Súlyos pénzügyi zavarokat vet fel annak a kérdése, hogy a csőd felé tart-e az Európai Unió, mert a hétéves költségvetése kettő év után megkérdőjeleződött – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: a korábbi költések tételes elszámolását sem látták, az Ukrajnának kifizetett hetvenmilliárd euróval való elszámolás nyomon követése nem történt meg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Lengyelországgal együtt „nem kaptunk egy kanyi vasat sem” a minket illető pénzekből – fogalmazott.
Az államtitkár szerint nem magyarázta el senki, hogy hova tűnt a pénz, csupán három okot soroltak fel: egy Ukrajnának szánt ötvenmilliárd eurónyi uniós mentőcsomagot, a migránsok „menedzselését”, valamint azt, hogy az EU bürokráciája a saját fizetését is szeretné emelni.
Megjegyezte: az európai infláció mértéke nem volt olyan, hogy pont Brüsszel bürokratáinak fizetésemelésére kellene újabb forrásokat adni. Valószínűleg az októberi uniós csúcstalálkozón lesz majd formálisan téma a költségvetés, amihez egyhangú döntésre lesz szükség. Amikor Orbán Viktor már most feltette az ezzel kapcsolatos kérdéseket, utalt arra, hogy a kezdeményezés jelen formájában teljesen elfogadhatatlan – fejtette ki Kovács Zoltán.
A migráció kapcsán emlékeztetett: a mostani javaslatok már 2015–16-ban is ott voltak az asztalon, és érdemes lesz ezeket a vitákat újra feleleveníteni.
Hangsúlyozta: amikor a migránsgettók létrehozására irányuló terv felvetődik, akkor nemcsak arról van szó, hogy a magyar kormány határozottan ellenzi ezt immár nyolc éve, hanem egy nemzeti konzultáció, egy népszavazás és egy alkotmánymódosítás tette teljesen nyilvánvalóvá, hogy ez ellenkezik a magyar emberek szándékával.
Magyarország kormányának nem csak politikai szándéka, hogy ellenálljon az unió nyomásnak a migráció menedzselésével kapcsolatban, hanem a magyar emberektől kapott megkérdőjelezhetetlen feladata is – tette egyértelművé az államtitkár. Emlékeztetett: ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott, nem egy lázadást láthattunk az európai döntéshozatallal szemben, hanem egy szabadságharcot, ami a magyar alkotmányos rendből és a magyar emberek kinyilvánított akaratából fakad.
Arra a kérdésre: Magyarország meg tudja-e akadályozni ezt, Kovács Zoltán azt felelte: az állam- és kormányfők határozottan kinyilvánították 2015–16-ban, hogy a migrációval kapcsolatban, különös tekintettel a kvótákra, csak egységes döntést lehet hozni. Így bár az Európai Tanács önmagában nem döntéshozó szerv, az ott elfogadott következtetések irányt kell hogy mutassanak mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament számára.
Elfogadhatatlan, hogy a már korábban kialakított konszenzust és akaratot megkerüljék a tagállamok, illetve az elnökséget adó ország meg az Európai Bizottság képviselői, mert mélységesen sérti az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelvét, miszerint az egyhangúságot érintő meghatározó kérdésekben nem szabad megkerülni minden tagállam egyetértését. – A migránstelepek ötletét a leghatározottabban vissza kell utasítanunk, mert semmibe vesznek egy korábban kialakított konszenzust ezzel kapcsolatban
– zárta gondolatait az államtitkár.
Borítókép: Kovács Zoltán (Fotó: Kurucz Árpád)
