Az idén huszonkettedik születésnapját ünneplő Doktor Szöszi című film rajongói jól emlékeznek az ikonikus jelenetre, amikor Elle Woods kényelmetlenül érzi magát a Harvard jogi karának ismerkedési piknikjén, mivel évfolyamtársai nem győzik sorolni, milyen mesterdiplomákat és PhD-ket szereztek a jogi felvételi előtt. (Az amerikai jogászképzés a magyartól eltérően nem osztatlan formában működik, hanem alap- és specializált mesterképzésre van szükség a jogi diplomához.)
Az amerikai oktatási rendszerben megszokott, hogy a hallgatók akár több mesterdiplomát is szereznek, általában egyéves képzéseken. Az egyéves kurzus a munkaerőpiac számára is kedvezőbb, mivel így gyorsabban válik teljes jogú kollégává a hallgató, illetve a cégnek kevesebbet kell őt nélkülöznie.
Angliában is előfordul a többszörös mesterdiploma, bár mivel számos brit egyetem magasabb tandíjat kér egy korábbi mesterfok esetén, a diákok többsége vagy megmarad az alapdiplománál, vagy csak egy mesterképzést választ. A magas tandíj, a kollégiumi, illetve a megélhetési költségek okán a hallgatók szeretnék a lehető legrövidebb időre szabni a tanulmányi időszakot.
Magyarországon évekig csak a Közép-európai Egyetem kínált hasonló képzéseket, ám csak amerikai diplomaként adta ki az oklevelet, amelyet külön akkreditáltatni kellett. A folyamat azonban a legtöbb egyetemen nem egyszerű, a kreditelismertetés során többször előfordult, hogy az egy év alatt mesterdiplomát szerző hallgató kénytelen volt különbözeti vizsgákat tenni, illetve további tantárgyakból levizsgázni.
A felgyorsuló technológiai változások, az iparági követelmények, illetve a diplomák versenyképességének javításáról szóló igények azonban Magyarországon is meghozták a változást: a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem már indít egyéves kurzusokat.
A változás előfutárának a Szegedi Tudományegyetem kezdeményezése tekinthető, amely az osztatlan tanárképzés elindulásával rövid ciklusú mesterképzéseket indított. Korábban a régi mesterszakos tanárképzéseknek léteztek rövidített változatai, az osztatlan oktatási forma miatt azonban ezekre nem lehetett jelentkezni. Az egyetem viszont több két féléves, általános iskolairól középiskolai szintre hozó, egyszakos tanárképzést indított.
Most a Corvinus négy sűrített szakot hirdetett: ellátásilánc-menedzsment, közgazdálkodás és közpolitika, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve marketing szakokon lehet egy év alatt diplomát szerezni.
– Némileg más hallgatói kört várunk az egy- és a kétéves képzéseinkre. A megújult kétéves képzéseken lejjebb vittük a bemeneti követelményként teljesítendő kreditszámot, így van olyan szak, ahova elég egy releváns ötkredites tantárgy elvégzése, de máshol sem kell több húsz kreditnél. Így többek között pszichológus, szociológus, informatikus alapszakosok is választhatják mesterszakként például a marketinget. Az egyéves képzések esetén viszont negyvennyolc-hatvan hozott kredit az előírt minimum, így ide olyan hallgatók fognak jelentkezni, akik már rendelkeznek megfelelő alaptudással, tehát nekik nem lesz szükségük az elsőéves alapozó tárgyakra – mondja Kolos Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
A bemeneti követelményként meghatározott kreditmennyiség teljesíthető alapfokú diplomával, munkavégzéssel, szakkollégiumi kurzussal, szakirányú tanfolyammal vagy TDK-kutatással is. Kolos Krisztina szerint világtrend, hogy a hallgatók alapképzésen egyre több kreditet szednek össze, például a népszerű gazdálkodási és menedzsment szak esetében a korábbi száznyolcvanas kreditszám kétszáztízre nőtt. A több tanulás után a diákok nem szeretnének még két évet az iskolapadban tölteni.