Boross Zoltán ezredes: Szlovákia felé vezet a legújabb migránsútvonal

A migrációs helyzetről Boross Zoltán ezredes, a KR NNI nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Gevgelija, 2016. február 19. Cseh és szlovák rendõrök ellenõrzik a Görögországból érkezõ bevándorlókat a macedón-görög határon, a dél-macedóniai Gevgelija közelében 2016. február 19-én. A cseh és szlovák rendõrök a macedón rendõrségnek segítenek a migránsáradat keretek között tartásában. (MTI/EPA/Georgi Licovszki) Fotó: Georgi Licovszki

Gyakran a szerb–román határon át hozzák az embercsempészek az illegális migránsokat hazánkba, majd továbbviszik őket északra, Szlovákia felé. A szerb–magyar határt ugyanakkor továbbra is ostrom alatt tartják. Naponta átlag 5–600 illegális bevándorló próbálja leküzdeni a műszaki határzárat. A migrációs helyzetről Boross Zoltán ezredes, a KR NNI nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

– Egyre több a fegyver most már a migránsoknál is, nem csak az embercsempészeknél. Használják is egymás ellen, de már kézigránátokat is dobálnak békés helybéliek házaira. Egyelőre mindez a Vajdaságban történik. Eszkalálódhat a helyzet? 

– Eszkalálódhat, de a szerb hatóságok most már heti rendszerességgel, két-három alkalommal összeszedik a migránsokat a magyar határ mentén. Természetesen a migránsoknak működik az előjelző rendszerük, amivel a nagyobb akciókat előre látják, és az információkat közvetítik egymásnak. Legutóbb kilenc sorozatlövő fegyvert, egy optikai távcsővel felszerelt golyós vadászpuskát, három maroklőfegyvert, nyolcszáz lőszert szedtek össze a szerb hatóságok, de ez csak a töredéke lehet annak, ami a területen a migránsok, illetve az embercsempész-szervezetek birtokában van. A razziák előtt ugyanis elássák vagy a fákra felaggatva elrejtik a fegyvereiket. Az embercsempészek a helyi lakosságot terrorizálják ezekkel, de használják az egymás közötti leszámolásokhoz is. 

Mivel híre kelt ezeknek – főleg afgán embercsempészek között zajló – a leszámolásoknak, a migránsok a maguk védelmére is vesznek maroklőfegyvereket. A magyar hatóságok legfőbb problémája, hogy ezeket a fegyvereket a határrendészeti erők megfélemlítésére is használják mind a szerb, mind a magyar oldalon. 

Nem csak lőfegyverekről beszélünk, hiszen teleszkópos parittyát és üveggolyós, fémcsavaros csúzlit is használnak, hogy megcélozzák a műszaki határzár kerítései közötti területet a védelmi erők távol tartása érdekében.

Ezeket a Kalasnyikovokat a Vajdaságban elfogott migránsoktól foglalták le. Fotó: Szerb rendőrség

– Az afrikai bizonytalan helyzet miatt ismét tömeges menekülthullám várható a balkáni útvonalon?

– Még mindig ez a leggyorsabb útvonal, annak ellenére, hogy itt le kell küzdeniük az illegális bevándorlóknak a műszaki határzárat. Továbbra is rendkívül vonzó útvonalnak tartják. Bár az utóbbi időben látunk egyfajta átrendeződést, méghozzá a szerb–román határszakaszon, elsősorban a hármas határ térségében. A migránsok Szerbián keresztül érkeznek, főleg Észak-Macedónia felől, majd a szerb–román határon csempészik át és a román–magyar határon próbálják a későbbiekben beléptetni őket a schengeni övezetbe. A tapasztalat szerint ijesztő mértékben megnőtt a román embercsempészek száma. Két típusuk van. Van olyan, aki bejön Magyarország területére, lemegy a szerb–magyar határhoz, és főleg román rendszámú autókkal viszi tovább a migránsokat Szlovákia vagy Ausztria irányába. Az elkövetők másik fajtája kimondottan a román–szerb határszakaszról veszi fel az embereket, főleg mikrobuszokkal. Zömmel a temesvári tábor útvonalába eső útszéleken ültetik be a járművekbe a migránsokat, majd elhozzák a Magyarországra vezető határátkelőhelyre. Itt a migránsok az átkelőhelyet megkerülve a zöldhatáron önállóan jönnek magyar területre, ahol ismét felveszik őket. Az embercsempészek tehát alternatívákat keresnek. Nemcsak a magyar műszaki határzár megkerülése, illetve a leküzdése a céljuk, hanem azon a szakaszon is előszeretettel megjelennek, ahol nincs kerítés, például a román–szerb határnál. Ugyanakkor nagy a látencia, nem lehet tudni, hogy pontosan mennyien lépik át a határt ezekben a térségekben.

– Hogy tudják elkapni azokat, akik ezt a módszert alkalmazzák?

– Idén meredeken megugrott a határátkelőhelyeken a mikrobuszokban és a kamionokban megbújt migránsok csempészésének száma. Rendkívül sok felfedésünk van elsősorban Csanádpalotán. Nagylakon csak elvétve, hiszen ott van járműröntgen, ám Csanádpalota román területen található, ahol nem működik ilyen eszköz. Ezért rendkívül közkedvelt ez az átkelő az embercsempészek számára. Csanádpalotán ugyanakkor hatalmas segítséget jelent egy 50 fős török határőrkontingens, akik kockázatelemzés módszerével segítséget nyújtanak a szóba jöhető kamionok kiválasztásában. A határátkelőn évente több százezer kamion lép be a schengeni övezetbe, mindegyiket nem lehet tételesen ellenőrizni. Egy tételes, minden kamionra kiterjedő átvizsgálás során négy-öt óra alatt Bukarestig állna a kamionsor. Rendszeresen egyeztetünk a román illetékesekkel. A temesvári kollégák járnak Szegedre, ahol heti rendszerességgel kicseréljük az információkat, minden lényegi bűnügyi információt átadunk, illetve átveszünk, amelyek a román elkövetői kör vonatkozásában segíthetik a nyomozást. Mint már említettem, megugrott a román elkövetők száma, de az elmúlt éveket vizsgálva az embercsempészek között ott vannak az ukrán, a moldáv, a szír, a grúz, az afgán bűnözők is.

– Ezek az embercsempészek együtt is működnek egymással?

– A szállítások során fokozottan konspirál mindegyik embercsempész-szervezet. Minden olyan tevékenységet a minimálisra korlátoznak, ami elektronikus nyomot hagy bárhol is. Készpénzzel fizetnek ki mindent, a benzint is a tankolásnál. Hanghívást nem is indítanak ma már a telefonjaikon. Különböző chatprogramokon keresztül – Viber, Messenger, WhatsApp – folyik az információk cseréje, méghozzá olyan módon, hogy azonnal törlik is az üzeneteket. Ezt a módszert az elmúlt két év magas elfogási számai miatt úgy fejlesztették tovább, hogy kiterjesztették az autókra is. Egy szállítás egy telefon, egy szállítás egy autó – gyakorlatilag így zajlik az embercsempészet. Egy román elkövetői kör – román információk szerint – például nyolcvan autóval dolgozik. Van olyan grúz banda, amely 15–30 autót üzemeltet. Az autók eredete követhetetlen, strómanok nevére veszik meg ezeket, többnyire a törvénysértés határán mozgó személyektől. Nem lehet utánajárni, hogy ki az autó valódi tulajdonosa. A másik beszerzési mód, hogy cégnevekre veszik meg a járműveket. Ezek úgynevezett bírsághalmozó cégek. Az autót megveszik például egy kft. nevére, az embercsempészek pedig gyakran elhajtanak fizetés nélkül a benzinkutakról, így különböző bírságokat kap az üzemben tartó. Amikor már nagyon sok büntetési összeg összegyűlik, bedöntik a céget. Aztán egy új társaság nevére kiállítanak az autóról egy adásvételi szerződést, az előző tulajdonos nyomát viszont már bottal üthetik a hatóságok. 

– Mióta pörgött fel az internetes média használata az embercsempészek körében?

– A koronavírus-járvány időszaka óta. A toborzástól kezdve minden munkafolyamat ezeken a felületeken, Facebookon, TikTokon zajlik. Az utóbbi ráadásul napjainkban már reklámhordozóként működik. Ezen a felületen hirdetik meg az embercsempészek az egyes szolgáltatások árát, részletesen az útvonaltól kezdve a felszerelésig mindent itt cserélnek ki információként. Óriási lehetőség ez a kezükben, hiszen nagyon gyorsan, gyakorlatilag büntetlenül közzétehetik a bűncselekményekre való felhívásaikat is. Nem véletlen, hogy az Europol is foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogyan tudják ezeket a tartalomszolgáltatókat arra rávenni, hogy próbálják meg blokkolni a bűncselekmények reklámozását.  

– Mi a helyzet a szerb–magyar határon?

– Itt már összehangoltan működnek az embercsempész-szervezetek, ami annyiban jelent változást az elmúlt időszakhoz képest, hogy míg korábban azt tapasztaltuk, egy szervezet egy módszert alkalmazott, napjainkra mindegyik szervezet minden módszert ismer és alkalmaz. Például akik átlétráztatnak valakit a műszaki határzáron, képesek azt is megszervezni, hogy beutaztatják a migránst Szegedre és vonattal elküldik Budapestre, ott pedig egy szlovák vonatra rakják fel. Azt is meg tudják szervezni, hogy elhozzák az illegális bevándorlót Budapestre, ahol pihentetik két napig, aztán a népligeti buszpályaudvaron felrakják egy nemzetközi autóbuszra és azzal utaztatják tovább. Grúzok azt a módszert alkalmazzák előszeretettel, hogy Budapestre hozzák a migránsokat, itt több napig magánszállásokon tartják őket, majd napok múlva már más autókkal viszik tovább Ausztria vagy Szlovákia felé.

– A műszaki határzárnál is romlott a helyzet?

– Romlott, hiszen a műszaki határzárat már fényes nappal is támadják, erővágókkal és akkus flexekkel bontják meg. A biztonsági kamerák felvételei alapján azonban a szerb fél nem adja ki az elkövetőket, mert mindezt magyar területen csinálják, és olyan bűncselekmény egyébként sincs Szerbiában, hogy a műszaki határzár megrongálása. Előfordult már, hogy a két kerítést úgy rongálták meg, hogy a szétvágott elemekkel aztán eltorlaszolták a határt védők útvonalait. Gyakori taktika, hogy egy-egy szakaszt nagy erővel támadnak, az odaérkező határrendészeket ezzel lekövetve, míg a határ másik szakaszán átviszik a migránsokat. Mindezt már nappal is megcsinálják, és az erről készült felvételekkel arabul reklámozzák a tevékenységüket a TikTokon.

Boross Zoltán ezredes a KR NNI nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője (Forrás: Police.hu)

– Mekkora a migrációs nyomás, hányan próbálkoznak naponta?

– Sajnos sokan. Az embercsempészek egy éjszaka átlagban 500–600 embert is megpróbálnak átjuttatni a szerb–magyar szakaszon. Az embercsempészek mozgásából pedig lehet látni, hogy katonailag képzettek, jól összehangoltan, tervszerűen dolgoznak, éppen ezért sokszor nincs szükségük telefonra sem. A szokásos kommunikáció a határon gyakorlatilag nulla, jelekkel kommunikálnak. A szervezett bűnözők kitanulták a határsértés minden csínját-bínját. Még azt is pontosan tudják, melyik vezérdrótot kell elvágni. Folyamatosan támadják, rongálják a kerítést adott szakaszokon. Aztán figyelik, és ha esetleg két nap múlva sincs még helyreállítva, ott hozzák át a migránsokat. Eddig már több mint százötven a rongálások száma ebben az évben. 

– Módosult az embercsempészek útvonala hazánkon belül is?

– Újdonság, hogy a magyar–osztrák súlyponti akciók sikereinek eredményeként elkezdték használni az embercsempészek az északkeleti országrészt is. Pest vármegye, Nógrád vármegye, Heves vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén szállítják szlovák területre az illegális migránsokat. Így nagyon magas a napi elfogások száma Szlovákia irányába, illetve Szlovákiában. Ennek következtében hatékony együttműködést alakítottunk ki a szlovák társszervekkel a közös járőrözés és a felderítés területén. Nehezíti a munkánkat, hogy Szlovákiában nem lehet eljárást indítani embercsempészés miatt, ha az elkövető nem viszi át személyesen a migránsokat a határon, hanem a bevándorlók önállóan jutnak át egy másik országba. A V4-ek országaiban jelenleg csak Csehországban és nálunk lehet embercsempészet miatt eljárni akkor is, ha a csempész fizikailag nem lépi át a határt, hanem csak segíti az illegális migránsok átjutását. Úgy tudjuk azonban, hogy Szlovákia is módosítani akarja a törvényét ilyen értelemben, ez megkönnyítheti majd a felderítést. 

Borítókép:Cseh és szlovák rendőrők ellenőrzik a Görögországból érkezõ bevándorlókat a macedón-görög határon, a dél-macedóniai Gevgelija közelében 2016. február 19-én.  (Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki)