A hagyományoknak megfelelően idén is szombat délelőtt mond beszédet Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. A miniszterelnök Tusványoson rendszeresen megosztja a kormányzással és a közérdeklődést övező stratégiai kérdésekkel kapcsolatos gondolatait. Az értékelés egyben iránytűként szolgálhat – csakúgy, mint a korábbi években – a választók számára is. Tavaly a koronavírus miatt három év kihagyás után szólalt fel ismét Orbán Viktor a szabadegyetem közönsége előtt.
Kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek.
Utóbbi fejleményt már három évvel korábban előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egy időben: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyedik a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió réme. A kormányfő azonban kiutat, cselekvési tervet is hirdetett, a kormányzat stratégiai terveiről is beszélt. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy 2024-ig – az amerikai elnökválasztásig – a béke létrejöttére nincs reális esély, az Európai Unió stratégiáját a konfliktus kezelésére pedig egy mind a négy kerekén defektet kapott autóéhoz hasonlította. Mint mondta, ezért az EU-nak új vízióra, Magyarországnak pedig a lokális sikerét garantáló lépésekre van szüksége, hogy kimaradjon a globális válságból.
Ezt megelőzően, 2019-ben Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. A miniszterelnök Tusnádfürdőn rendszeresen tesz politikai prognózisokat, amelyek rendre megvalósulnak, 2018-ban például előre megjósolta az orosz–ukrán háborút.
Oroszország úgy tekint magára, mint ami egy nem biztonságban lévő ország abban az esetben, ha ütközőzónák nem veszik körül. Ezért Oroszország körül ütközőzónák kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig. Ennek Ukrajna az egyik áldozata
– fogalmazott öt éve Orbán Viktor.
Emellett 2016-ban a világ első hivatalban lévő politikai vezetőjeként Tusványoson állt ki Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett, míg 2014-ben itt beszélt először az illiberális demokráciáról. 2013-ban a miniszterelnök a nemzeti erőforrások megvédésének szükségességéről beszélt, kiemelve a nemzeti szuverenitás jelentőségét, a nemzeti alkotmány fontosságát, a családpolitika elsődlegességét. 2011-ben a világban zajló korszakváltásról, valamint az állami szerepvállalás új értelmezéséről szólt, fogyasztói helyett a munkaalapú társadalom kiépítését szorgalmazva, míg egy évvel ezután a közép-európai országok sikeres nemzetállami válságkezeléseiről beszélt.
2010-ben a kormányfő kétharmados forradalomról és a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásáról beszélt, amely a nyugati típusú spekulatív kapitalizmus ellenszereként fogalmazódott meg. Orbán Viktor először 1998-ban mondott beszédet a szabadegyetemen. Akkor, frissen megválasztott miniszterelnökként Magyarország NATO-tagságának fontosságát hangsúlyozta, a későbbi években pedig rendre politikai programadó beszédekké váltak az itteni felszólalásai.
Borítókép: Tusnádfürdő, 2022. július 23. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a miniszterelnök előadása előtt a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
