Ausztria felszámolta a schengeni mozgásszabadságot – jogtalanul tiltották ki a magyarokat

Az alkotmányjogász szerint teljesen jogszerűtlen a magyarok akadályozása.

Az Unió legnagyobb vívmánya

Ifjabb Lomnici Zoltán emlékeztetett, hogy a Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország által 1984-ben aláírt schengeni megállapodás hozzájárult a belső határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséhez. Jelezte, 

a megállapodás hozzájárult az aláíró országok, más uniós tagállamok és egyes EU-n kívüli országok valamennyi állampolgárára vonatkozó szabad mozgás bevezetéséhez.

A fenti egyezmény, illetve más, ehhez kapcsolódó jogszabály együttesen alkotják a schengeni vívmányokat, amelyeket 1999-ben illesztettek be az EU keretébe, és amelyek azóta fokozatosan uniós jogszabállyá váltnak. – Mindezek mellett a lisszaboni szerződés uniós célkitűzéssé tette a belső határok nélküli térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása – magyarázta.

– A polgárok közel 70 százaléka úgy gondolja, hogy Schengen az egyik legértékesebb uniós alapintézmény, amely lehetőséget ad az európai polgároknak arra, hogy szabadon mozogjanak a tagállamok területén, és lehetőséget biztosítanak a tagállami rendőrségek számára, hogy szorosan együttműködjenek más országok bűnüldöző szerveivel

– hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Osztrák kifogások

– Thomas Hoffmann, Schattendorf szociáldemokrata (SPÖ) polgármesterének nyilatkozatai alapján nem is kellően átgondolt lépésről van szó, amit jól jelez, hogy már korábban a kritizált elképzelés „megvizsgálásáról” beszélt. Heinrich Dorner, a Burgenland tartományi kormány ugyancsak szociáldemokrata közlekedési tanácsosa korábban úgy magyarázkodott, hogy a St. Margarethenből Eisenstadtba (Kismarton) tartó forgalmat a jelenlegi szint harmadára kellett csökkenteni – sorolta az osztrák fél érvelését ifjabb Lomnici Zoltán. Hozzátette, a helyiek tiltakozása, illetve az eddig tett nyilatkozatok alapján azonban érdemi stratégiai cselekvésről nem tudunk beszélni. 

– A kapkodva és esetlegesen meghozott tartományi és helyi döntések nem is jelenthetnek tartós és fenntartható megoldást a közlekedésforgalmi dilemmára, itt ugyanis forgalomkorlátozási céllal alapvetően határzár történt, mivel lényeges mértékben, jóval kevesebben léphetik át – a schengeni zónán belül – törvényesen az osztrák–magyar határ érintett szakaszát – tehát már nem ellenőrzésről van szó, hanem egy széles kör számára tiltják a belépést Ausztriába

 – fogalmazott a szakember.

Ifjabb Lomnici Zoltán úgy látja, a lokális osztrák lépés egy több évtizedes közösségi vívmányt sért.

– Ausztriának a szerződések értelmében olyan intézkedésekkel kellene biztosítania a határain átmenő forgalmat, hogy az uniós polgárokat és (a külső határok hatékony ellenőrzése révén) a harmadik országok állampolgárait ne ellenőrizzék a belső határok átlépésekor.

Bár Ausztria már 1997-ben vállalta a határellenőrzés megszüntetését a schengeni tagországokkal fennálló határain, ezért elvből és a kezdetektől fogva alkalmazta a schengeni vívmányokat, ennek ellenére 2021-ben felfüggesztette a szabad utazási szabályokat a magyar és szlovén határain. 

Az erről szóló rendeletet ráadásul idén áprilisban újabb hat hónappal meghosszabbították a bizottság jóváhagyásával – mondta az alkotmányjogász. Hozzátette, a szövetségi szintű osztrák politikának ezt a „keménykedését” pedig a tartományi és helyi szintű lépések csak tovább erősítik.

Szavaiból az is kiderült, 

a Schattendorfnál bevezetett egyoldalú lépések mértéke jogszerűtlen és elfogadhatatlan az uniós szabályozás alapján, mivel akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását.

 – Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy korábban az Európai Bizottság álláspontja szerint még a határok lezárása csak a legvégső eszközként lett volna alkalmazható, és csak átmeneti időre. A korábbi bizottsági elnök Juncker környezetéből kiszivárgott terv alapján visszatértek volna gyakorlatilag a vasfüggöny korszakához – nem az illegális bevándorlókkal, hanem az őshonos európai uniós lakosokkal szemben. 

Pedig azt még Jean-Claude Juncker sem rejtette alá, ha bukik a Schengen-rendszer, bukik az euró is

 – emlékeztetett a szakember.

Borítókép: Átkelésre váró autók a magyar–osztrák határon, a Fertőrákos és a burgenlandi Szentmargitbánya közötti átkelőhelyen 2020. április 22-én (Fotó: MTI/Filep István)