Pusztító villámárvíz csapott le több magyarországi településre

Az özönvízszerű esőzés miatt néhány napon belül az ország több települését is villámárvíz sújtotta, a természeti csapás a Heves vármegyei Gyöngyöstarjánban emberéleteket is követelt. A Tolna vármegyei Kétyen a medréből kilépő patak olyan erővel hömpölygött, hogy autókat sodort el. Az első mindig az élet- és kármentés, majd jön a romeltakarítás és a helyreállítás. A biztosítókkal folytatott harc pedig a legtöbbször váltakozó sikerrel zajlik a villámárvíz után.

20230609 kety vilam arviz havanola agarnemzet Fotó: Havran Zoltán

Látja a híd végében azt a betonperemet? Amikor kijöttem a ház elé, már ott fent volt a víz, így rögtön tudtam, hogy nagy baj lesz – mutat egy távoli átkelőre Fazekas Zoltán, aki a családjával Kétyen, a Dózsa György úton, a patak mellett lakik. A Tolna vármegyei települést június 6-án, kedden kora este sújtotta villámárvíz, akkor körülbelül tucatnyi ingatlant, köztük Fazekas Zoltánék portáját öntötte el az ár. – Amint észleltem a bajt, azonnal berohantam a házunk alagsorába, mert tudtam, hogy ha a patak kiönt, akkor a szuterénbe biztosan betör a víz. Azonnal elkezdtem pakolni, igyekeztem menteni mindent, ami a padlóhoz közel van. Csak a lisztet, a cukrot, egyéb élelmiszereket és néhány fontosabb tárgyat tudtam megmenteni, mert a víz körülbelül tíz perc múlva már betört a házba. A vízszint pedig gyorsan emelkedett, így rövidesen már nemcsak az ingóságaink, hanem magam miatt is elkezdtem aggódni – emlékezik vissza az egy hete történtekre a férfi.

A villámárvíz által lerakott sarat kemény munka elhordani. Fotó: Havran Zoltán

Fazekas Zoltán tudta, hogy előre, a víz irányába nem szabad mennie, ezért az oldalsó ajtó felé próbált menekülni. Meg kellett azonban várnia, hogy a vízszint – kint és bent – nagyjából kiegyenlítődjön. Ha előbb nyitja ki az ajtót, a befelé zúduló víz akár a vesztét is okozhatta volna. És ez nem túlzás, még a várakozás ellenére is először befelé ömlött a patak vize, majd több mint egy méteren tetőzött. Csak az árhullám levonulása után kezdett el a házban javulni a helyzet.

Gyorsan jött és ment a villámárvíz

– Az áradás, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is, amit viszont maga után hagyott, az borzalom. Nézze mennyi sár van az udvaron, ennek a kitermelését nekem kell megoldanom, ennek a költségét biztosan nem fedezi a biztosító. Pedig ez sokba, legalább kétszázezer forintba fog kerülni. A biztosító cég munkatársa már kint járt, nagyon készséges volt, de vannak olyan költségek, például a sár kitermelése vagy a megrongálódott kerítés javítása, amit nem térítenek meg. Fazekas Zoltán szerint a hordalék eltakarítását az is nehezíti, hogy abba a frissen lerakott térkövek egy része is belekeveredett. Azokat próbálják kiszabadítani, és felhasználni a javításhoz, amit lehet.

A sár egyébként a szuterénbe is bejutott, de azt még kedden éjszaka, közvetlenül a villámárvíz után segítettek a falubeliek kitermelni, itt voltak körülbelül harmincan. Éjszaka mi folytattuk a takarítást odabent

– teszi hozzá. Bár tragédia nem történt, a kár így is jelentős, mert a család két fagyasztóládáját, a mosógépet és a gáztűzhelyt is elborította a víz az alagsorban.

A második szomszédban, ahol már alig látni a villámárvíz nyomait, egy férfi pakol a kocsijában a ház előtt. Amikor megjegyzem, hogy a múlt keddi áradás mennyire megkímélte ezt az ingatlant, a fejét csóválja.

Ne gondolja, a tujákig bent volt a víz, a megáradt patak sok hordalékot is lerakott, csak a tulajdonosok már rendbe tették az udvart. Az épületbe itt viszont tényleg nem jutott be a víz

– magyarázza a férfi. Az utcában is látjuk az árvíz nyomait, sárkupacokat, letört gallyak, ágak mellett baktatunk. Egy édesanya és a kisfia is rácsodálkozik a villámárvíz nyomaira. – Itt éltem régen, de már máshol lakunk, csak a fiammal visszajöttünk megnézni, mi történt a faluval. Sajnos, tényleg komoly volt a pusztítás – mondja az asszony. 

Korábban a tüzekkel volt baj

Közben Gödrei Zoltán polgármester, aki 2002 óta áll a falu élén, a hivatalban tüsténkedik, épp a természeti csapás miatti vis maior pályázat kérvényét fogalmazza meg, és küldi el elektronikus levélben. Kéty vezetője úgy véli, ahhoz hogy megértsük a mostani helyzetet, a XVIII. század elejéig kell visszamenni az időben. – Amikor a török korban elnéptelenedett térségbe betelepültek a svábok, úgy döntöttek, hogy a három domb közötti völgyben kezdenek új életet. Úgy gondolták, a dombok majd megvédik őket a széltől. Ez így is volt, a víz pedig nagyon sokáig nem okozott gondot az itt lakóknak, inkább a tűzvészek keserítették meg az ősök életét. Több mint fél évszázada, 1970 augusztusában azonban volt már egy, a mostanihoz hasonló villámárvíz Kétyen, akkor öt-hat ház összedőlt, vagy olyan súlyosan megrongálódott, hogy később le kellett bontani. Az új házakat aztán ötven-hatvan méterrel feljebb, az áradások elől védett helyen építették újjá, így ezek most nem is sérültek meg. A kertek és udvarok azonban nem úszták meg – fejti ki Gödrei Zoltán.

A polgármester tájékoztatása szerint 1970 után nem voltak a faluban hasonló természeti csapások, de voltak nagyobb esőzések. A védekezéshez – főleg a 2010-es évek kedvező pályázati feltételei mellett – folyamatosan javítgatták a csapadékvíz-elvezető rendszert. Árkokat tisztítottak, rézsűket támasztottak meg, de komplett rekonstrukciós pályázat sokáig nem volt.

Összefogott az egész falu

– A védekezést nehezíti az is, hogy a patakon, a portákra átívelő kocsibejárókat korábban mindenki úgy építette meg, ahogy gondolta. Ezek a kis hidak így nem követnek egyenes vonalat, ráadásul mindenki különböző méretű átereszt épített – folytatja a polgármester.

Két éve aztán nyertünk támogatást a csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciójára, egy fontos szakaszt rendbe is tudtunk tenni, de ez most nem sokat segített. Az elképesztően intenzív eső miatt ugyanis annyi víz zúdult le a dombokról, hogy nincs az a rendszer, ami el tudná vezetni. Mindenütt jött a víz, és vitt mindent, amit ért

– panaszolja Kéty első embere. Megjegyzi: még szerencse, hogy az új árkokban legalább nem keletkezett kár, egy kis tisztítás és igazítás után újra rendben lesz a rendszer. Némi veszteség azonban így is érte a falut. Ahol zúzott kő volt a hidak tetején, azt elvitte a víz, egy helyen a betont is lebontotta, tíz négyzetméteren pedig felszedte a járdát. Emellett az egyik árok melletti útnak elvitte a padkáját, ami egyben rézsű is volt, egy kicsit az úttestet is megbontotta. Az áradás az ároktámaszokat is eltolta, ezeket szeretnék szintén a vis maior pályázatból helyrehozni – tudjuk meg Gödrei Zoltántól.

Mint mondja, a lakossági kár is számottevő, de szerencsére senki sem sérült meg, és egyetlen állat sem pusztult el. A víz házakat sem tett tönkre, de sok udvart, kertet és néhány alagsort elöntött, és itt-ott a kerítést is átszakította. Emellett az áradás elsodort és megrongált több autót, ezekre viszont a biztosító csak akkor fizet, ha volt rajtuk casco.

A falu első embere komoly pozitívumnak tartja, hogy a bajban összefogott a falu. Sokan segítettek egymásnak, olyanok is bekapcsolódtak a mentésbe, akik a dombokon laknak. Az emberek brigádokba verődtek és házról házra jártak, június 6-án, este tíz órakor fejezték be a munkát. Másnap, szerdán folytatták az udvarok kitakarítását, csütörtökön és pénteken pedig az utakról tolták el az iszapot. A munkában részt vettek a helyi mezőgazdasági vállalkozók a munkagépeikkel, és egy bobcatet is kaptak kölcsön.

Várják a fejlesztési forrásokat

– Noha egy ilyen durva villámárvízre nem lehet felkészülni, pályáztunk a csapadékvíz-elvezető rendszer további fejlesztésére, az is javíthat majd a helyzetünkön. Az európai uniós forrásból ráadásul olyan hibákat is ki tudnánk javítani, amelyeket a vis maior pályázatban nem tudunk rendbe tenni. Erre a pályázati forrásra nagy szükségünk van – hangsúlyozza a polgármester.

Az utóbbi tíz napban nemcsak Kétyen okoztak gondokat a villámárvizek. Több településen még sokkal nagyobb is lett a baj, mint a Tolna vármegyei faluban. A Nógrád vármegyei Nógrádsipeken például három héten belül kétszer pusztított a közeli dombokról lezúduló villámárvíz, olyan ház is akadt, amelyikben mindkét alkalommal kárt tett az áradás.

Nagybárkányban is kilépett a patak a medréből, az árvíz a helyi általános iskola épületét is elöntötte. Ecsegen nyolc embernek el kellett hagynia az otthonát az árvíz miatt, Szécsényfelfalu pedig közúton egy időre megközelíthetetlenné vált.

Ecseg az árvíz szorításában Fotó: Komka Péter

A Heves vármegyei Gyöngyöstarjánban múlt csütörtökön pusztított a villámárvíz, itt a természeti csapás emberéleteket is követelt. Egy 44 éves nő megfulladt, miközben a kutyáját próbálta megmenteni. A másik áldozat egy, az ötvenes éveiben járó férfi volt, aki az egyik barátja házánál dolgozott, amely korábban leégett, és ott ragadta el az áradás. Gondokat okozott a villámárvíz Bolhón és Budapesten is.

Intelmek a katasztrófavédelemtől 

Az Országos Katasztrófavédelem a napokban részletes Facebook-bejegyzést tett közzé a természeti csapásokról. Egyebek mellett azt tanácsolták, hogy mivel a megáradt folyó vagy patak kiszámíthatatlan, ha nem muszáj, senki se próbáljon meg meg átkelni a hömpölygő vizen, már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledönthet ugyanis a lábunkról.

Autóval se hajtsunk át az ilyen vizeken, a leszakadt villanyvezeték pedig életveszélyes ebben az esetben. Ha van rá mód, segítsünk a mozgásukban korlátozott embereknek, a villanyt zárjuk le, ahogyan a víz- és egyéb vezetékeket is.

Borítókép: Ha levonul az árvíz, akkor mindig hatalmas munkát ad a hordalék eltakarítása (Fotó: Havran Zoltán)