Magyarország ezüstérmes lett, de ennél jobban már csak az arany miatt szomorkodhatnánk

Hazánk a második helyre lépett elő az unióban lefoglalt partidrog-előanyagok részesedésében – ismertette Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint a szakember hangsúlyozta, ezzel szoros összefüggésben lehet, hogy az MDMA-hoz (más néven: ecstasyhoz) kapcsolható problémák miatt segítséget kérők aránya magas, pedig nem is vagyunk nagyfogyasztók uniós összevetésben. A statisztika azonban megtévesztő lehet, mivel sokan azért jelentkeznek kezelésre, hogy elkerüljék a drogfogyasztás jogkövetkezményeit, ezért is szükségesek az idén bevezetett szigorítások.

Csalóka lehet a statisztika a jogi kiskapukeresés miatt

Téglásy Kristóf fontosnak nevezte, hogy ez nem feltétlenül a használat gyakoriságára, hanem inkább a hazai kezelési rendszer sajátosságaira és a jogi környezetre utalhat, mivel más országokban például ritkábban jelenik meg az MDMA elsődleges kezelési okként. Az EU-s átlag azt jelzi, hogy az MDMA-val összefüggő kezelési esetek a teljes új belépők kevesebb mint 0,5 százalékát teszik ki, ami Magyarországon is hasonló, bár a népességszámhoz viszonyítva mégis magasabb abszolút szám figyelhető meg. A szakemberek szerint ennek hátterében az is állhat, hogy 

a hazai rendszer érzékenyebb bizonyos – különösen fiatalokat érintő – pszichoaktív szerhasználati mintákra, vagy jogi okok miatt többen kényszerülnek arra, hogy kezelésre irányítsák őket.

A jelentés rámutatott: a legtöbb MDMA-val összefüggő sürgősségi eset Európában a 25 év alatti korosztályban jelentkezik, és jelentős részükben az alkohol is megjelenik. Bár a hazai kórházi adatokat nem tüntetik fel külön részletezve, feltételezhető, hogy Magyarországon is hasonló a helyzet: a fiatal, rekreációs használók körében fordulnak elő akut rosszullétek. Az európai adatok alapján az MDMA-val érkező sürgősségi esetek mediánja 4,7 százalék a kórházi drogtoxikológiai eseteken belül, és 2,8 százalék azoknak az eseteknek az aránya, amelyekben kizárólag MDMA volt jelen. Ez megerősíti, hogy 

a szer önmagában ritkán okoz súlyos állapotokat, de más szerekkel – főleg alkohollal – együtt jelentős kockázatot hordoz.

A jelentés arra is kitért, hogy Magyarországot nem vizsgálták a 2023-as európai szennyvízmonitoring mintavételi helyszínei között, bár más uniós országokkal ellentétben nálunk komolyan veszik a szennyvízalapú méréseket és részletes adatokkal tudunk szolgálni.

Csak a szigorítás segíthet

Összességében a jelentésből az olvasható ki, hogy Magyarország MDMA-fogyasztása az európai középmezőnyben van, de az ellátórendszerbe kerülő fiatalok száma arányaiban magas. Európában az MDMA továbbra is stabil helyet foglal el a rekreációs drogpiacon, nagy elérhetőséggel és magas hatóanyag-tartalommal. A fiatalok közötti népszerűsége miatt kiemelt szerepe van a megelőzésnek és a célzott felvilágosításnak. A magyar helyzet tehát kettős képet mutat: talán még nem vagyunk „bulidrog-nagyhatalom”, de a kihívás valós, és a kezelési adatok azt jelzik, hogy a rendszer fokozottan találkozik MDMA-t érintő esetekkel. 

A tendencia negatív irányba mozog, amit csak az idén bevezetett szigorításokkal és a zéró tolerancia nagyon határozott érvényesítésével lehet megfordítani

– szögezte le Téglásy Kristóf.

Borítókép: Budapest bulinegyede/illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)