– Olyan, hogy vétó, nincs, az unió alapszerződése ezt a fogalmat nem ismeri – jelentette ki ma reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A kormányfő a Kossuth rádióban elismerte, hogy korán van még filozófiai kérdések áttekintéséhez, de mégis beszélni kell erről. A miniszterelnök szerint csak olyan eset van, hogy egyes döntésekhez minden tagállam egyetértése szükséges. Ezek között lesz olyan, amelyeket Magyarország nem támogat, az egyik ilyen pedig Ukrajna uniós felvétele.
– Ukrajna tagjelöltként való felvétele nem egyezik Magyarország nemzeti érdekével, ezért ezt a kérdést nem tűzzük napirendre – erősítette meg a kormány álláspontját Orbán Viktor. A kormányfő szerint úgy lehet megóvni az unió egységét, ha a megosztó kérdéseket nem is tűzik napirendre.
Sok a vitás kérdés Ukrajnával kapcsolatban
A miniszterelnök elmondta, Ukrajna csatlakozása nincs előkészítve. A bizottságnak meg kell értenie, hogy ez az ő hibája, akkor hozakodjon elő ezzel a kérdéssel, ha megtárgyalta a tagállamokkal a kérdést.
Mi nem ellene vagyunk a döntéseknek, csak nem értünk egyet a többi tagállammal
– mondta Orbán Viktor a Charles Michelnek írt levelével kapcsolatban. – Ennek a nemzeti függetlenség szempontjából van jelentősége – tette hozzá. – Ha egyetértünk, van uniós álláspont, ha nem, akkor nincs. Nem szabad engedni, hogy belekényszerítsenek minket abba, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mert nem értünk valamiben egyet – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy nem tudjuk megmondani, mekkora a területe Ukrajnának, az ukrán mezőgazdaság beemeléséről sincsenek tanulmányok, és azt sem tudjuk, mekkora népességről van szó.
– Az ukrán mezőgazdaság tönkretenné a magyar mezőgazdaságot a magyar gazdák szerint – jelezte a miniszterelnök, aki egyeztetett a gazdák képviselőivel is a kérdésben.
– Arról sincs információ, mekkora pénzt kapna Ukrajna, honnan és kitől – hangsúlyozta a kormányfő. Amíg ezekre a kérdésekre nincs válasz, addig nem érdemes a csatlakozási tárgyalásokat megkezdeni. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy ezt a hibát egyszer, Törökország esetében már elkövette az unió, ők is tagjelöltek, de senki nem tudja, hogyan lehetne őket közelebb hozni az unióhoz.
A másik vitás kérdés Ukrajnával kapcsolatban a finanszírozás. – Amennyiben európai fejlesztésre fordítottuk volna azt a pénzt, amit odaadtunk Ukrajnának, az európai gazdaságok jobban jártak volna – mondta el a miniszterelnök.
Orbán Viktor álláspontja változatlan: a háború helyett tűzszünetre van szükség, ne a háborúra költsük a pénzt, hanem tűzszünetre. – A másik vita, hogy ha mégis adunk pénzt, akkor azt honnan adjuk. Azt támogatom, hogy hozzunk létre egy olyan alapot az unión belül, amibe külön be tudjuk tenni – részletezte Orbán Viktor, jelezve, hogy eddig a költségvetésen belülről adtuk a pénzt, ami szétfeszítette a büdzsét.
– Azért kellene módosítani az uniós költségvetést, mert elfogyott a pénzt. A magyar álláspont, hogy ha Ukrajnának akarunk pénzt adni, azt lehessen külön tagországonként megtenni, és nem bebújva az unió háta mögé – rögzítette a miniszterelnök. – Ezért jó dolog a konzultáció, mert az emberek meg tudják mondani külön, hogy ez jó vagy nem.
Szuverenitásvédelem: mindenkire szükség van!
A szuverenitásról szólva a miniszterelnök elmondta, nehéz csatában vagyunk, mindenkinek a támogatására szükség van, hogy kitöltse a konzultációs ívet, szánjon ennyit a hazájára.
– Történelmünknek két tanulsága van. Első, hogy körülöttünk mindig nagyobb birodalmak voltak. Mi azt a taktikát választottuk, hogy persze mind belénk akar harapni, mi viszont arra játszunk, hogy mindegyik birodalom temetésén ott legyünk, és eddig ott is voltunk – emlékeztetett Orbán Viktor.
– A másik, hogy 1100 év alatt bebizonyítottuk, hogyan kell ezt a területet berendezni magyar észjárás és kultúránk szerint. A magyaroknak van arra a képessége, hogy államot hozzanak lére, és abban éljenek. Mindig vannak, akik pénzért a haza egy részét el akarják adni. Nem kell messzire menni a történelmünkben, hogy szuverenitássérelmi esetet lássunk – magyarázta a miniszterelnök.
Jelezte: az ország érdeke, hogy egyértelmű és világos szabályok legyenek, most a parlamentnek kell hozni néhány döntést, ami arra hivatott, hogy védelmet biztosítson a szuverenitásnak.
Az idei év volt a legveszélyesebb
A gazdaság bonyolult szövetrendszer a miniszterelnök szerint, 2023-ban a magyar emberek azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb.
A most következő évben azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen.
A minimálbér emelése mindig jó hír Orbán Viktor szerint, aki ezzel együtt jelezte, hogy a garantált bér mértékét nem a kormány határozza meg Magyarországon, amire a munkavállalók és amunkáltatók jutnak, azt fogadja el a kormány.
– Mától magasabb bér lép életbe, kibővítettük a csokot, megemeltük a babaváró hitelt, a negyven év alattiaknál a saját lakással rendelkezők száma elérte a hetvenöt százalékot. Januárban meglesz a hatszázalékos nyugdíjemelés – sorolta a miniszterelnök.
Mindenkivel kereskednünk kell, ha jobban akarunk élni
– Az elmúlt húsz-harminc évben a nyugati világ része lett Magyarország, miután kivált a szovjet blokkból – mondta Orbán Viktor. A magyar diplomácia erőfeszítésének nagy része ezt a célt szolgálta. De ezen túl vagyunk, a helyünk világos.
– Most már alapvetően gazdasági szempontú megközelítést kell alkalmazni, és a világ minden országával kereskedni kell, mert kicsi a piacunk – ismertette a kormányfő. Tízmilliós ország, ha ennél jobban akar élni, akkor a termékeit az egész világban el kell adni, és ehhez kapcsolatban kell lenni.
Minden bezárkózás, blokkosodás ellentétes az érdekeikkel. – Magyarország egy tízmilliós ország. Ha a piacunk százmilliós lenne, akkor talán megengedhetnénk magunknak egy bezárkózást, mert elegen lennénk ahhoz, és a gazdaságunk mérete azért elég nagy lenne, hogy csak saját magunk is megfelelő mennyiségű jólétet tudjunk előállítani – közölte Orbán Viktor.
– Tízmilliós ország, ha olyan színvonalon akar élni, mint ahogy most élünk, vagy ha még ennél is jobban szeretnénk élni, ahhoz a termékeinket az egész világban el kell tudni adni – értékelte a helyzetünket Orbán Viktor. Szerinte a mi gazdaságunk nem a magyar gazdaság, a mi gazdaságunk az egész világ.
– Jelenleg a világ legjobban fejlődő része keleten van, és ennek mentén kell a döntéseket meghozni – tette hozzá a kormányfő. – Próbálom kitágítani a gazdasági teret a magyar szereplők előtt – zárta a nyilatkozatát Orbán Viktor.
Borítókép: Orbán Viktor interjút ad a Kossuth rádiónak ma reggel. Fotó: Fisher Zoltán/Miniszterelnöki Kabinetiroda
