Az amerikai baloldal és Brüsszel is pótolhatja az álcivil szervezetek kieső százmillióit
Vajon mennyire lehet hiteles egy olyan korrupcióellenes központ, amely költségvetésének egy részét egy olyan szervezettől kapja, amelyik korrupciógyanúba keveredett a baloldal külföldi finanszírozási ügyében? Erre a kérdésre keresi a választ legújabb cikkében a Tűzfalcsoport.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Tűzfalcsoport munkatársai utánajártak a K-Monitornak, valamint a titokzatos amerikai finanszírozóinak, és arra jutottak, hogy a baloldali amerikai kormányzathoz köthető szervezetek mellett Soros is támogatja őket.
A K-Monitort 2007-ben hozták létre, és már az első perctől kezdve jelen volt Soros György pénze a projektben. Önmeghatározásuk szerint ők egy civil szervezet, azért küzdenek, hogy feltárják a korrupciót. Mint írják: „Civil szervezetünk olyan politikai, gazdasági és társadalmi környezetet megteremtéséért dolgozik, ahol az állampolgárok elutasítják, a hatóságok pedig hatékonyan feltárják és szankcionálják a korrupciót.”
Ennek ellenére az elmúlt időszakban kevésbé foglalkoztak a hazai baloldalt érintő, külföldi korrupciós botrányt feltáró esetekkel. Sőt, a pénzt azoktól kapják, akiknek a neve elég gyakran előkerült a baloldali kampányfinanszírozási botrányban is. Ilyen például a NED (National Endowment for Democracy).
A NED-ről érdemes megjegyezni, hogy maga a szervezet alapítója is a CIA-val hasonlította össze a tevékenységüket.
Allen Weinstein – aki részt vett a NED 1983-as létrehozásában – 1991-ben azt mondta, amit csinálnak, annak a nagy részét 25 évvel korábban a CIA rejtetten csinálta. A szervezet – amely fő céljának a demokratikus folyamatok támogatását tekinti a világ országaiban – a hírek szerint részt vett a belarusz ellenzéki elnökjelölt 2006-os kampányában, a 2011-es „arab tavasz” során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összeget adott a Kínában élő ujguroknak, illetve 2019-ben hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott. A NED éves előirányzatot kap az USA költségvetéséből – 2019-ben például 135 millió dollárból gazdálkodott –, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll.
Az alábbi YouTube-videó is összefoglalja, hogy valójában mit is csinál valójában a NED:
• tüntetések támogatása,
• a nemzetközi közvélemény befolyásolása,
• civil szervezetek létrehozása, finanszírozása és rajtuk keresztül a politikum nyomás alá helyezése,
• diáktüntetések, utcai megmozdulások finanszírozása.
Ez az a szervezet, amely a Korányi-féle Action forDemocracyt vizsgáló jelentésben is előkerült.
Amerikai elemzők szerint a NED programjai 2020-tól kezdve kevésbé agresszív célokat követnek. Éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből, az USA külügyminisztériumának az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) fejezetében szerepel, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll.
Nemrég hozta nyilvánosságra a K-Monitor, hogy ez a szervezet áll az ő pénzügyi finanszírozásuk mögött is.
A 2022-es költségvetésüket vizsgálva kiderül, az egyesület 2022-ben 129 millió forintból gazdálkodott. Főbb támogatóik a Sigrid Rausing Trust, a CEELI Intézet, az OSIFE és a NED voltak.
Pontosabban 24 millió forintot kaptak a NED-től. Megközelítőleg 20 millió forintot a prágai székhelyű CEELI intézettől. Ennek a prágai székhelyű intézetnek a 2022-es beszámolójából viszont további érdekességek derülnek ki. Ők az amerikai külügytől, a NED-től és Soros Alapítványától is bőkezű támogatásokat kapnak. Tehát az amerikai baloldal háttérszervezetei úgynevezett közvetítő szervezeteken keresztül is támogatják a K-Monitort.
A Tűzfalcsoport információi szerint a K-Monitor az OSIFE nevű szervezettől is kapott 18 millió forintot. Ez a szervezet nem más, mint a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány európai leányalapítványa. Tehát a fenti formula érvényesül itt is, Soros támogatja közvetlenül a K-Monitort, de más szervezetein keresztül is.
A The Sigrid Rausing Trusttól is kaptak támogatást 25 millió forint értékben. Nem meglepő módon ennek a szervezetnek is az egyik partnere a Soros Alapítvány. A szervezet vezetője az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándor, aki nemrég interjút adott a 444-nek, amelyben azt mondta, hogy a tavalyi éves bevételüknek 15-16 százaléka jött az OSF-től.
A fenti kimutatás alapján bevételeik 80 százaléka Amerikából, vagy Sorostól, vagy Soros közeli intézményektől érkeznek – írja a Tűzfalcsoport.
Érdekesség, hogy Léderer 2017-ben még nem feltétlenül csak korrupciós témában publikált, hanem a NED által is támogatott tanulmánykötetben az orosz energiáról értekezett.
Meglepő módon mindezek után az amerikai lobbinak sikerült elérnie, hogy az olcsó orosz olaj helyett drága amerikai LNG-t vásároljon Európa.
Jól felismerhető az a Soroshoz köthető séma, amelyet már évek óta alkalmaznak Európában és főleg Magyarországon. Látszólag civilnek tűnő szervezeteket támogatnak – akár több más szervezeten keresztül –, melyek igyekeznek olyan háttéralkuk mentén cselekedni, amelyek nem esnek egybe a magyar emberek és az őket képviselő magyar kormány érdekeivel.
A K-Monitor első ránézésre egy korrupcióval foglalkozó civil szervezet. Ám ha megkaparjuk a felszínt, akkor egyből látszik, hogy ezer szálon kötődnek Soroshoz, az amerikai baloldalhoz és elég súlyos, nagypályás játékosoknak mondható amerikai kormányzati finanszírozású szervezetekhez is. Az amerikai kormányzat pedig nem az önzetlenségéről híres.
Jó évet zárt tavaly a Helsinki Bizottság is
A Magyar Helsinki Bizottság bevételei a múlt évben megközelítették az egymilliárd forintot: összesen 825 463 340 forintot kaptak 2022-ben.
A 2022. évi mérlegükből kiderül, hogy működési költségeik fedezésére a Nyílt Társadalom Intézettől 2022-re 86,227 millió forintot kaptak, míg a Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól 2021 és 2022 közöttre ugyanezen célból 116,586 millió forint folyt be. A mellékletből az is kiderül, hogy csak arra kaptak 14 millió forintot Soroshoz köthető szervezetektől, hogy Magyarországon vizsgálják a jogállamisági feltételek betartását.
„A projekt célja az európai uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló EU-s rendeletnek való megfelelés vizsgálata, valamint a jogállamisággal és a korrupció elleni keretrendszerrel kapcsolatos jogszabályok és gyakorlat monitorozása, és mindezekről a nyilvánosság tájékoztatása, ezen keresztül pedig a jogállamiság védelme Magyarországon” – írták projektjükről.
Kiderül az is, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától 110 950 320 forintot kaptak arra, hogy a „menedékkérőknek” – magyarul a déli határainkat ostromló migránsoknak – jogi segítséget nyújtsanak.
Érdemes megvizsgálni, hogy ezen egyesületek, alapítványok finanszírozásából mekkora részt vállal Brüsszel. A kérdés nem érdektelen, hiszen Sorosékkal szemben az Európai Bizottság és a többi uniós intézmény közpénzeket kezel.
A Helsinki három beszámolóját (2014, 2018, 2022) vizsgálták meg a Tűzfalcsoport munkatársai. Az elemzésük meglepő eredményre vezetett, mint írják a „Soros-szervezet” helyett pontosabb lenne a „Soros-brüsszelita” kifejezést használni rá, akkora részt tesz ki az uniós (projekt)támogatás a költségvetésükben. Mellékesen az is kiderült, hogy az OSF kivonulása egyáltalán nem veszélyezteti a további működésüket és nem csökkenti a veszélyességüket.
A Tűzfalcsoport oldalán részletesen olvasható általuk vizsgált adatokból jól látszik, hogy a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata bár „alanyi jogon” a magyarországi Helsinki Bizottság egyik, és nem ritkán a legnagyobb támogatója volt az elmúlt tíz évben, de a kivonulása Európából nem fogja lehetetlen helyzetbe hozni a szervezetet. Egyrészt azért nem, mert a vizsgált három év tanulsága szerint Brüsszel bármikor képes lehet belépni a helyére. Másfelől az OSF olyan szövetségesei, stratégiai partnerei – de mondhatnánk azt is: elvtársai –, mint az Oak Foundation vagy a Sigrid Rausing Trust, amelyek a finanszírozás volumenét tekintve szorosan ott álltak a Soros-hálózat mögött, változatlanul folytatják a szélsőliberális projektek finanszírozását. Kapacitásaikat tekintve ezek is képesek pótolni az OSF irányváltása miatt kieső forrásokat.
Harmadik „lábként” pedig a Helsinki Bizottság és a többi hasonló NGO a jövőben is számíthat az amerikai, brit, Benelux és skandináv államok nagykövetségeire.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.