Sikertörténet lett az e-vizsgáztatásból

Felkészülten várták az oktatók, a vizsgáztatók, de a vizsgázók is a szakképzési rendszer új típusú, interaktív elméleti vizsgáit – nyilatkozta lapunknak Magyar Zita. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke hangsúlyozta: mind a vizsgáztatás, mind az egyre népszerűbb képzés a gyakorlati irányba mozdult el, emellett pedig a bérezés is teljesítményfüggő lett. Beszélt arról is, hogy a tanárképzős hallgatók pozitívan tekintenek a szakképzésben végbemenő változásokra.

2023060 budapest magyar zita a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke havaran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Bevált az elektronikus vizsgáztatás a szakmai vizsgáknál a szakképzési rendszerben – jelentette ki Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke a Magyar Nemzetnek. 

Májusban több mint 35 ezer diák kezdte meg a szakmai vizsgáit, a legtöbben villanyszerelő, szakács, pénzügyi és számviteli ügyintéző, cukrász, valamint hegesztő szakmában. Bár bizonyos iskolákban kisebb létszámmal vizsgáztattak már elektronikusan októberben és februárban is, a rendszerről igazán most bizonyosodott be, hogy kiállta a próbát. –

 A sikerhez elengedhetetlen volt az intézmények és az NSZFH megfelelő felkészültsége, így az interaktív vizsgák bevezetését hosszú előkészítő folyamat előzte meg. Infrastrukturális és szakmai szempontból is magas színvonalat kellett elérni annak érdekében, hogy a vizsgázók nyugodt körülmények között tudjanak számot adni megszerzett tudásukról 

– számolt be az NSZFH elnöke. Kiemelte: az elektronikus vizsgák bevezetésekor fontos szempont volt, hogy a vizsgázók a számítógép elé ülve könnyedén kezelhessék a feladatokat, és a hangsúly a szakmai ismeretekre helyeződjön, nem pedig a technikai részletekre. – Ez kulcsfontosságú azoknak, akik később döntenek új szakma megszerzése mellettés kevésbé jártasak az informatikában – mutatott rá.

Felkészült a rendszer

Az interaktív vizsgák lebonyolításához az intézményvezetők, az oktatók és a vizsgabizottságok körültekintő, támogató munkáján túl szükség volt elegendő számú számítógépre és megfelelő sávszélességű internetre is. – A vizsgázók felkészülését útmutatók és tesztfeladatsorok segítették. Gyakorolhattak akár otthonról a KRÉTA rendszerén keresztül, akár az iskolákban szimulációkkal és próbavizsgákkal – sorolta. 

Az elnök szerint ott volt tetten érhető a felkészültség sikere, hogy a vizsgabizottságok rögtön az első napon profi módon tudták kezelni a nagy vihar miatti áramszünetet: nem vesztek el a dolgozatok, és a vizsgázók folytatni tudták a feladatok kitöltését.

Az NSZFH elnöke elmondta: 2020 óta folyamatosan készülnek a szakképzési centrumok arra, hogy elegendő informatikai eszköz álljon rendelkezésre. – A szakképzésben a legtöbb szakmánál egyébként is elvárás a digitális kultúra fejlesztése és ehhez az informatikai eszközök megléte – világított rá. Úgy fogalmazott: dolgoznak azon, hogy olyan feladatbank készüljön az interaktív vizsgákhoz, amely gyakorlási lehetőséget ad a tanulóknak és jól használható lesz az oktatóknak is, az új szakképzési törvény bevezetése óta eltelt időszak pedig azt mutatja, hogy jó úton haladnak. – A nyolcadik évfolyam után sokan, a diákok mintegy 43 százaléka választotta az ötéves technikusi képzést, megelőzve minden más iskolatípust. Ezt bizalomként értékelik a szülők részéről is, akik ezzel a választással támogatják az érettségi mellett szerzett szakmai tudást, egy szakma megszerzését is. A fiatalok úgy kerülnek ki ebből az intézménytípusból, hogy mind a felsőoktatásban, mind a munkaerőpiacon helyt tudnak állni – magyarázta az elnök.

Béremelés és megújulás

Magyar Zita kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a szakképzésben oktatók legutóbbi, 15 százalékos béremelését már az intézményekben zajló oktatói teljesítményértékeléssel is összekötötték, ezt az Innovatív Képzéstámogató Központ által koordinált szakmai munka segítette. Az elnök tapasztalatai szerint azzal, hogy maguk a szakmák a kor szellemének megfelelően megújulnak, az oktatók is motiváltak abban, hogy innovatívan gondolkodjanak és megismerjék a legújabb technikákat. – Ebben segít, hogy duális partnerek révén olyan oktatók is csatlakoztak a szakmai oktatáshoz, akiknek komoly piaci tapasztalatuk van. Ezzel új színt hoznak az iskolákba, hiszen egy másfajta gondolkodást építenek az oktatói munkába. 

A tanulók pedig a duá­lis partnernél közvetlenül a gazdaságban is megszerezhetik a szakmájukhoz szükséges tudást és tapasztalatot, miközben munkabérhez is jutnak 

– ismertette Magyar Zita.

Változtak a vizsgák is

A szakmai vizsgák két részből állnak: egyrészt a már említett interaktív elméletből, másrészt pedig a projektvizsgákból. Utóbbiak is megújultak: a vizsgázóknak több szakmában is előzetesen vizsgaremeket kellett készíteni, majd a vizsgán az elkészítési folyamatot és a tevékenységgel kapcsolatos szakmai tudást szóban ismertetni. Így nem különül el a szóbeli és a gyakorlati tétel, hanem gyakorlatba ágyazott elméleti ismeretekről adhatnak számot a vizsgázók.

Magyar Zita a tanárképzős hallgatókkal beszélgetve úgy látja, a szakképző intézményekben, technikumokban járva pozitív élményeket kaptak, és nyitottak a most zajló változásokra.

 – Fontos, hogy ők is tudják: az érettségire felkészítő tárgyak esetében ugyanazok a követelmények, ugyanazt tanulják a tanulók a technikumokban is, mint amit a gimnáziumokban – fogalmazott az NSZFH elnöke. Reményét fejezte ki, hogy a tanárképzősök közül egyre többen választják majd oktatóként a szakképzést.

Borítókép: Magyar Zita: A hangsúly a szakmai ismereteken van (Fotó: Havran Zoltán)