A két magyar homoszexuális férfi nem sajnálta a pénzt a kisbabára. Béranyát felbérelni ugyanis az Egyesült Államokban, közelebbről Kalifornia államban a legdrágább az egész világon. A felmerülő költségek itt alaphangon 200 ezer dollárra rúgnak, de gyakran elérik ennek a dupláját is, azaz átszámítva a közel 150 millió forintot. És a legtöbb pénzt nem az inkubátornak használt édesanya kapja, hanem az ügymenetet lebonyolító cégek és ügynökségek, sokak szerint tehát az emberkereskedők.
Akik gyereket akarnak vásárolni, először egy katalógusból kiválasztják a női petesejtdonort, vagyis a béranyát. Hasonlít a dolog a régi rabszolgavásárokhoz, hiszen egy emberi test eladásáról van szó.
A katalógusban részletesen le van írva a megvehető nő fizikai megjelenése, iskolai végzettsége, szellemi képességei és a személyiségének főbb jellemzői. Így a vásárlók azt remélhetik, hogy a gyerek ezek közül a tulajdonságok közül örökölhet majd.
Ha mondjuk, kék szemű, fehér bőrű babát szeretnének, akkor kék szemű, fehér bőrű béranyát választanak.
A petesejt gondos kiválasztása után következik a megtermékenyítés, amit a homoszexuális pár egyik – vagy mindkét – tagjának hímivarsejtjével mesterségesen hajtanak végre. Ezután történik a beültetés a béranya méhébe, azaz a mesterséges megtermékenyítés, majd jobb esetben kilenc hónap és több mint százmillió forint elköltése után megszületik a kívánt gyermek, rosszabb esetben viszont valami nem várt körülmény lép fel, és az egész folyamatot elölről kell kezdeni.
Erre a helyzetre felkészülve a béranyaügynökségek minden esetben azt javasolják a megrendelőknek, hogy legyen félretett pénzük. Ha viszont ez nem áll módjukban, bankokhoz irányítják őket, ahol különböző, előre elkészített
hitelcsomagokat kínálnak nekik a szükséges pénz előteremtéséhez, például a lakásuk, ingatlanuk elzálogosításával.
Nekik a kisbabáért fizetett pénz nem számíthatott
A két magyar férfinak valószínűleg nem voltak ilyesfajta anyagi problémái, hiszen egyikük egy jól menő orvos, párja, Hlatky-Schlichter Hubert pedig jól ismert milliomos vendéglátós Budapesten.
„Szivárványcsaládként” mosolyognak az Elle magazin címlapján a mindössze féléves kisbabával, a megvásárolt Hannabellel. „Szerelemből született” – hirdeti a többoldalas cikk, amelyben csak arról nem esik szó, hogy hol és miként is jutottak hozzá a gyerekhez, aki a legkevésbé sem „szerelemből”, hanem egy megvásárolt béranyától született – írja a Bors.
Hlatky-Schlichter Hubert – akinek nevét akkor ismerték meg sokan, amikor öngyilkos lett a barátja, Gyurcsány Ferenc szóvivője, Daróczi Dávid – már korábban sem titkolta, hogy gyereket, sőt gyerekeket akar. Ez persze csak egy megvásárolt, katalógusból kiválasztott béranya segítségével volt lehetséges. De nem az Európai Unióban, ahol szigorú jogszabályok tiltják az ilyesfajta emberkereskedelmet.
Ukrajnában ugyanakkor dübörög a béranyabiznisz, nyilvánvalóan az ukrán nők kétségbeejtően nehéz helyzete miatt. Ott valóságos „babagyárak” működnek, ahol pénzért teherbe esve, gyereket szülve sok ezer anya teszi árucikké a testét. Az egész világon itt a „legolcsóbb” a gyerek.
Az Európai Parlament az elmúlt években több állásfoglalást is elfogadott a témával kapcsolatban, amelyekben kijelentik:
a béranyaság aláássa a nők emberi méltóságát, mivel árucikként használja fel a testüket és a reproduktív funkcióikat.
A Magyar Nemzet korábban írt róla, hogy bűncselekménynek minősül a béranyaság több uniós országban is.
Az örökbefogadás szabályai az elmúlt időszakban többször változtak annak érdekében, hogy előnyben részesítsék a házaspárokat a procedúra során, a béranyaság/dajkaanyaság pedig Magyarországon bűncselekménynek minősül.
Vannak országok, ahol a béranyaság legálisnak számít, hiába merülnek fel ennek kapcsán etikai kérdések is, csupán pénzt tilos kérni érte; de valahol ez sem tiltott. Az úgynevezett altruista dajkaanyaság Portugáliában, Hollandiában legálisnak számít. A petesejt-adományozás viszont itthon engedélyezett hozzátartozók között, bizonyos feltételek mellett.
Olaszországban a béranyaság 2006-tól számít bűncselekménynek, de ez kizárólag az ország területén történő embrióbeültetésre vonatkozik. Idén márciusban a milánói prefektus – a legfelsőbb bíróság egy korábbi ítéletére hivatkozva – megszüntette a város polgármesterének addigi gyakorlatát, aki anyakönyvezte az azonos nemű párok külföldön, béranyasággal született gyermekeit.
