Egyre gyorsabban terjednek a műfenyők egyes természetvédők helytelen, és tudományos szempontból alaptalan nyomása miatt – mutatott rá honlapján a Klímapolitikai Intézet. Hozzátették: sokan azért is preferálják az élővel szemben, mert sokáig eláll, nincsenek hibái és nem hullajtja a levelét.
Mint írták, a karácsonyfa jelentős népszerűségre a 19. század végén és a 20. század elején tett szert. Az élővel párhuzamosan kezdett el terjedni a műfenyő is. Előbbi egész évben törődést igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés.
Összességében évente 10-11 hónap a munka egy fenyőfával, amelynek megfelelő méretre való növekedéséhez 8-15 évre van szükség, ezzel szemben a műfenyőt (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva, futószalagon gyártják.
Egy műfenyő legalább tíz év alatt hozza be az élőnek ezt az előnyét
– mutatott rá az intézet. Hozzátették: a vágott fenyő, amennyiben a hulladék fenyőt megfelelő helyen és módonhasznosítják újra (például komposztálással), szinte karbonsemlegesnek mondható, hiszen csak az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött.
A kulcskérdés itt is a szén-dioxid
A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál. Ha azonban a karácsonyfát nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják, 3,3-3,5 kilogrammra csökken a szén-dioxid-kibocsátása.
Minden egyes vágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több szén-dioxidot nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.
A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártó országnak. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, amellyel az egy műfenyőre eső károsanyag-kibocsátás 190 százalékkal magasabb, mint a vágott fenyő esetében, ami műfenyőnként 25 kilométer autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felel meg.
Műfenyőt lehet vásárolni a spórolás érdekében, viszont az intézet szerint hozzá kell tenni, hogy az a költség, amelyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.
Tehát míg a műfenyők közel 90 százaléka Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelik, és ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítanak – összegzett a Klímapolitikai Intézet.
