Az Országgyűlés – 133 igen, 38 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett – ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek.
A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább ötven százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. A júliusban megszavazott törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, amelyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.
Novák Katalin köztársasági elnök azért fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben a sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet.
Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe.
Az Országgyűlés most egy olyan módosító javaslattal együtt fogadta el a jogszabályt, amely szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen:
a rendeletet nem a beruházásért felelős miniszter adhatja ki, hanem a kormány.
A projektszervezet tagjai számára állapíthatnak meg mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt, amelyeket a jogszabály tizenhat pontban részletez. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás kedvezőbb pénzügyi feltételekkel valósítható meg. A jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
