Házkutatás két kulcsembernél
Korábbi információink szerint a jegyzőkönyvek aláírása Karácsony jogi főtanácsadója, Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában történt. A helyszínen a közelmúltban házkutatást tartottak a nyomozók és úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc volt államtitkáránál a hatóság okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat foglalt le. Pár napra rá a hatóság kiszállt a 99 Mozgalom hivatalos képviselőjének, Perjés Gábornak az otthonához is. Az, hogy Perjésnél megjelent az adóhatóság, nem meglepő, hiszen lakcímére jegyezték be a mozgalmat, illetve ő volt az, aki félmilliárdnyi „mikroadományt” készpénzben befizetett az egyesület számlájára.
A hatósági intézkedések óta hallgatásba burkolózó érintetteknél talált iratokat nyilvánvalóan alaposan kielemzik a nyomozók.
Az ügyben kerestük az adóhivatal eljárását felügyelő Fővárosi Főügyészséget is, tőlük annyi tájékoztatást kaptunk, hogy egyelőre senkit nem gyanúsítottak meg.
Nyár óta nyomoznak
Az eljárásról a fentieken kívül még annyi tudható, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) július óta költségvetési csalás miatt nyomoz, de a pénzmosás és – az OTP feljelentése alapján – a hamis magánokirat felhasználásának gyanúját is vizsgálják.
A nyomozás előzménye, hogy a Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusban nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
Az OTP szerint szó nem lehet „mikroadományokról”
A félmilliárd forintot az egyesület hivatalos képviselője, a Párbeszéd politikusa, Perjés Gábor fizette be 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között a mozgalom számlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció ráadásul az ötvenmillió forintot is meghaladta.
Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött „mikroadományokról” kezdett beszélni, csakhogy az OTP vizsgálata megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt. Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy „mikroadományokról” szó sem lehetett.