Kocsis Máté ismertette a parlamentnek benyújtott szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot, melynek hátterében az áll, hogy 2022-ben a magyar politikai baloldal külföldi pénzből kampányolt. Erre 1990 óta nem volt példa, sőt íratlan szabály volt, hogy külföldről nem lehet kampányt finanszírozni, és a pártok számára eddig is törvényi tilalom állt fenn. Ezt a megállapodást és tilalmat a jelenlegi szabályokat kijátszva a baloldal felrúgta, és külföldről fogadott el pénzt – emlékeztetett.
A frakcióvezető szuverenitási kérdésnek nevezte, hogy ne külföldi államok, tőkéscsoportok, vállalati érdekközösségek vagy a pénzügyi világ finanszírozza a politikát. Ha ezek a csoportok tesznek szert befolyásra a magyar közéletben, és úgy jut valaki közhatalomhoz, hogy mindeközben valakinek a markában van, az az ország szuverenitását veszélyezteti – jelentette ki. Kocsis Máté arról is beszélt, hogy gyanúja szerint a baloldal nem fogja támogatni ezt a javaslatot.
Fontosnak nevezte, hogy ezentúl
minden választáson induló jelölő szervezetre és jelöltre ugyanazok a szigorú elszámolási és finanszírozási szabályok vonatkoznak.
A javaslat elemeiről szólva elmondta: az alaptörvény módosítása alapozza meg, hogy létrejöhessen a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A büntető törvénykönyv módosítása pedig azt tartalmazza, hogy aki tiltott külföldi finanszírozást használ fel a választási kampányban, akár három évig terjedő börtönbüntetést is kaphat. A harmadik szabály az, hogy minden jelölő szervezetre ugyanazok a szabályok érvényesek, a negyedik része a törvényjavaslatnak pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása.
Ez a hivatal minden olyan külföldi beavatkozási kísérletet figyel, amely veszélyezteti az ország szuverenitását – mutatott rá Kocsis Máté. Hozzátette: a hivatal nem rendelkezik majd hatósági jogkörökkel, ugyanakkor számos adatot és információt megismerhet, bekérhet és eljárást kezdeményezhet. Fő feladata az lesz, hogy monitorozzon, észleljen és nyilvánosság elé tárjon minden olyan külföldi beavatkozási kísérletet, amely az alaptörvény rendelkezése szerint Magyarország szuverenitását sértheti.
Kocsis Máté szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése várhatóan komoly támadás alatt fog állni, nemcsak a magyar baloldaltól, hanem a „mikroadományozóktól” is, akik arra törekedtek, hogy pénzzel befolyást szerezzenek a magyar közéletben. Régóta ismert ténynek nevezte a magyar belpolitikában, hogy külföldről spekulánsok, milliárdosok, sőt más állam bizonyos szervei beavatkoznak a magyar közéletbe, szerinte elég csak arra gondolni, hogy jó ideig a magyar média több mint ötven százalékát külföldről finanszírozták, vagy az NGO-k mennyi úgynevezett civil pénzt kapnak külföldről.
Nem az a kérdés, hogy médiát finanszíroz-e valaki külföldről. Az a nem mindegy, hogy ha valaki közhatalom gyakorlására tör, és őt vagy a szervezetét külföldről finanszírozzák
– mutatott rá a különbségre a frakcióvezető, aki szerint a törvények talán kellő visszatartó erőt jelentenek majd. Megjegyezte ugyanakkor,
ismerve a magyar baloldalt és a nemzetközi baloldal finanszírozási rendszerét, minden szabályt megpróbálnak kijátszani a jövőben is.
Kocsis Máté várakozásai szerint a kettős mérce alkalmazásával Magyarországgal szemben megint hangos lesz a brüsszeli liberális elit, „mindenféle eljárásokat fognak kilátásba helyezni”, de tudni kell, hogy a magyar szabályozás nem lesz kirívó más országokéhoz képest. Számos uniós tagországban léteznek szabályok a szuverenitás védelme érdekében – jegyezte meg.
– Egy országnak ha tetszik, ha nem, mégiscsak joga az, hogy senki, sehonnan, az Egyesült Államokból vagy Brüsszelből, vagy a Föld bármely részéről ne avatkozzon be a belügyeibe – jelentette ki Kocsis Máté. Hozzátette: végképp ne vásároljon meg senki magyar baloldali politikusokat, ne pénzeljen olyan szervezeteket, amelyek az országra nézve döntéseket hozhatnak, mert ez sérti Magyarország szuverenitását.
A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a vitában szívesen részt vesznek, magabiztosan állnak az álláspontjuk mellett, és minden eszközt bevetnek, hogy érvényt is tudjanak szerezni mindannak, amit a szuverenitásvédelmi törvény tartalmaz.
