Százmilliókkal támogatják külföldről az Amnesty magyarországi szervezetét

Baloldali amerikai pénzügyi csoportok évek óta pénzelik a hazai NGO-kat – állapította meg a Tűzfalcsoport. Mint írták, ez leginkább az olyan nagy szervezeteknél érhető tetten, mint amilyen az Amnesty International Magyarország. A tényfeltáró blog az egyik legellentmondásosabb magyarországi NGO pénzügyi hátterének elemzésével mutatta be, hogy miképp néz ki a hazai civil szervezetek külföldi finanszírozása.

Budapest, 2015. június 20. Jeney Orsolya, az Amnesty International magyarországi igazgatója felszólal az Amnesty International menekültek világnapján tartott rendezvényén a budapesti Kossuth téren 2015. június 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Tűzfalcsoport mások mellett globális baloldalhoz köthető pénzügyi körök által támogatott több száz szervezet közül alaposabban megvizsgálta az Amnesty International Magyarország pénzügyi hátterét, hogy kiderüljön, miképp működtetik azt a nemzetközi hálózatot, amely sok esetben a magyar kormány ellenében dolgozik. A kutatásban a magyarországi Amnesty International elmúlt öt pénzügyi évét vizsgálták meg, elsősorban azzal a fókusszal, hogy milyen külföldi támogatásokban részesültek.

Baloldali amerikai pénzügyi csoportok évek óta pénzelik a hazai NGO-kat, és ez leginkább az olyan nagy szervezeteknél érhető tetten, mint amilyen az Amnesty International Magyarország

– szögezte le a cikk.

Baloldali narratívákkal foglalkoznak

Mint írták, az Amnesty International alapvetően egy londoni alapítású nemzetközi civil szervezet, mely már a megalapítása pillanatában ködös célokkal és gyanús forrásokkal kezdte meg működését. Állítólag összesen több mint hárommillió tagot számlál. A nemzetközi emberjogi szervezetek területén az Amnesty rendelkezik a legrégebbi múlttal és a legnagyobb elismertséggel is. A liberális médiumok és szervezetek etalonként tekintenek rá, szinte minden megnyilatkozásuk a nemzetközi vagy a nemzeti média hasábjain landol. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy baloldali értékeket közvetítenek és támogatnak.

Emlékeztettek, hogy kezdetben a munkások jogsérelmeivel, egyes politikai foglyok jogtalan fogvatartásával foglalkoztak, de a 2010-es évekre már a menekültek, a globalizáció és az Amerika számára nem baráti országok belügyei kerültek az Amnesty fókuszába.

A szervezet egyfajta baloldali puha erővé vált. Eredeti céljait megtartotta, de most már egyre inkább olyan a baloldali-liberális politikai narratívákkal foglalkozik, mint például az identitáspolitika, a migráció, az abortusz, a jogállamisági zsarolás vagy éppen a feketék jogai

– állapította meg a portál írása.

Ismertették, hogy 2022-ben az identitáspolitika, a nemek közti bérszakadék, az ukrajnai menekültek és a diákoknak szóló, „elfogadást segítő” tananyagok voltak a szervezet fókuszában. A saját propagandaanyaguk szerint is „az év legfelemelőbb pillanata volt, amikor szabadlábra helyezték az Egyiptomban jogtalanul fogva tartott CEU-s diákot, Ahmed Samirt”, akiért hosszú ideig kampányoltak.

Tehát jól látható már ebből is, hogy a szervezet rég nem azokért a célokért küzd, amire eredetileg létrehozták, hanem sokkal inkább Egyiptomban tüntető CEU-s diákokért.

Például az oktatás terén elért legnagyobb sikereikként az alábbiakat említik: ifjúsági aktivistáik olyan akciók főszervezői voltak, mint a hídfoglalás, az ülősztrájkok, tüntetések, élőláncok, Miskolctól Budapesten át Pécsig számtalan közösséget segítettek a gyülekezési és véleménynyilvánítási joga gyakorlásában, és több jelentős akciót biztosítottak, köztük a nyolcvanezer fős októberi tüntetést.

A Tűzfalcsoport kiemelte, hogy nemzetközi mozgalomtól kapott támogatás címszó alatt összesen 158 762 436 forint érkezett a szervezethez, míg magyar adófizetőktől ennek csak a töredéke, összesen 5,5 millió forint. Tehát az Amnesty saját bevallása szerint is tüntetéseket szervez a kormány ellen, miközben nagyösszegű támogatást fogad el külföldről.

 

Támogatások különböző nemzetközi szervezetektől

Azonban a 2021-es év sem volt pénzügyileg szűkös az Amnesty számára, mivel ugyancsak identitáspolitikai témákkal és tüntetések szervezésével foglalkoztak. A szervezet azt írta: „2021 egy kiemelkedően sikeres év volt az Amnesty Magyarország számára, amelyben fontos eredményeket értünk el. Az egyre hangosabb kirekesztő homofób és transzfóbkampánnyal szemben megszerveztük Magyarország történetének legnagyobb LMBTQI-jogegyenlőségi tüntetését a Parlament előtt. 1321 diák mellett 144 pedagógusnak tartottunk foglalkozást 2021-ben.”

A pénzügyi háttér hasonlóan alakult az egy évvel későbbihez, egy kivétellel. Itt már feltűntek külföldi nagykövetségi adományok is. Külföldi szervezetektől összesen 106 millió forintot kaptak, nagykövetségektől pedig 23 milliót, ám adója egy százalékát felajánló magyaroktól csupán 2,7 millió forintot. A rendszeres adományozok száma még az ezer főt sem éri el. Tehát míg nemzetközi szervezetektől százmilliós nagyságrendű támogatást kapnak, addig nincs ezer olyan ember, aki rendszeresen adományozna az Amnestynek.

A cikk jelezte, hogy 2020-ban, a koronavírus évében szinte pontosan ugyanannyi külföldi támogatást kapott az Amnesty, mint a 2021-es és 2022-es évben. A nemzetközi mozgalmakon keresztül érkező bevétel 2020-ban összesen 112,8 millió forint volt, ideértve a korábbi évekről elhatárolt támogatásokat is.

2020-ban 15,2 millió forint támogatást kaptak nagykövetségektől és magánalapítványoktól. Többek között a holland nagykövetség és a flamand képviselet támogatta a szervezetet. Magánalapítványoktól (Nadace OSF és OSIFE) társadalmi bázisépítésre és kommunikációs munkákra kaptak támogatást. A Nadace OSF Soros György prágai szervezete.

Adójuk egy százalékát felajánló magyar adófizetőktől azonban 2020-ban is csupán 2 157 702 forintot tudtak bezsebelni. Ebben az évben ilyen formában csupán 307 ember támogatta a szervezetet.

2019-ben aktivisták toborzásával, az oktatás ügyével és a jogállamisággal foglalkozott az Amnesty. Ebben a pénzügyi évben nemzetközi mozgalmon keresztül hetvenmillió forintot, a holland nagykövetségtől pedig 2,5 millió forintot kaptak. Az egyszázalékos bevételük 2,1 millió forint volt, és 305 ember támogatta ebben a formában a szervezetet. Ebben a pénzügyi évben 281 ember támogatta adója egy százalékával az Amnestyt, ellenben külföldről 56 millió forintot kaptak. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a 2018-as évi kiadások listáján szerepel egy „belső demokrácia” nevű tétel, amelyre összesen 2,4 millió forintot költöttek.

 

Külföldi adományok nélkül nehezen boldogulna az Amnesty

A Tűzfalcsoport rögzítette, hogy az adatokból több tendencia is kiolvasható. Egyrészt folyamatosan nőtt a nemzetközi mozgalmon keresztül érkező támogatások összege: míg 2015-ben 33 millió forintot, addig 2022-ben már 150 millió forintot kaptak. Másrészt a külföldi nagykövetségek támogatása rendszeresen visszatérő tétel, miközben a magyar adófizetők – bár enyhén növekvő mértékben, de – nem számottevően támogatják az Amnesty munkáját.

Nem túlzás az a vélemény tehát, hogy a szervezet külföldi adományok nélkül nem vagy csak nehezen tudna megélni Magyarországon. Már csak az a kérdés, hogy kinek éri meg évente százmilliókat pumpálni ebbe a szervezetbe

– húzta alá a tényfeltáró portál.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Tamás)