Orbán Viktor: Veszélyes helyzetben vagyunk, mert az első számú nagyhatalom azt látja, hogy a második helyre süllyed + videó

Az Európai Unió elvetette a keresztény örökséget, lakosságcserét hajt végre és LMBTQ-hadjáratot folytat – fogalmazott tusványosi beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a világpolitikában napról napra haladunk az összeütközés felé, mert az első számú nagyhatalom azt látja, hogy a második helyre süllyed. A kormányfő szerint a világ jelenlegi egyensúlya helyett új egyensúlyt kell találni. Az Egyesült Államokra és Kínára utalva azt mondta, valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa: a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. Orbán Viktor a magyar gazdaságról azt mondta, 13 éve építik azt, ami már elég jól teljesít, noha a háború eltérített minket a pályáról. – A kormány azért küzd, hogy visszakerüljünk arra a pályára, ami elvezet minket 2030-ig. Legkorábban 2024. július környékén kerülhetünk vissza erre a pályára – vetítette előre a miniszterelnök.

Tusnádfürdõ, 2023. július 22. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ (k), Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök elõadása elõtt a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2023. július 22-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– Román hadakon átvágva érkeztünk meg ide, de mi szeretnénk őket inkább fogadóbizottságnak látni – fogalmazott Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen szombat délelőtti, hagyományos beszédében. A miniszterelnök hozzátette: a kereszténység védelmében folyatott küzdelemben szükség van a román ortodoxiára is. – A román külügy segítségemre sietett, és megírták nekem, hogy miről nem szabad beszélnem. Azt tanácsolják, hogy ne beszéljünk arról, ami román érzékenységet sérthet – közölte a kormányfő. Mint mondta, azt javasolták, hogy ne beszéljen kollektív kisebbségi jogokról, ám Orbán Viktor jelezte, hogy ezek léteznek és megilletik a magyarokat.

Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László a tusványosi nagyszínpadon Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Azt írják, hogy ne beszéljünk nem létező, román közigazgatási egységekről. Azt hiszem Erdélyre és Székelyföldre gondoltak, de mi sohasem állítottuk, hogy ezek romániai területi egységek lennének

– rögzítette.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy van, amiről beszélhet, de ne tüntesse fel rossz színben, ilyenek például a nyugati értékek. – Ma a nyugati értékek három dolgot jelentenek: migrációt, LMBTQ-t és háborút. Ezeket nem kell rossz színben feltüntetni, ezek rossz színben vannak maguktól is – tette hozzá.

Veszélyes helyzet a világpolitikában

A kormányfő kiemelte: az emberiség történetének különösen veszélyes időszakát éljük, ezek a nagy változás évei. Ezek a Föld minden pontját és országát érintik. Ezért ha Magyarországról és a Kárpát-medencei magyarságról akarunk érvényeset mondani, jobb, ha előbb a világról beszélünk. Mint fogalmazott, a világ erőegyensúlya elmozdult, ennek súlyos következményeit nyögjük most. A II. világháború után nyolcvan évig erőegyensúly létezett. Ez nekünk, magyaroknak két részből állt.

Az első 45 évben az angolszászok odaadtak minket a szovjet kommunistáknak – akkor nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint most –, a második 33 évben pedig szabadon éltünk, katonai megszállás, kommunisták nélkül éltünk. Bár ez nagy változás volt, a világ egyensúlya viszont nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetnünk a történelemből

– részletezte Orbán Viktor. Most azonban – folytatta – Kína elmozdította a világ egyensúlyát. Ez régi félelme a nyugati világnak. Már Napóleon is azt mondta:

hagyjátok Kínát aludni, mert amikor felébred, megrázza a világot.

Mint mondta, sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális egyensúlyváltozás, mint amiben ma élünk. Kína másképp emelkedik fel, mint az Egyesült Államok, mert az USA lett, Kína pedig van. Valójában Kína visszatéréséről beszélünk, egy ötezer éves, 1,4 milliárd embert számláló civilizáció visszatéréséről. Kína termelési erőmű lett, és már megelőzte az Egyesült Államokat, vagy épp e percekben előzi.

Az történt, hogy a nyugati ipari forradalom és a globális információs forradalom mintegy háromszáz éves útját Kína harminc év alatt megtette

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezzel százmilliókat emelt ki a szegénységből.

Két nap van az égen

A miniszterelnök elmondta, a probléma az, hogy az aranyéremnek már van gazdája. Az Egyesült Államok a polgárháborúja után úgy nőtt fel, hogy ők az első számú ország, és amikor ezt a pozíciót kihívás érte, azt az USA mindig sikeresen visszaverte, akár a Szovjetunióról, akár az Európai Unióról volt szó. – Az EU-nak néhány évtizede még az volt a terve, hogy az eurót fellépteti a dollár mellé – ismertette, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok sikeresen visszaverte az EU kísérletét, hogy fellépjen mellé.

Közölte: 2010-ben az USA és az EU is 22-23 százalékot adott a világtermeléshez, míg ma az EU csak 17-et, az USA pedig 25-öt.

Minél nagyobb a GDP-d, annál nagyobb a befolyásod a nemzetközi küzdelemben

– jelezte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok dominanciája folyamatosan gyengül, és a mai folyamatok Ázsiának kedveznek.

– Ázsia és Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk, van önbecsülésük és távlatos tervük. Véget akarnak vetni a megaláztatás évszázadának. Vissza akarják szerezni a dominanciát Ázsia felett. Az USA által vallott egyetemes értékeket pedig kinevetik a kínaiak – mondta a kormányfő. Hozzátette: napról napra haladunk az összeütközés felé. Kiemelte, hogy a világpolitikában veszélyes helyzetben vagyunk, mert az első számú nagyhatalom azt látja, hogy a második helyre süllyed.

Ugyanakkor jó hír, hogy a háború nem elkerülhetetlen. A világ jelenlegi egyensúlya helyett új egyensúlyt kell találni. Valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa: a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen

– jelentette ki Orbán Viktor.

Ebből a helyzetértékelésből szerinte azt kell megérteni, hogy az új egyensúly beállítása nem fog menni egyik napról a másikra, Ez egy egész nemzedéknyi időt igényel. Tehát nem csak mi, hanem a gyermekeink is ebben a világidőben és korszellemben fogják leélni az életüket. Nekünk magyaroknak ebben a korszellemben kell boldogulni és alakítani a nemzeti terveket – mutatott rá.

Az Európai Uniót szorongás gyötri

Az Európai Uniót értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: az embernek az az érzése, hogy az EU-t szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. Ez egy gazdag és gyenge unió, amely egy lázadozó világot, Európába induló milliókat lát maga körül.

Mint mondta, Latin-Amerika csúcstalálkozó volt Brüsszelben, ahol a latin-amerikai vezetők szótárában a leggyakoribb kifejezések a következők voltak: az őslakosok kiirtása, rabszolga-kereskedés, kárpótlásszerű igazságtétel. Ők ebben gondolkodnak. Nem csoda, ha az unió bekerítve érzi magát.

Ha pedig vetünk egy pillantást a nemzetközi valutalap GDP-k alapján felállított országlistájára, azt látjuk, hogy a 2030-ra jelzett rangsorból az első tízből kiesik Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország is, a ma negyedik Németország pedig a tizedik helyre csúszik vissza. A miniszerelnök szerint ma a versenytől való félelem az elzárkózás felé tereli az uniót. Az EU olyan, mint egy kiöregedett bokszbajnok, aki mutogatja az érmeit, de többet már nem akar visszamenni a szorítóba.

Ebből gazdasági, politikai és kulturális gettóba való elzárkózás következik

– mutatott rá.

Hungarofóbia Ukrajnától

– A nagy európai cégek nem akarnak leválni és kijönni Oroszországból – közölte Orbán Viktor. Kiemelte, hogy az energetikai cégek hetven százaléka továbbra is jelen van Oroszországban, a nyugati cégek pedig 3,5 milliárd dollárnyi összeget fizettek az orosz költségvetésbe. – Az a támadás, amit Ukrajna indított az OTP ellen, hungarofóbia – húzta alá. Felhívta a figyelmet, hogy a brexittel felborult az EU-ban a föderalisták és a szuverenisták közötti egyensúly. – Csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki, de van esély, hogy új szövetségesek legyenek – közölte. A miniszterelnök emlékeztetett:

a föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon és a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket.

– Ha elolvassák az európai országok alkotmányait, akkor láthatják, hogy azok középpontjában az én, míg a magyar alkotmány középpontjában a mi áll – ismertette Orbán Viktor. Mint mondta, nem lehet egyedül megszerezni a békét, a családot, a törvényt vagy a szabadságot. Kiemelte, hogy a közös dolgok az egyén életében kötődésként jelennek meg, míg a liberális alkotmányok nem a kötődés, hanem az eloldás alapján íródtak. – Jól döntöttünk, amikor 2011-ben a magyar, nemzeti, keresztény alkotmányt megalkottuk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: a migrációs válságot és az LMBTQ-hadjáratot liberális alapokon nem lehet visszaverni.

Elutasított keresztény örökség és LMBTQ-hadjárat

Orbán Viktor szerint az unió és a hazánk közötti konfliktusok mélyén az alaptörvényünk fekszik. Az EU ugyanis elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel, LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát nemzetekkel szemben. A kormányfő szerint Európában létrejött egy saját politikai osztály, amely nem tartozik elszámolással, nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése.

Orbán Viktor kijelentette: a békét, a családot, a barátságot, a törvényt és közösségi szellemet, sőt a szabadságot sem lehet egyedül megszerezni, mert

az az ember, aki egyedül van, nem szabad, hanem magányos.

Kiemelte azt is: mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, vagy ugyanolyan családi életet éljen vagy részt vegyen ugyanazokon az ünnepeken.

Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, közös nyelvünk, közös kultúránk és közszféránk, amelyeket minden áron meg kell védeni. Éppen ezért nem fogunk kompromisszumot kötni és nem hátrálunk, ragaszkodni fogunk a jogainkhoz. Nem engedünk sem a politikai sem a gazdasági zsarolásnak

– szögezte le.

Kedvezőbb egyensúlyi helyzet

– Kiszorítási kísérletet hajtanak végre a föderalisták, nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon, pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve a magyar ellenzéket – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, 

ugyanezt csinálják most Lengyelországban, és emlékezzenek rá, hogy hogyan akarták megakadályozni, hogy a Meloni-féle jobboldal győzelmet arathasson.

Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a jövő évi európai parlamenti választás és az azt követő hatalmi pozíció-újraosztást követően „számunkra kedvezőbb egyensúlyi helyzet lesz Európában”.

Mint fogalmazott, a visegrádi négyek ellen támadást intéztek a föderalisták, az eredményt pedig mindannyian látjuk:

a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki.

De a kormányfő szerint van esély, hogy gyarapodjon a szuverenisták tábora, hiszen Olaszországban ilyen kormány alakult, Ausztriában is „mozog valami”, vasárnap pedig választás lesz Spanyolországban.

Minden erőforrást a családpolitika irányába kell mozgósítani

Az új korszak gazdasági alapjairól elmondta: 13 éve építik azt, ami már elég jól teljesít. Mint sorolta, a magyar gazdaság teljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott, 27 ezerről 80 ezer milliárd forintra nőtt.

2030-ra pedig az a cél, hogy 160 ezer milliárd forintos GDP-nk legyen.

Ha a magyar gazdaság versenyképességét nézzük, 13 év alatt megdupláztuk. 2010-ben a foglalkoztatás 62 százalékos volt, ma 77 százalékos, 2030-ra pedig 85 százalékra szeretnék emelni. Tavaly 11 egyetemünk került a világ élvonalába. Ami a családtámogatást illeti, a termékenységi ráta 1,2-től 1,5-re emelkedett.

De ahhoz, hogy a népességünk ne csökkenjen, 2,1 kellene legyen. Még mindig bajban vagyunk, ezért minden erőforrást a családpolitika irányába kell mozgósítani

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormányfő szerint a honvédelem is kezd talpra állni. Lassacskán lesz ütőképes hadsereg, egyenruhás munkavállalók helyett harcosok, sőt nemzeti hadiipar is. Magyarország továbbá a nemzetegyesítés 2030-ra kitűzött programjával sem áll rosszul: 2010 óta tízszeresére emelték a határon túlra küldött forrásokat, és most, amikor mindenféle nehézségeink vannak, az oktatási-nevelési támogatásokat ötszörösére, ötszáz százalékkal emelik meg.

Orbán Viktor végül gratulált azoknak, akik részt vettek a Minority Safepack és a nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezésben, és képesek voltak arra, hogy külön-külön több mint egymillió aláírást összegyűjtsenek.

Mint mondta, három év alatt két meteorral is összeütköztünk, először 2020-ban a Coviddal, amit kivédtünk, de a 2022-es háború eltérített minket a pályáról. – A kormány azért küzd, hogy visszakerüljünk arra a pályára, ami elvezet minket 2030-ig. Legkorábban 2024. július környékén kerülhetünk vissza erre a pályára – vetítette előre a miniszterelnök.

Jelezte: a nehezén már túl vagyunk, az év végére egyszámjegyű lehet az infláció. A kormányfő közölte, hogy

ha mindent jól csinálnak, akkor a 2024-es tusványosi táborban már beszélhet nyugodtan a 2030 és 2040 közötti tervekről.

– Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az EU-s vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni – zárta beszédét Orbán Viktor.

Korábban írtuk: Orbán Viktor 1998 óta mond beszédet Tusványoson

Szombat délelőtt 9.30-tól tart előadást Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, amelyben várhatóan megosztja a kormányzással, valamint a közérdeklődést övező stratégiai kérdésekkel kapcsolatos gondolatait. 

A miniszterelnök idén olyan kérdésekre adhat választ, hogy meddig tarthat az orosz–ukrán konfliktus, és lesz-e egyáltalán béke újra a világban. A XXI. Század Intézet vezető elemzője, Deák Dániel úgy véli, Orbán Viktor várhatóan kijelöli majd a kormány kampány alatti teendőit, de a migráció, a háború és a biztonság kérdésköre is főszerepet kap majd a beszédben.

 Az értékelés egyben iránytűként szolgálhat – csakúgy, mint a korábbi években – a választók számára is.

Orbán Viktor tusványosi előadásait korábban is az aktuális politikai helyzetértékelés, valamint a jövőre vonatkozó tervek és kihívások ismertetése jellemezte. 2022-ben a koronavírus miatt három év kihagyás után szólalt fel ismét Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetem közönsége előtt. A kormányfő akkor kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek.

Ezt megelőzően, 2019-ben a kormányfő arról beszélt, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. 

A miniszterelnök Tusnádfürdőn rendszeresen tesz politikai prognózisokat, amelyek rendre megvalósulnak, 2018-ban például előre megjósolta az orosz–ukrán háborút.

Oroszország úgy tekint magára, mint egy nem biztonságban lévő ország abban az esetben, hogy ha ütközőzónák nem veszik őt körül. Ezért Oroszország körül ütközőzónák kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig. Ennek Ukrajna az egyik áldozata – fogalmazott öt éve Orbán Viktor.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (középen), Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (balra) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (jobbra) a miniszterelnök előadása előtt a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)tól