Csak a múltat ismerve épülhet a jövő elnevezéssel tartanak június 4-én rendezvénysorozatot Komáromban és a felvidéki Révkomáromban. Az 1920-ban kettéosztott település két részét együtt az összetartozás városának is nevezik, ezt korábban a Magyarországon és a Szlovákiában működő önkormányzat is megszavazta.
A június 4-ei program Révkomáromban kezdődik 15 óra 45 perckor, ekkor Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt országos elnöke mond beszédet, majd a rendezvény. Az összetartozás tánca programelemmel folytatódik, ebben közreműködik Korpás Éva és a Pósfa zenekar. 16.45 perckor a trianoni gyűrű emlékműnél emlékeznek a gyászos békediktátumra, itt beszédet mond Gyimesi György felvidéki magyar parlamenti képviselő.
A tömeg ezután – utalva az évfordulóra – 103 táblával a kézben átvonul a magyar oldalra, Komáromba, ahol együtt megkoszorúzzák az I. világháborús emlékművet. A táblákon olyan térségbeli települések nevei lesznek olvashatóak, amelyek érintettek voltak a csehszlovák–magyar lakosságcserében.
A magyar oldalon idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke mond emlékbeszédet. A rendezvénysorozat a Kormorán együttes emlékkoncertjével zárul. Idősebb Lomnici Zoltán lapunk megkeresésére a rendezvény kapcsán elmondta: beszédében mindenképpen rávilágít majd az elkeserítő demográfiai helyzetre, ami az egyes határon túli területeket, így a Felvidéket is jellemzi.
Kulcskérdés, hogy a magyarság lesújtó népességfogyását megállítsuk a külhoni régiókban. Ha ezen nem sikerül változtatni, akkor néhány évtizeden belül a legtöbb helyen eltűnik a magyar közösség. Úgy kell tehát gondolnunk a múltra, hogy a jövőt se tévesszük szem elől, Trianon öröksége nem köthet gúzsba minket
– mondta. Hozzátette: egy biztos, a trianoni békediktátumot sem elfelejteni, sem megbocsátani nem lehet.
Borítókép: Idősebb Lomnici Zoltán (Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi)
