének nincs miért aggódnia, hiszen tavaly egy százalék alatt volt a sikertelenül érettségizők száma.

20220502 budapest xantus janos ket tannyelvu gimnazium havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán

Szinte változatlanul zajlanak idén az érettségi vizsgák, amelyek három héten belül, május 8-án kezdődnek az idei tanévben. A vizsgázóknak az első héten a kötelező és a legnépszerűbb közismereti tárgyakból megszerzett tudásról kell számot adni: 

a vizsgasorozat a magyar nyelv és irodalom központi írásbelijével indul, amit 9-én a matematika, 10-én a történelem, 11-én az angol nyelv és 12-én a német nyelv követ. A vizsgák idén is 9-kor kezdődnek az első héten, a többi vizsganapon viszont már 8-kor. 

Az írásbelik május 26-ig tartanak, az emelt szintű szóbelikig így bő két hét felkészülési idő marad, mert azok június 7-től június 14-ig fognak zajlani, a középszintű szóbeli megméretések pedig június 19. és 30. között lesznek. 

Fontos tudnivaló az is, hogy a felvételi rendszer csak 2024-ben alakul át, idén még minden alap- és osztatlan képzésre felvételizőnek legalább egy emelt szintű érettségit kell tennie. Ez alól kivételt képeznek azok a diákok, akik most akarnak előre hozott érettségit tenni bizonyos tantárgyakból, mert ők a 2020-as Nemzeti alaptantervhez igazított érettségi követelmények szerint vizsgáznak. Tőlük valószínűleg magasabb szintű lexikális tudást fognak számon kérni, illetve náluk a felvételi pontszámítás is más rendszerben működik.

A vizsgarendszer fejlődését vizsgálva az tapasztalható az elmúlt évek során, hogy egyre több tárgyból lehet érettségi vizsgát tenni. Középszinten már kétszáznál is több, emelt szinten pedig 135 tantárgy kérhető számon a diákokon, ami azt mutatja, hogy az öt évvel ezelőttihez képest középszinten 16 százalékkal nőtt a maturálható tantárgyak száma, emelt szinten pedig 44 százalékkal, vagyis közel a felével több választási lehetőség áll rendelkezésre. 

Szintén mélypontnak tekinthető 2020 az érettségizettek számában. Az egy évvel korábbival és későbbivel is összevetve mintegy 27 ezerrel kevesebben érettségiztek ekkor, ami 25 százalékkal, azaz negyedével kevesebb mind a 2019-ben, mind a 2021-ben vizsgázottaknál. Ennek ellenére valamiben mégis történt egy robbanásszerű növekedés a Covid elterjedésének évében: ugyanígy 

negyedével megugrott az emelt szintű vizsgatárgyi vizsgák népszerűsége, amelyek köztudottan a felsőoktatási intézményekbe kerüléshez szükségesek. 

Ez a trend 2021-ben is folytatódott, majd tavaly állt meg, amikor szinte pontosan ugyanannyian tettek emelt szintű vizsgákat, mint a megelőző évben. 

A vizsgaeredményekről kijelenthető, hogy folyamatos a javulás. Amíg 2012-ben az osztályzatokból összesített érettségi átlag 3,62 volt, tavaly már 3,84-re emelkedett ez a mutató. Csupán 2020-ban és 2021-ben volt némi megtorpanás, amikor nem rendeztek szóbeli vizsgákat, emiatt romolhatott kissé az átlag. 

A vizsgatárgyi átlagok is javultak – az informatika kivételével – 2018-cal összevetve: a leglátványosabb fejlődés a fizika és a kémia esetében következett be, 

bár a koronavírusos időszakban ez a mutató is érezhetően romlott. Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett számokból arra is lehet következtetni, hogy a diákok matematikából teljesítettek a leggyengébben, a korábbi évekhez hasonlóan.

Borítókép: Május 8-án kezdődnek a vizsgák (Fotó: Havran Zoltán)