Az amerikai mélyállam, a hírhedt deep state kifejezetten amerikai jelenség, egy olyan háttérhatalom, amelyet a második világháború hívott életre. Idővel a mélyállam szükségszerűen eltorzította a köztársasági alapértékeket, emiatt is van nehéz helyzetben Donald Trump, aki egy éve, november 5-én nyerte meg az elnökválasztást.
A második világháború során az Egyesült Államokban hatalmas hadiipari vállalatok jöttek létre, csakhogy a háború végével a gyorsan jött profit megszűnt, és ezt a Wall Street urai nehezen élték meg. Hasonló válságon ment keresztül a hírszerzés, az OSS (Stratégiai Szolgálatok Hivatala), amelyet Harry Truman elnök már 1945 szeptemberében feloszlatott, mert tudta, hogy egy globális hírszerző szolgálat arra az országra jelent fenyegetést, amely létrehozta. Az OSS vezetése eleve az amerikai elitből lett toborozva, a Wall Street-i ügyvédek, bankárok, vállalkozók fiaiból, és ezt az elitjelleget a későbbiekben is megtartották, amikor 1947-ben létrejött a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség).
A szélnek eresztett hírszerző tisztek és az amerikai politikus-vállalkozó réteg egy új játékot talált ki, az állítsuk meg a kommunista világ-összeesküvést címűt. Miközben a Szovjetunió elérte a stratégiai céljait, és az orosz expanzió leállt, a fiatal és ereje teljében lévő USA számára csak akkor jött el a vágyott felemelkedés. A hidegháború megindulásával Allen Dulles volt az, aki egy olyan hálót szőtt a CIA köré, amely kiterjedt a könyvkiadásra, a fősodratú újságokra, a filmiparra, és azokat a birodalmi törekvések szolgálatába állította.
Allen Dulles maga volt a mélyállam, az ő halála után ez a kapcsolati háló önjáróvá vált. A mélyállamot nehéz láthatóvá tenni, mert a politikum mögött álló bizottságok és agytrösztök hozzák a stratégiai döntéseket.
Amikor Dulles 1953-ban átvette az ügynökség irányítását, az már teljes fordulatszámon működött, és kiépült a háttérhatalom szervezeti egysége. Mivel testvére, John Foster Dulles külügyminiszter lett szintén 1953-ban, akkor az amerikai demokrácia átváltott birodalmi üzemmódra, amellyel kialakult egy örökös háborúra alapozott hadiipari komplexum.
Elég csak két példát megemlíteni az igen gyorsan kiépülő mélyállam működésére: 1953-ban Irán és 1954-ben Guatemala bedöntése.
Iránban 1953-ban a demokratikusan megválasztott Mohammad Moszaddeg miniszterelnököt államcsínnyel eltávolították a hatalomból, és Reza Pahlavit helyezték vissza a trónra. Amikor Moszaddeg 1952-ben államosította a brit tulajdonú Angol–Iráni Olajtársaságot, azzal aláírta a végrendeletét. Irán az olajbevétel révén ledobhatta volna a brit gyámságot és elérhette volna gazdasági és politikai függetlenségét. A világ akkori legnagyobb olajkészletéről volt szó! Aztán a CIA és a brit MI6 közös akciójával megbuktatták az amúgy rendkívül népszerű Moszaddeget, vagyis az országot teljesen letérítették a polgári fejlődés útjáról.
A latin-amerikai országokban a United Fruit nevű amerikai nagyvállalat polipként uralta a gazdasági életet és ezáltal a politikai rendszert.
