A nyugat-balkáni útvonalon özönlenek hazánk felé a menekültek

Magyarország déli határain háromszorosára nőtt a hatósági intézkedések száma tavaly óta. Az illegális migráció erősödésének közvetlen oka, hogy Görögország átszállította a szárazföldre a szigeteken lévő táborokból a menekülők tízezreit, akik zömmel a nyugat-balkáni útvonalon éppen Magyarország felé tartanak. Az embercsempészet 2015 óta napjainkra eurómilliárdos üzletté nőtte ki magát, a szervezett bűnözők egy-egy évben két-három milliárd euró bevételre is szert tehetnek. A csempészek a bevétel egy részét visszaforgatják az üzletbe, drónokkal és kvadokkal is figyelik a határvédőket.

Óriási az illegális migrációs nyomás hazánk déli határain, háromszorosára nőtt a hatósági intézkedések száma tavalyhoz képest – jelentették be rendőri vezetők pénteki, budapesti sajtótájékoztatójukon. A schengeni külső határon 53 297 intézkedésre volt szükség idén, míg tavaly 17 442 hatósági beavatkozás volt ugyanebben az időszakban – hangzott el. Boross Zoltán ezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője és Czukor Gergely alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályvezető-helyettese a tájékoztatón hangsúlyozta: a vonatkozó törvények szellemében a rendőrség szilárdan elkötelezett az illegális migráció elleni hatékony fellépés mellett, az ország határainak védelmében, az országba engedély nélkül belépők elfogásában.

Eurómilliárdos üzlet

A migrációs nyomás növekedését jól mutatja, hogy míg tavaly 327 esetben 414 embercsempészt fogtak el, idén már 413 esetben 501 embercsempésszel szemben intézkedtek – mutatott rá Boross Zoltán ezredes. Hozzátette: ebben az évben 459 ügyben indítottak nyomozást embercsempészet miatt, ez az ügyszám már meghaladja a tavalyi egész éves statisztikát. Az illegális migránsok 41 ország állampolgáraiból kerülnek ki. Az ezredes az illegális migrációt a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ágának nevezte; a bűnözők Szerbiától Ausztriáig négy-ötezer eurót is elkérnek egy-egy illegális bevándorlótól. 

Afganisztántól Németországig mintegy 15 ezer euró is lehet az embercsempészek tarifája, a legtöbb migráns azt mondja, hogy a családja adta össze a szükséges pénzt. 

Mint azt a Magyar Nemzet a közelmúltban megírta, az Europol adatai szerint 2015-től, az illegális migránsok tömeges rohamától kezdve napjainkra eurómilliárdos üzletté nőtte ki magát az embercsempészet. A szervezett bűnözők egy-egy évben két-három milliárd euró bevételre tehetnek szert az illegális menekülők kizsákmányolásából.
Idén már 433 embert vettek őrizetbe embercsempészet miatt – ismertette Boross Zoltán. Az embercsempészek között jelentős azok száma, akik Németországban vagy Ausztriában tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, és csak a bűncselekmény elkövetése miatt érkeznek Magyarországra. Az embercsempészet szervezői zömmel szírek, afgánok, irakiak, pakisztániak, törökök vagy bangladesiek. A rendőrség tapasztalatai szerint jellemzően román, szerb, német, osztrák, lengyel rendszámú, kölcsönzött személyautót használnak, Magyarországon az M1-es, az M5-ös és az M6-os autópályát, valamint a 8-as és az 55-ös főutat használják, ám újabban már alsóbb rendű utakat, sőt időnként földutakat is igénybe vesznek. Januárban például mellékúton fogtak el egy Ausztriában élő szír csempészt, hat utasával. Előbbit azóta három év szabadságvesztésre ítélte a bíróság, és büntetése letöltése után tíz évre kitiltotta az országból. Boross ezredes értékelése szerint 

Magyarországot az illegális migránsok és az embercsempészek továbbra is tranzitországnak tekintik, elsődleges úti céljuk továbbra is Ausztria és Németország.

Hazánk védelmében fontos szerepet kap az integrált határőrizet. Ennek egyik eleme az úgynevezett mélységi ellenőrzés, amelynek során fix ellenőrző pontokon, a kockázati tényezőket elemezve állítják meg a kérdéses gépjárműveket, és vizsgálják át azokat tüzetesen. A dinamikus mélységi ellenőrzés során pedig mozgó járőrök – az operatív információkra azonnal reagálva – fogják el az embercsempészeket. A bűnügyi jelentések alapján ez utóbbi nagyon eredményes, hiszen naponta ad hírt elfogásról az ORFK. Ezzel a módszerrel idén már négyszáz embercsempészt és 3492 illegális migránst fogtak el.

A közösségi médiában hirdetik magukat

A rendőrség felderítése, értékelése és elemzése szerint Szerbia területén szinte teljesen átvették az irányítást a szír, afgán és török embercsempészek, akik kizárólag az interneten kommunikálnak, a migránsok felvételi helyét GPS-koordinátákkal jelzik. Tavaly a második félévben itthon emelkedett a magyar elkövetők száma, akik a migránsok elszállásolásában és továbbszállításában vettek részt. Az úgynevezett megbújásos embercsempészetre jellemző, hogy román és török teherautók vontatmányaiban rejtik el a migránsokat, és a nagy forgalmú határátkelőket veszik célba – mondta az ezredes. Hozzátette, hogy 

az embercsempészek a közösségi médiában videókat közzétéve „reklámozzák saját maguk profi tevékenységét”.

Az ezredes fő célnak nevezte, hogy azonosítsák és elfogják a kiinduló és a célországban levő fő szervezőket. Idén nemzetközi együttműködésben már két jelentős bűnszervezetet is sikerült felszámolni. Az egyiknek 17 tagja volt és külföldiek működtették, akik pár hónap alatt több mint ötszáz illegális migránst szállítottak átalakított tehergépjárműben, traktorokban és még mentőautóban is. A másik egy bolgár irányítású szervezet volt, amely zömmel büntetett előéletű grúz és ukrán állampolgárokat alkalmazott sofőrként, ők gyakran nem állnak meg a rendőri ellenőrzésekkor és sokszor erőszakosak.
A külföldiek mellett a hazai embercsempészek tevékenysége is egyre élénkebb Magyarországon. Rájuk az jellemző, hogy a szerb–magyar zöldhatáron gyalogosan átszökő illegális migránsokat a közeli erdőkben, elhagyott tanyákon néhány napig pihentetik. Ezalatt élelemmel is vízzel is el kell látniuk a migránsokat, ami kockázati tényezőt jelent, hiszen feltűnhet, ha a helyszínre szállítják az ellátmányt.
Az ezredes ismertetése szerint idén több volt a rendkívüli esemény. Az embercsempész gépkocsivezetők szinte kivétel nélkül ellenállnak, megpróbálnak kitörni, menekülni a rendőri intézkedés elől, és gyakran baleset szenvednek vagy okoznak.

Drónokat, kvadokat is bevetnek

Boross Zoltán kiemelte: a nemzetközi szervezett embercsempészek rövid idő alatt kis kockázattal óriási bevételekre tesznek szert. Míg korábban minden bevételt feléltek, napjainkban azok egy részét visszaforgatják, és folyamatosan fejlesztik a technikájukat. Így például drónokat és kvadokat használnak a zöldhatár és a szárazföld felderítésére, valamint folyamatosan figyelik a magyar határvédő erők mozgását, technikai felszerelését és módszereit.
Az ezredes kitért arra, hogy a nap 24 órájában együttműködnek az osztrák hatóságokkal, az illegális migránsokról szó szerint folyamatos az információáramlás, így mindkét ország hatóságai azonnal tudnak reagálni, ha kell.
A magyar–szerb határszakaszon idén 26 600 migráns bejutását akadályozták meg, ami naponta átlagosan 122 embert jelent. További 23 683 migránst tartóztattak fel a magyar–szerb határtól számított nyolc kilométeres határsávon belül, és mintegy kétszázat az országban – közölte Czuczor Gergely alezredes. Az illegális migránsok Magyarországra a nyugat-balkáni útvonalon érkeznek Görögországból indulva, Észak-Macedónián és Szerbián át. Az erős migrációs nyomás oka, hogy tavaly a görög hatóságok folyamatosan szállították át a görög szigetekről az oda érkező illegális bevándorlókat a szárazföldi területekre, ami növelte az országból kiáramlók számát. Az alezredes példaként említette, hogy a görög migrációs és menekültügyi minisztérium friss adatai szerint a görög szigeteken felállított táborokban már csak mintegy 6500-an vannak, míg egy éve még 29 696-an voltak. A befogadóközpontok száma 127-ről 37-re, a menedékkérők száma pedig egy év alatt 92 ezerről 48 ezerre csökkent az országban – tette hozzá. A nyugat-balkáni útvonal Észak-Macedónián és Szerbián át vezet, a nemzetközi migrációs szervezet adatai szerint idén 26 820 ember érkezett jogellenesen Szerbiába – mondta Czuczor Gergely. Szerbiából Magyarországra jellemzően a zöld határon, az ideiglenes határzáron létrák segítségével átmászva vagy alatta átbújva, esetenként alagutat ásva próbálnak gyalog bejutni. Fizikai határzár csak a szerb–magyar és – csökkentett műszaki tartalommal – a horvát–magyar határszakaszon van, a román–magyaron nincs. Romániából idén 687 Magyarországra tartó illegális migránst tartóztattak fel.
A már említett megbújásos módszer – amikor a migránsokat közúti, vasúti járművekben rejtik el – idén leginkább a magyar–román határszakaszon volt jellemző, ahol ebben az évben már 2044 illegális migránst sikerült lefülelniük a magyar és román hatóságoknak. (A magyar–szerb szakaszon ez a módszer visszaszorulóban van, ott 656 migránssal szemben intézkedtek a hatóságok.)
Akiknek mégis sikerült bejutniuk az országba, azokat jellemzően embercsempészek szállítják tovább Ausztria felé autóval; mélységi ellenőrzések során idén négyszáz embercsempésszel és 3492 illegális migránssal szemben intézkedtek.