Egyéves mesterképzés lesz több hazai egyetemen

Az alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve a felsőoktatási szakképzésekre február 15-én zárult a jelentkezés. A pontszámítás újdonságai még nem alkalmazandók kötelezően, de a megváltozott igényekre az egyéves mesterképzések megjelenése adja az első jelentős választ.

Budapest, 2023. február 10. Végzős hallgatók a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi Intézetének oklevélátadó ünnepségén az egyetem budai campusán 2023. február 10-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI

Most a Corvinus négy sűrített szakot hirdetett: ellátásilánc-menedzsment, közgazdálkodás és közpolitika, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve marketing szakokon lehet egy év alatt diplomát szerezni.

– Némileg más hallgatói kört várunk az egy- és a kétéves képzéseinkre. A megújult kétéves képzéseken lejjebb vittük a bemeneti követelményként teljesítendő kreditszámot, így van olyan szak, ahova elég egy releváns ötkredites tantárgy elvégzése, de máshol sem kell több húsz kreditnél. Így többek között pszichológus, szociológus, informatikus alapszakosok is választhatják mesterszakként például a marketinget. Az egyéves képzések esetén viszont negyvennyolc-hatvan hozott kredit az előírt minimum, így ide olyan hallgatók fognak jelentkezni, akik már rendelkeznek megfelelő alaptudással, tehát nekik nem lesz szükségük az elsőéves alapozó tárgyakra – mondja Kolos­ Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

A bemeneti követelményként meghatározott kreditmennyiség teljesíthető alapfokú diplomával, munkavégzéssel, szakkollégiumi kurzussal, szakirányú tanfolyammal vagy TDK-kutatással is. Kolos Krisztina szerint világtrend, hogy a hallgatók alapképzésen egyre több kreditet szednek össze, például a népszerű gazdálkodási és menedzsment szak esetében a korábbi száznyolcvanas kreditszám kétszáztízre nőtt. A több tanulás után a diákok nem szeretnének még két évet az iskolapadban tölteni.

Takács András, a Pécsi Tudományegyetem dékánja szerint is fontos reagálni a hallgatók igényeire, mivel nekik és a munkáltatóknak is hosszú lehet a kétéves képzés. Különösen igaz ez, ha önköltséges formában tanul az illető, akinek így jól felfogott érdeke a minél hamarabbi diplomaszerzés. Pécsen harminc kreditet lehet elismertetni speciális kurzusokon, vállalati tanfolyamokon megszerzett ismeretekkel, és ugyanennyit érhet a releváns munkatapasztalat is.

A gyorsított képzések decemberi jogszabály-változtatás nyomán váltak lehetségessé, amely szabad kezet adott az akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézményeknek a képzési és kimeneti követelmények elkészítésénél. 

A változtatás az új felsőoktatási jelentkezési és pontszámítási rendszerbe illeszkedik, amely az egyetemek nagyobb önállóságát célozza. 

Az oktatáskutatók véleménye megoszlik, hogy mennyire jó visszatérni a tizenöt-húsz évvel ezelőtti struktúrához, ahol az egyetemek sokkal inkább az államtól függetlenül dönthettek a felvétel kérdésé­ben. A bírálók szerint fennáll az elitizmus veszélye, a pártolók viszont az egyetemi autonómia kiteljesedését és így diákra szabhatóság lehetőségét látják a 2024-től kötelező új rendszerben.

Világszerte trend, hogy a felsőoktatási intézmények igyekeznek minél egyénre szabottabb oktatást kínálni. A pandémia bevezette az online oktatást a köztudatba, így számos egyetem ma is hibrid rendszerben tanít. A barcelonai Esade üzleti iskola például így dolgozik együtt berlini és sanghaji intézményekkel. Nemcsak az oktatás helyszíne, hanem a minősége is változik. 

Ahogy a közoktatásban egyre kevésbé jellemző a frontális oktatás (a tanár a katedrán állva tanít, a diákok a padban jegyzetelnek), úgy az egyetemeken is a projektek kerülnek előtérbe, amelyek egyrészt rövidítik a tanulásra fordított időt, másrészt csökkentik a szociokulturális, tudásbeli különbséget a különféle társadalmi osztályokból származó diákok között. Ennek folyománya, hogy a számonkérés módja is az egyéniesítés felé halad. 

A Harvard például 2026-tól kivezeti a standardizált teszteket. Magyarországon jelenleg még nem ez a megszokott, ám a követelmények változásával a hazai egyetemek oktatási stílusa is változni fog.

Borítókép: A diploma utáni rövidített kurzus a munkaerőpiac számára is előnyösebb (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)