Egyéves mesterképzés lesz több hazai egyetemen

Az alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve a felsőoktatási szakképzésekre február 15-én zárult a jelentkezés. A pontszámítás újdonságai még nem alkalmazandók kötelezően, de a megváltozott igényekre az egyéves mesterképzések megjelenése adja az első jelentős választ.

Budapest, 2023. február 10. Végzős hallgatók a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi Intézetének oklevélátadó ünnepségén az egyetem budai campusán 2023. február 10-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI

Az idén huszonkettedik születésnapját ünneplő Doktor Szöszi című film rajongói jól emlékeznek az ikonikus jelenetre, amikor Elle Woods kényelmetlenül érzi magát a Harvard jogi karának ismerkedési piknikjén, mivel évfolyamtársai nem győzik sorolni, milyen mesterdiplomákat és PhD-ket szereztek a jogi felvételi előtt. (Az amerikai jogászképzés a magyartól eltérően nem osztatlan formában működik, hanem alap- és specializált mesterképzésre van szükség a jogi diplomához.) 

Az amerikai oktatási rendszerben megszokott, hogy a hallgatók akár több mesterdiplomát is szereznek, általában egyéves képzéseken. Az egyéves kurzus a munkaerőpiac számára is kedvezőbb, mivel így gyorsabban válik teljes jogú kollégává a hallgató, illetve a cégnek kevesebbet kell őt nélkülöznie.

Angliában is előfordul a többszörös mesterdiploma, bár mivel számos brit egyetem magasabb tandíjat kér egy korábbi mesterfok esetén, a diákok többsége vagy megmarad az alapdiplománál, vagy csak egy mesterképzést választ. A magas tandíj, a kollégiumi, illetve a megélhetési költségek okán a hallgatók szeretnék a lehető legrövidebb időre szabni a tanulmányi időszakot. 

Magyarországon évekig csak a Közép-európai Egyetem kínált hasonló képzéseket, ám csak amerikai diplomaként adta ki az oklevelet, amelyet külön akkreditáltatni kellett. A folyamat azonban a legtöbb egyetemen nem egyszerű, a kreditelismertetés során többször előfordult, hogy az egy év alatt mesterdiplomát szerző hallgató kénytelen volt különbözeti vizsgákat tenni, illetve további tantárgyakból levizsgázni.

A felgyorsuló technológiai változások, az iparági követelmények, illetve a diplomák versenyképességének javításáról szóló igények azonban Magyarországon is meghozták a változást: a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem már indít egyéves kurzusokat. 

A változás előfutárának a Szegedi Tudományegyetem kezdeményezése tekinthető, amely az osztatlan tanárképzés elindulásával rövid ciklusú mesterképzéseket indított. Korábban a régi mesterszakos tanárképzéseknek léteztek rövidített változatai, az osztatlan oktatási forma miatt azonban ezekre nem lehetett jelentkezni. Az egyetem viszont több két féléves, általános iskolairól középiskolai szintre hozó, egyszakos tanárképzést indított.

Most a Corvinus négy sűrített szakot hirdetett: ellátásilánc-menedzsment, közgazdálkodás és közpolitika, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve marketing szakokon lehet egy év alatt diplomát szerezni.

– Némileg más hallgatói kört várunk az egy- és a kétéves képzéseinkre. A megújult kétéves képzéseken lejjebb vittük a bemeneti követelményként teljesítendő kreditszámot, így van olyan szak, ahova elég egy releváns ötkredites tantárgy elvégzése, de máshol sem kell több húsz kreditnél. Így többek között pszichológus, szociológus, informatikus alapszakosok is választhatják mesterszakként például a marketinget. Az egyéves képzések esetén viszont negyvennyolc-hatvan hozott kredit az előírt minimum, így ide olyan hallgatók fognak jelentkezni, akik már rendelkeznek megfelelő alaptudással, tehát nekik nem lesz szükségük az elsőéves alapozó tárgyakra – mondja Kolos­ Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

A bemeneti követelményként meghatározott kreditmennyiség teljesíthető alapfokú diplomával, munkavégzéssel, szakkollégiumi kurzussal, szakirányú tanfolyammal vagy TDK-kutatással is. Kolos Krisztina szerint világtrend, hogy a hallgatók alapképzésen egyre több kreditet szednek össze, például a népszerű gazdálkodási és menedzsment szak esetében a korábbi száznyolcvanas kreditszám kétszáztízre nőtt. A több tanulás után a diákok nem szeretnének még két évet az iskolapadban tölteni.

Takács András, a Pécsi Tudományegyetem dékánja szerint is fontos reagálni a hallgatók igényeire, mivel nekik és a munkáltatóknak is hosszú lehet a kétéves képzés. Különösen igaz ez, ha önköltséges formában tanul az illető, akinek így jól felfogott érdeke a minél hamarabbi diplomaszerzés. Pécsen harminc kreditet lehet elismertetni speciális kurzusokon, vállalati tanfolyamokon megszerzett ismeretekkel, és ugyanennyit érhet a releváns munkatapasztalat is.

A gyorsított képzések decemberi jogszabály-változtatás nyomán váltak lehetségessé, amely szabad kezet adott az akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézményeknek a képzési és kimeneti követelmények elkészítésénél. 

A változtatás az új felsőoktatási jelentkezési és pontszámítási rendszerbe illeszkedik, amely az egyetemek nagyobb önállóságát célozza. 

Az oktatáskutatók véleménye megoszlik, hogy mennyire jó visszatérni a tizenöt-húsz évvel ezelőtti struktúrához, ahol az egyetemek sokkal inkább az államtól függetlenül dönthettek a felvétel kérdésé­ben. A bírálók szerint fennáll az elitizmus veszélye, a pártolók viszont az egyetemi autonómia kiteljesedését és így diákra szabhatóság lehetőségét látják a 2024-től kötelező új rendszerben.

Világszerte trend, hogy a felsőoktatási intézmények igyekeznek minél egyénre szabottabb oktatást kínálni. A pandémia bevezette az online oktatást a köztudatba, így számos egyetem ma is hibrid rendszerben tanít. A barcelonai Esade üzleti iskola például így dolgozik együtt berlini és sanghaji intézményekkel. Nemcsak az oktatás helyszíne, hanem a minősége is változik. 

Ahogy a közoktatásban egyre kevésbé jellemző a frontális oktatás (a tanár a katedrán állva tanít, a diákok a padban jegyzetelnek), úgy az egyetemeken is a projektek kerülnek előtérbe, amelyek egyrészt rövidítik a tanulásra fordított időt, másrészt csökkentik a szociokulturális, tudásbeli különbséget a különféle társadalmi osztályokból származó diákok között. Ennek folyománya, hogy a számonkérés módja is az egyéniesítés felé halad. 

A Harvard például 2026-tól kivezeti a standardizált teszteket. Magyarországon jelenleg még nem ez a megszokott, ám a követelmények változásával a hazai egyetemek oktatási stílusa is változni fog.

Borítókép: A diploma utáni rövidített kurzus a munkaerőpiac számára is előnyösebb (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)