Decemberre kerülhet célsávba az infláció

Októberben még az előző hónapok szintjén maradhatott az infláció. Az Egyesült Államokban szintén a héten kellene közölni az inflációs adatokat. A román jegybank kamatdöntő ülést tart, ám a közel tízszázalékos infláció miatt nem várható lazítás.

Most még 4,3 százalék körül lehet az infláció Fotó: Kurucz Árpád

A KSH a héten három adatot közöl. Ezek közül messze a legfontosabb a kedden megjelenő októberi inflációs adat – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, az elmúlt három hónapban a magyar infláció 4,3 százalékon stagnált – ez nem egy nagyon magas szint, de a jegybanki célsávon kívül van, illetve fontos hozzátenni azt is, hogy a viszonylag alacsony inflációban nagy szerepe van az árréscsökkentésnek is. Az árréscsökkentések és kormányzati megállapodások nélkül a magyar pénzromlás a mostaninál nagyjából másfél százalékponttal magasabb lenne – ez pedig már akadálya a monetáris politika lazításának. 

Októberben az infláció továbbra is az előző háromhavi szint körül alakulhatott,

majd decemberre várakozásom szerint visszamegy a célsávba, és a jövő év első részében akár a jegybanki célt is elérheti.

Az árréscsökkentés nélkül az infláció másfél százalékponttal magasabb lenne, de ebben a távközlési szektorral között megállapodás és a gyógyszertári megállapodás is beletartozik
Fotó: Vémi Zoltán

Csütörtökön a szeptemberi ipari termelési adatok második becslését ismerhetjük meg.

Pénteken az építőipar szeptemberi adatait közli a KSH. Augusztusban az ágazat egy váratlan visszaesést szenvedett el: havi alapon 11,4, míg éves összevetésben 15,2 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. A váratlan és nehezen magyarázható visszaesést követően kiderülhet, hogy ez egy egyszeri kimaradás volt-e, esetleg az így kimaradt termelést is bepótolta az ágazat – emelte ki Regős Gábor.

Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás október végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Szeptemberben az államháztartás hiánya magasan alakult: 203 milliárd forint volt a szeptemberi deficit, aminél magasabb csak egyszer fordult elő az elmúlt 25 évben. Ezzel az első kilenc hónapban az eredeti hiánycél nyolcvan, míg a megemelt hiánycél 69 százalékát sikerült elérni.

Az MNB e heti adatközlései közül a pénteken megjelenő szeptemberi fizetésimérleg-adatokat emelte ki a vezető közgazdász. Augusztusban a folyó fizetési mérleg 364,8 millió eurós többletet ért el a 241,3 millió eurós augusztusi szufficitet követően. A javulás az elsődleges jövedelmek kisebb hiányából fakad, miközben az áruk külkereskedelmének egyenlege mindkét hónapban negatív, a szolgáltatásoké pedig pozitív volt.

Az Eurostat a héten három adatot közöl: csütörtökön a szeptemberi ipari adatokat, pénteken pedig a harmadik negyedéves GDP második becslését és a termék-külkereskedelem szeptemberi adatait. Augusztusban az ipari termelés volumene az eurózónában 1,2, míg a teljes Európai Unióban egy százalékkal csökkent havi alapon, miközben éves összevetésben mindkét övezetben 1,1 százalékkal bővült. Az egy évvel korábbihoz képest az ágazat legnagyobb mértékben

• Írországban (28,6 százalék), 
• Luxemburgban (9,5 százalék)
•  és Svédországban (8,3 százalék) növekedett, miközben a legnagyobb visszaesést Bulgáriában (8,6 százalék), Szlovákiában (6,3 százalék) és Dániában (öt százalék) mérték – sorolta Regős Gábor.

Az első becslés alapján a harmadik negyedévben az eurózóna GDP-je 0,2 százalékkal nőtt negyedéves és 1,3 százalékkal éves alapon. Az Európai Unióban a két növekedés 0,3, illetve 1,5 százalékot tett ki. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága negyedéves alapon stagnált, míg éves összevetésben 0,3 százalékkal bővült.

Augusztusban az eurózóna külkereskedelmi többlete az egy évvel korábbi hárommilliárd euróról egymilliárd euróra csökkent, ami az export euróban számított értékének 4,7 és az import 3,8 százalékos csökkenéséből adódik. Eközben a teljes Európai Uniót tekintve a külkereskedelem deficites volt, a hiány az egy évvel ezelőtti 2,4 milliárd euróról 5,8 milliárd euróra nőtt.

Az Egyesült Államokban a héten inflációs adatokat kellene közölni, ám ez a kormányzati leállás miatt várhatóan elmarad.

Szerdán tartja soron következő kamatdöntő ülését a Román Nemzeti Bank. Ezen várhatóan továbbra sem változik a 6,5 százalékos alapkamat – a 9,9 százalékos inflációra való tekintettel a lazítás nem jöhet szóba.